Mint szombaton kiderült, az új osztrák koalíciós kormányban a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) a kancelláron kívül 7 miniszterrel, a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 6 miniszterrel, köztük az alkancellárral képviselteti magát.

A szakértő szerint nagy figyelem övezte, hogy a két párt hogyan osztja el a különböző tárcákat egymás között. Az osztrák alkotmány 7. cikkelye a

köztársasági elnöknek is lehetőséget ad arra, hogy a személyek válogatásába beavatkozzon

– hívta fel a figyelmet Kiss J. László. A tárgyalások fegyelmezetten zajlottak, és a szövetségi elnököt a két pártvezető – Sebastian Kurz és Heinz-Christian Strache – többször felkereste tartalmi és személyi kérdésekben – tette hozzá.

A védelmi, a belügyi, a külügyi és az infrastruktúráért felelős tárcát az FPÖ kapta meg,

melyből az első kettő külön figyelmet érdemel, hiszen azokhoz tartoznak a hírszerző szolgálatok. A külügyminiszter Karin Kneissl korábbi diplomata lett, aki a párizsi École Nationale d'Administration (ENA) elitképzőben tanult, Izraelben is járt egyetemre, kitűnően beszél arabul és héberül, továbbá Közel-Kelet-szakértő – emelte ki Kiss J. László. Bár nem tagja a pártnak, de a Szabadságpárt delegálta a kormányba – tette hozzá. 

A belügyminiszter Herbert Kickl lett, aki a kisebbik kormánypárt fő ideológusa, korábban pedig Jörk Haider beszédírója volt.

A koalíció érzékeny pontja az Európai Unióhoz való viszony,

mivel a Szabadságpárt EP-képviselői ahhoz a Nemzet és Szabadság Európája frakcióhoz tartoznak, melynek tagjai a klasszikus euroszkeptikus pártok. A köztársasági elnök azonban fontosnak tartja az Európa melletti elkötelezettséget – hangsúlyozta a külügyi szakértő. Ennek nyomatékosítására Sebastian Kurz az EU-val kapcsolatos ügyeket a külügyi tárcából kivonva a kancellári hivatal feladatává tette. Az unióval való kapcsolat fontosságát aktualizálja, hogy 2018-ban Ausztria fél évig az Európai Tanács elnöki tisztét fogja betölteni.

Bevándorláspolitikában a két párt közel azonos álláspontot képvisel:

korlátozó és szigorított menekültpolitika várható,

amely vonatkozik a minimális ellátásra és az osztrák állampolgárság elnyerésének feltételeire is – véli a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.