Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Dimona, 2018. március 20. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kabinetülést tart a dél-izraeli Dimonában 2018. március 20-án. Netanjahu szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök sértő megjegyzést tett az Izraelben akkreditált amerikai nagykövetre, Abbász előző nap David Friedman amerikai nagykövetet kutya kölykének nevezte, ami az arab világban nagy sértésnek számít. (MTI/EPA/Jim Hollander)
Nyitókép: JIM HOLLANDER

Izrael felmondta az ENSZ-szel kötött megállapodást

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kedden felmondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) kötött megállapodást az afrikai migránsok elhelyezéséről.

Jeruzsálemben előző nap bejelentették: Izrael letett arról a tervéről, hogy visszatoloncoljon több tízezer afrikai illegális bevándorlót, és megállapodott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatalával, hogy közülük több mint 16 ezret nyugati országok fognak átvenni. A szóba került célországokkal - köztük Németországgal és Olaszországgal - azonban nem egyeztettek, és a terv Izraelben is bírálatokat váltott ki.

Az izraeli miniszterelnök hétfőn késő este közölte, hogy felfüggeszti a megállapodás végrehajtását, mert tárgyalni akar annak a dél-tel-avivi városrésznek a lakosaival, ahol jelentős számú migráns él.

A keddi találkozót követően Netanjahu úgy fogalmazott, figyelmesen meghallgatta a megállapodásra vonatkozó megjegyzéseket, és miután ismét mérlegelte az előnyöket és a hátrányokat, úgy döntött, hogy felmondja a megállapodást.

A kormányfő hivatala által kiadott közlemény szerint Netanjahu egyúttal kijelentette: a jogi korlátok és a nemzetközi színtéren tapasztalható nehézségek ellenére

továbbra is határozottan azon lesznek, hogy feltárják a rendelkezésükre álló összes lehetőséget a "behatolók" eltávolítására.

William Spindler, az UNHCR szóvivője Netanjahu bejelentésére reagálva kijelentette: továbbra is hisznek abban, hogy szükség van a megállapodásra, amely előnyös lehet Izrael, a nemzetközi közösség és a menedékjogért folyamodók számára is.

"Reméljük, hogy Izrael hamarosan felülvizsgálja a megállapodás eltörlésére vonatkozó döntését"

- tette hozzá.

32 ezer afrikai

Az egyezség értelmében a mintegy 32 ezer afrikai migráns közül hozzávetőleg 16 ezret nyugati országok vettek volna át, további 16 ezer, menedékjogért folyamodó afrikai bevándorló pedig oltalmazotti státuszt kapott volna, és engedélyezték volna nekik, hogy még legalább öt évig Izraelben maradjanak. Ezen felül van még az országban körülbelül ötezer olyan afrikai bevándorló, akiről nem szólt a megállapodás, és van további ötezer, migráns férfihoz tartozó nő és gyerek, akiket nem fenyeget a kitoloncolás - jegyezték meg hírügynökségek.

Melyek a célországok?

Az UNHCR nem közölte, hogy mely nyugati országok vették volna át a 16 ezer afrikai migránst, de Netanjahu a megállapodást bejelentve hétfőn azt mondta: Kanada, Olaszország és Németország volna hajlandó befogadni őket. Olaszország és Németország azonban közölte, hogy nem kötött ilyen megállapodást, Kanada pedig azt: van egy megállapodása az izraeli hatóságokkal arról, hogy Izrael felfüggeszti azoknak a kitoloncolását, akik korábban bevándorlási kérelemmel fordultak Kanadához, és kérelmük elbírálás alatt van. Tavaly év végén 1845 ilyen kérelem volt elbírálás alatt.

Vádak mindkét oldalról

Az ENSZ-szervezettel kötött megállapodás bejelentése után Netanjahut ostromolták a hagyományos és a közösségi médiában, hogy mondja vissza az egyezséget. Egyesek azzal vádolták, hogy engedett az ellenzéki baloldaliak nyomásának, és elárulta az említett dél-tel-avivi városrész lakosait, akiknek egy része azt akarja, hogy toloncolják ki a bevándorlókat. Jobboldali bírálatok szerint az egyezség ellenére is túl sok afrikai migráns maradhatott volna Izraelben.

Izrael "egy biztonságos fekete-afrikai országba" küldte volna a migránsokat. Egyes bevándorlók beszámolója szerint hatósági meghallgatásaikon azt mondták nekik, hogy Ruandába vagy Ugandába mehetnek. Azok viszont, akik hajlandók voltak elutazni Ruandába, arról számoltak be, hogy a ruandai hatóságok visszaéltek kilátástalan helyzetükkel, egyes esetekben pedig elkobozták úti okmányaikat, és Ugandába küldték őket.

Hivatalosan mind Ruanda, mind Uganda tagadja, hogy megállapodást kötött Izraellel migránsok befogadásáról.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×