Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Németország csökkentené az uniós munkavállalók juttatásait

A német munkaügyi miniszter előterjesztette javaslatát az uniós országokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak megszigorítására. A tervezett jogszabály ellen azonban máris számos bírálat hangzott el, miszerint az uniós tagállamok polgárai már hat hónap után ugyanazon segélyekre jogosultak, mint a németek.

Andrea Nahles munkaügyi miniszter berlini sajtóértekezletén leszögezte, hogy továbbra is szabad a munkaerő Európai Unión belüli áramlása, tehát mindenki oda költözik és ott vállal állást, ahol jónak látja, azonban a jövőben az uniós országokból érkezett személyek csak akkor kaphatnak közpénzből finanszírozott szociális segélyt valamint hosszantartó munkanélküliség utáni járulékot, ha legalább ötévi folyamatos foglalkoztatottságot tudnak bizonyítani.

A rövidesen a képviselőház elé kerülő javaslat értelmében ezentúl az érintettek csak egyszeri áthidaló támogatásra lesznek jogosultak, és a német állam csupán négy hétig fog gondoskodni szállásukról és élelmezésükről, valamint egészségügyi ellátásukról.

A miniszter bejelentése kiváltképpen az ellenzék körében váltott ki hangos felháborodást. A bírálok idézik azt a decemberben hozott bírósági döntést, amely már 6 hónapi németországi tartózkodás után lehetővé tette az uniós tagállamok polgárai számára a szociális juttatásokat. Andrea Nahles ezzel kapcsolatban joghézagot emlegetett, rámutatva arra, hogy kiváltképpen a kelet-közép-európai uniós országokból sokan csupán a német szociális segélyek megszerzésére települtek át. Tény, hogy a németországi szociális járulékok összege jóval túllépi az átlagkeresetet a szegénynek minősülő tagállamokban.

A legkisebb kormánypárt, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió kezdeményezésére már két évvel ezelőtt némileg szigorítottak a szabályokon, így például a munkakeresés céljából német földön tölthető időt fél évre korlátozták és a gyermekek után járó családi pótlékot csak a Németországban élő gyermekek után folyósították.

A tervezett törvény ismertetésekor a miniszter utalt arra, hogy az új rendelkezés viszonylag kevés személyt érint. Becslések szerint legfeljebb negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik zömében Romániából és Bulgáriából, nyelvtudás és képzettség nélkül jöttek Németországba szerencsét próbálni.

Andrea Nahles már a múlt évben jelezte, hogy módosítani kívánja a szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Kezdeményezése illeszkedik az Európai Unió és Nagy-Britannia között egy nemrég tartott csúcsértekezlet határozatához, amely feljogosította a londoni kormányt arra, hogy az uniós tagországok polgárait csak többéves folyamatos munkavállalás után részesítse a britekhez hasonló szociális segélyekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×