eur:
410.88
usd:
392.33
bux:
79498.5
2024. november 22. péntek Cecília
Migrációs nyomás: fordulat Európában

Migrációs nyomás: fordulat Európában

A 2015-ös rendkívüli év után 2016-ban is erőteljes migrációs nyomás nehezedett az Európai Unió külső határaira – állapítja meg a tavalyi menekültügyi helyzetről készült éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal.

Hét százalékkal csökkent 2016-ban az EU tagállamaiban és négy másik európai országban benyújtott menedékjogi kérelmek száma 2015-höz képest. A legtöbb kérelmet ugyanakkor nem az újonnan érkezők nyújtották be, hanem azok, akik még a 2015-ös nagy menekülthullámmal érték el Európát. Többek között ez derül ki az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) éves jelentéséből - írja a BruxInfo.

A tagállamok több mint 511 ezer illegális határátlépést észleltek,

ami a jelentés szerint durván 382 ezer új belépésnek felel meg Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsiából.

Tavaly közel 1,3 millió menedékjogi (pontosabban a nemzetközi védelem valamelyik válfajának megszerzésére irányuló) kérelmet nyújtottak be az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben. Ez 7 százalékos csökkenés 2015-höz képest, amikor 1,4 millióra emelkedett a benyújtott kérelmek száma.

A 2016-ban benyújtott menedékjogi kérelmek viszonylag nagy számának hátterében azonban más okok húzódnak meg, mint a megelőző évben. A tavalyi évi statisztikát ugyanis nem az újonnan érkezettek pumpálták fel, hanem azok, akik még 2015-ben érkeztek, de eddig nem volt lehetőségük menedékjogi kérelem benyújtására. Ezzel egy időben – derül ki a jelentésből – erős maradt az EU külső határaira nehezedő migrációs nyomás.

A tagállamok válaszul felgyorsították a kérelmek elbírálását.

Ezt tükrözi az, hogy 2016-ban 1,15 millió kérelmet bíráltak el első fokon, 84 százalékkal több ilyen döntést hoztak, mint az előző évben.

Az első fokon jóváhagyott menedékjogi kérelmek aránya 61 százalék volt uniós átlagban, több, mint 2015-ben. 2015-höz képest számottevő mértékben csökkent a Földközi-tenger keleti medencéjéből érkező migrációs hullám a 2016 március 20-án hatályba lépett EU-török megállapodásnak köszönhetően. A statisztikák szerint tavaly valamivel 182 ezernél több illegális határátlépést regisztráltak a 2015-ös 885 ezer főhöz képest.

A földközi-tenger középső medencéjében viszont 2016-ban rekordszámú migráns érkezett Európába, főleg Olaszországba, elsősorban Nyugat-Szaharrából, Nyugat-Afrikából és Afrika szarvából (Eritrea, Szomália). A több mint 181 ezres észlelt illegális határátlépés 18 százalékos növekedést jelez 2015-höz képest.

2016-ban a menedékjogi kérelmek negyedét (26%) szíriaiak nyújtották be. Az afgánok jegyezték a második legtöbb kérelmet, az összes benyújtott kérelem 15 százalékát. Őket követték a teljes keret 10 százalékával az irakiak. Utána a sorrend: Pakisztán (4%), Nigéria (4%), Irán (3%), Eritrea (3%), Albánia (3%), Oroszország (2%) és Szomália (2%).

A rangsor első tíz helyezettje a benyújtott menedékjogi kérelmek 72 százalékát fedte le.

Az EASO jelentéséből az is kiderül, hogy a legnagyobb ügyhátralék Németországban halmozódott fel: a függőben lévő és elbírálás alatt álló kérelmek 53 százaléka Németországban vár megoldásra. Olaszország neve mellett 9, Ausztria és Svédország neve mellett pedig a teljes keret 7-7 százaléka áll. Németországban 20016 decemberében közel 602 ezer benyújtott kérelem várt még elbírálásra és végleges döntésre, ami 42 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest.

Németország, Olaszország, Franciaország, Görögország és Ausztria fogadta be 2016-ban a legtöbb menedékjogi kérelmet,

ami bizonyos szerkezetváltást jelez 2015-höz képest, mivel egy kedvelt célpont, Svédország például már nincs az első öt között. Az öt fent említett tagállamban nyújtották be a menedékjogi kérelmek 81 százalékát. Az idei évre vonatkozó első adatok az újonnan benyújtott kérelmek további csökkenését mutatják az előző évek hasonló időszakával összevetve. De, a 2017-es év első hónapjaiban még mindig magasabbak a számok, mint 2014 első felében voltak. Bár még mindig Szíria az első számú származási ország 2017 eddig eltelt részében, a szíriaiak részaránya 13 százalékra csökkent a teljes létszámon belül.

Összehasonlításképpen: tavaly még 26 százalék volt a szíriaiak részaránya. Továbbra is Szíria, Afganisztán, Nigéria és Irak a sorrend, ez a négy ország tette ki a kérelmek egyharmadát. A kíséret nélküli fiatalkorúak ugyanakkor Afganisztánból érkeznek a legnagyobb számban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig stagnálással kezdődhet a nap Európában. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet. Gazdasági események szempontjából az európai BMI-adatoknak lesz ma jelentősége, míg idehaza a beruházások alakulásának közlésére lesz érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×