May szeptember 22-ei beszédének legfontosabb pontjai közé tartozott, hogy London hozzávetőleg kétévi átmeneti időszakra törekszik a kilépés 2019 márciusára várható időpontja után az EU-val kialakítandó új viszonyrendszer elemeinek zökkenőmentes meghonosítása végett.

A kormányfő a beszédben hangsúlyozta azt is, hogy szeretné, ha a külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is a jelenlegi feltételekkel maradhatnának Nagy-Britanniában.

Theresa May a firenzei beszéddel nem titkoltan igyekezett friss lendületet adni a Brexit feltételeiről Brüsszellel folyó, meglehetősen vontatottan haladó tárgyalásoknak, elsősorban abban a reményben, hogy

már októberben lehetővé válhat a tárgyalási folyamat második szakaszának elkezdése Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól.

Az EU ezt ahhoz köti, hogy előbb érdemi előrelépés történjen a brit kilépés feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, beleértve a brit pénzügyi kötelezettségek rendezését és a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak garantálását.

A kilépési tárgyalások haladásáról vezető EU-tisztviselők meglehetősen borúlátó értékeléseket adtak legutóbbi nyilatkozataikban.

Donald Tusk, az EU-tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, aki a napokban a brit kormányfővel tárgyalt Londonban, a megbeszélés után kijelentette: egyelőre nem sikerült elégséges előrelépést elérni a Brexit-tárgyalásokon ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szóló következő tárgyalási szakaszba.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Tallinnban rendezett minapi informális EU-csúcson brit sajtóbeszámolók szerint azt mondta:

"csodáknak kellene történniük" ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.

Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának vasárnapi nyitónapján a BBC televíziónak nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: az EU-csúcson beszélt Angela Merkel német kancellárral és több más EU-tagállam vezetőivel, akik azt mondták neki, hogy a firenzei beszéddel sikerült lendületet adni a Brexit-tárgyalásoknak.

A brit miniszterelnök szerint Michel Barnier-nak, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójának is az a véleménye, hogy a firenzei beszéd "változást hozott" a tárgyalási folyamatban.

May hozzátette: a kilépési tárgyalások legutóbbi fordulója "kedvezőbb, konstruktívabb keretek között" zajlott, és

sikerült előrelépést elérni olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok jogosultságainak garantálása. "

Szeretném itt tartani a külföldi EU-állampolgárokat, nagyra értékelem hozzájárulásukat az Egyesült Királyság jólétéhez" - fogalmazott a brit kormányfő a vasárnapi BBC-interjúban.

Megerősítette ugyanakkor azt a hivatalos brit álláspontot, hogy ebben a kérdésben viszonosságra van szükség, vagyis az Európai Unióban maradó 27 tagországnak is garantálnia kell az ott élő brit állampolgárok jogosultságait.

Theresa May megerősítette azt is, hogy London a Brexit után a brit bíróságokat tekinti majd illetékesnek a külföldi EU-polgárok jogosultságainak érvényesülésével kapcsolatban esetleg felmerülő jogi vitákban.

Ebben nézeteltérés van a brit kormány és az EU között, Brüsszel ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok jogosultságainak ügyében a Európai Unió Bíróságának is legyen döntési hatásköre.

A vasárnapi BBC-interjúban Theresa May azonban kijelentette: a jogosultságokról az EU-val kötendő majdani megállapodás a brit jogrendszer része lesz, így ha a külföldi EU-állampolgárok úgy érzik, hogy a brit kormány nem tartja magát ehhez a megállapodáshoz, "nyugodtan fordulhatnak a nagy megbecsültségnek örvendő" brit bírósági rendszerhez jogorvoslatért.