eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Egyre feszültebb a német-török viszony

„Nem fogják zsarolni Európát” – ezt üzente a német kormány Törökországnak, amely azzal fenyegetett, hogy felmondja az Európai Unióval kötött alkut a migránsok és menekültek visszafogadásáról, ha a török állampolgárok nem kapnak vízummentességet.

Egyre feszültebb a német-török viszony, holott a két országot a jelentős németországi török kisebbség miatt sok szál köti össze.

Egy német bíróság vasárnap megtiltotta, hogy Erdogan török elnök élő video-beszédet intézzen a Kölnben, németországi törökök körében rendezett és az ankarai kormányt támogató tüntetés résztvevői előtt.

A városban - ezzel párhuzamosan – szintén németországi törökök által szervezett, de a török kormányt bíráló demonstráció is zajlott.

Közben Ankara a Görögországba bejutott migránsok és menekültek visszafogadásáért cserébe beígért vízummentességet követelte az EU-tól és így Németországtól. A törökök azzal fenyegetőztek, hogy felrúgják az alkut, ha polgáraik nem kapják meg a vízummentes utazás lehetőségét.

Erre válaszolták azt Berlinben, hogy nem engednek a zsarolásnak. Az EU-tagállamokat az is idegesíti, hogy hárommilliárd eurót is adnak Törökországnak az elutasított migránsok visszafogadásáért.

A július 15-i török puccskísérlet szintén újabb éket vert a felek közé – annak ellenére, hogy NATO-szövetségesek.

Németország bírálta a török vezetést a puccsistákkal állítólag szimpatizáló tízezrek elbocsájtása és bebörtönzése miatt. A török kormány viszont azt hányta a németek szemére, hogy „nem ítélték el elég határozottan” a puccskísérletet.

A migránsok visszafogadásáról szóló alku – amely ugyanakkor valódi menekültek befogadására kötelezte az EU-t – jelentősen visszavetette a Törökországból görög partokra érkezők számát. Mint a Financial Times megjegyezte, ez csökkentette az Angela Merkel német kancellárra nehezedő nyomást, miután „nyitott kapuk” politikája egyre népszerűtlenebbé vált.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter egy német lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Ankara kénytelen lehet felmondani a márciusi megállapodást, amennyiben az EU nem vezeti be a vízumkönnyítéseket. „Lehet október elején vagy közepén, de konkrét időpontot várunk” – mondta.

Az Európai Bizottság szerint Törökország nem tett eleget 72 a vízummentességet lehetővé tévő feltételnek. „Törökországon múlik, hogy lesz-e vízummentesség vagy sem” – mondta Sigmar Gabriel német alkancellár és az ő szájából hangzott el a „nem engedünk a zsarolásnak” kifejezés is.

Gabriel emellett azt mondta: „egy olyan ország, amely vissza akarja állítani a halálbüntetést, olyan drasztikusan eltávolodik Európától, hogy teljesen értelmetlen a csatlakozási tárgyalásokat emlegetni.”

A szociáldemokrata alkancellárnál is keményebben fogalmazott a bajor CSU párt főtitkára, Andreas Scheuer: „a Törökországgal szembeni vízumrezsim enyhítése szóba sem jöhet. Amikor a feltételek teljesítéséről van szó, akkor nem lehet úgy alkudozni velünk, mint egy török bazárban” – közölte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×