Előző nap Theresa May miniszterelnök a brit kormány Brexit-tárgyalási célkitűzéseit részletező beszédében kijelentette: Nagy-Britannia nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát a piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

Sadiq Khan azonban a londoni polgármesteri hivatal által ismertetett szerda esti davosi beszédében hangsúlyozta: London számára kritikus fontosságú a privilegizált hozzáférés az EU egységes belső piacához, ezt a tényt "nem lehet csak úgy félresöpörni", ahogy Theresa May tette. Sőt, e hozzáférés biztosítását kell az EU-val folytatandó kilépési tárgyalások elsődleges fontosságú napirendi pontjává tenni - tette hozzá.

Khan szerint elvitathatatlan, hogy London Európa pénzügyi és kereskedelmi fővárosa, és az egész európai gazdaság növekedésében kulcsfontosságú szerepe van.

A londoni polgármester szerint a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az EU-ból, hanem az unió egységes belső piacáról is kivonul - elvágná Európát egyetlen ténylegesen globális pénzügyi központjától, és ez fennakadásokat okozna a kontinentális Európa olyan fontos reálgazdasági szektorainak beszállítói láncolatában is, mint az autóipar vagy a repülőgépipar.

Sadiq Khan nyíltan figyelmeztette a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor vállalatainak átcsábításával próbálkozó európai városokat arra, hogy ne számítsanak áttelepülési hullámra a Cityből. Kijelentette: senki sem feltételezheti, hogy a jelenleg Londonban honos pénzügyi intézmények Párizsba, Frankfurtba vagy Madridba helyezik át székhelyüket vagy egyes tevékenységeiket.

A londoni polgármester szerint az üzleti vezetők körében az ugyanis az egyértelmű, konszenzusos vélemény, hogy ezek a pénzügyi vállalkozások Londonból nem más európai központokba vonulnának át, hanem elhagynák Európát, és inkább New Yorkba, Szingapúrba vagy Hongkongba költöznének.

A rivális európai nagyvárosok azonban más véleményen vannak. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás óta - amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - Párizs, Frankfurt, Dublin, Luxemburg, Amszterdam, Madrid, Pozsony, Varsó és Málta is aktívan igyekszik átcsábítani a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási vállalatokat.

Benoit de Juvigny, a francia tőzsdefelügyelet (AMF) főtitkára a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése miatt több nemzetközi nagybank is vizsgálja annak lehetőségét, hogy egyes szolgáltatásait Londonból Párizsba telepítse át. Az AMF-főtitkár szerint sok, jelenleg Londonban működő pénzügyi szolgáltatási vállalat egyelőre "az informális érdeklődésnél tart", de egyes citybeli nagybankok ezen már messze túljutottak, a tervezés előrehaladott szakaszában járnak, "gyakorlati kérdéseket tesznek fel", sőt, többen közülük el is végezték az egyes tevékenységi körök áttelepítéséhez szükséges, részletekbe menő vizsgálatokat.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group, amely félévente állít össze globális rangsort a világ vezető pénzügyi központjairól, tavaly őszi ranglistáján változatlanul Londont sorolta az első helyre, de már csak minimális előnnyel. Jelezte azt is, hogy az idén tavasszal esedékes következő rangsorban "komoly változások lehetnek", mivel az ennek összeállításához megkezdődött felmérés befektetői értékeléseiben jelentősen romlott Londonnak a megítélése, mint pénzügyi központ.