Szijjártó Péter kifejtette: szombaton a NATO-csúcson elsősorban a déli kihívásokkal foglalkoznak, hiszen a szövetséget nemcsak keletről, hanem délről is komoly kihívások érik. A déli kihívások közvetlen hatással vannak Magyarország biztonságára, mivel "Európa déli szomszédságában destabilizált környezetből, destabilizált térségekből érkezik a legtöbb bevándorló" ide - mondta. Hozzátette: a déli helyzet az egyik legfőbb oka az Európára, illetve Magyarországra háruló bevándorlási nyomásnak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében. Ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország fenntartja a katonai jelenlétét 2016 után is Afganisztánban - mondta. Közölte: jelenleg 101 katonánk szolgál az országban, és ezt a jelenlétet fenntartják.

Kiemelte: arról is döntöttek, hogy 2020-ig fenntartják az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére fordítandó pénzügyi támogatást is, amely évente 500 ezer dollárt jelent. Magyarország együttműködik továbbá a jordániai és iraki hadsereg kapacitásainak fejlesztésében is, a magyar honvédség képezi ki a katonákat robbanóeszközök felderítésére - mondta. Hozzátette: az első iraki kontingens novemberben érkezik Magyarországra, hogy megkapja a kiképzést, a magyar kiképzőtisztek pedig a jövő év elején utaznak Jordániába.

A külügyminiszter kitért arra: jordániai kollégájával egyetértettek abban, hogy közös célként kell kitűzni, hogy a menekültek a lehető legközelebb maradjanak az otthonukhoz és ne jöjjenek át Európába. Ezért Magyarország azt szorgalmazza, hogy az EU nyújtson támogatást a már több mint egymillió szíriai menekültről gondoskodó Jordániának, hogy ipari fejlesztési övezetek jöhessenek létre, ahol őket foglalkoztathatják, így a szülőhazájukhoz közel maradhatnak - magyarázta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a NATO-csúcs alkalmával a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei is egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy Nagy-Britannia kilépése újabb komoly kihívást jelent Európának, ami szükségessé teszi a közép-európai országok, így a V4-ek még szorosabb együttműködését. Megállapodtak abban, hogy még hatékonyabbá teszik a V4-együttműködését, főként azért, mert a Nagy-Britanniával folytatandó kilépési tárgyalásokon a közép-európaiaknak nagyon fontos érdekeik vannak, amelyeket érvényesíteni kell - közölte. Hozzáfűzte: ilyen érdek, hogy a gazdasági együttműködés minél szorosabb maradjon Nagy-Britanniával, valamint lényeges az ott dolgozó közép-európai munkavállalók érdekeinek megvédése is.