eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Százezrek követelték Szöulban az elnök távozását

Dél-koreaiak százezrei tüntettek ismét szombaton este Szöulban, a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását követelve.

Ez volt a negyedik ilyen szombati megmozdulás: a mostani gyertyás menetben a szervezők szerint ötszázezren vettek részt, a rendőrség 170 ezerre tette a tüntetők számát.

A múlt heti gyertyás menetben több mint egymillión vonultak fel a fővárosban az államfő távozását követelve, akinek az egyik bizalmas barátnője, szoros kapcsolatukat kihasználva, állítólag kulcsfontosságú államügyekbe avatkozott bele, nagyvállalatokat bírt rá pénzadományok folyósítására, és saját hasznára is visszaélt befolyásával. A Pakkal több mint negyvenéves barátságot ápoló Csoj Szun Szilt novemberben hatalommal való visszaélés és csalási kísérlet miatt tartóztatták le. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint az ügyészség vasárnap emel ellene hivatalosan vádat.

A főváros mellett további hetven dél-koreai városban, közöttük Puszanban és az elnök erősségének számító Teguban is tartottak tiltakozó megmozdulásokat szombaton.

A 60 éves Csojt, akinek semmilyen hivatalos állami megbízása nincs, és biztonsági átvilágításon sem esett át, azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt cégekre annak érdekében, hogy jelentős összegeket fizessenek be a saját nonprofit alapítványai számárai.

Pak két volt munkatársa - An Csong Bum és Dzsong Ho Szong ellen is eljárás indult az alapítványok ügyében, s Dzsongot azzal is vádolják, hogy az elnök titkáraként bizalmas iratokat közvetített Pak és Csoj között. Az elnök érintettségét a botrányban szintén kivizsgálják, és a Yonhap nem zárta ki, hogy az ügyészek az államfő ellen is vádat emelnek.

A hatályos dél-koreai alkotmány értelmében a hivatalban lévő államfőnek mentelmi joga van, de lefolytatható ellene az eljárás, ha lemond, vagy alkotmányos vádeljárással elmozdítják hivatalából.

Az ellenzéki többségű parlament csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében különleges ügyészt neveznek ki a Pak Gun Hje elnök körüli korrupciós botrány kivizsgálására.

Az elnöki hivatal szombaton először cáfolta, hogy az elnök a hivatalán kívül tartózkodott volna a 2014-es kompkatasztrófa idején. Csong Va De irodavezető hivatalos oldalán közzétett közleményben tudatta, hogy a szerencsétlenség idején az elnök többnyire a rezidenciáján lévő privát irodájában volt, és mintegy harmincszor kapott híreket április 16-án, amikor a diákokat szállító komphajó elsüllyedt. A szerencsétlenségnek mintegy 300 halottja volt. A hivatalos cáfolat ellenére továbbra is terjednek olyan híresztelések, amelyek szerint az elnök a tragédia napján plasztikai műtéten vagy más orvosi beavatkozáson esett át, ami miatt - ellenzői szerint - nem tudott megfelelő intézkedéseket hozni a lassan oldalára forduló hajó utasainak kimentésére.

Pak Gun Hje lemondását - akinek népszerűsége az utóbbi hetekben a valaha demokratikusan megválasztott szöuli vezetők közül mindenkiénél alacsonyabbra, 5 százalékra esett vissza - egyre inkább sürgeti mind a közvélemény, mind a parlament. Sokak szerint a néhai Pak Csong Hi diktátor lánya, Dél-Korea első női államfője alkalmatlan az ország vezetésére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×