Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Jóváhagyta az ukrán parlament az új kormány tagjait

Volodimir Hrojszman miniszterelnökké történt kinevezése után az ukrán parlament jóváhagyta csütörtökön az új kormány tagjait.

A kabinet összetételét 239-en támogatták a 450 tagú törvényhozásban, a szavazáskor 367 képviselő volt jelen az ülésteremben. Az egészségügyi tárca élére egyelőre nem találtak vezetőt.

A miniszterelnök első helyettese az Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő vezette Népi Fronthoz tartozó Sztepan Kubik lett, aki egyben a gazdaságfejlesztési minisztériumot is vezeti. 2014 februárja és júniusa között az ukrán jegybank elnöke volt.

A korábbi kormány két miniszterelnök-helyettese - Vjacseszlav Kirilenko és Hennagyij Zubko - megmaradtak tisztjükön, a jelenlegi kormányfőnek viszont kettő helyett összesen hat helyettese lett.

Arszenyij Jacenyuk kormányából az új kabinetben is posztján maradt Pavlo Klimkin külügy-, Sztepan Poltorak védelmi, Arszen Avakov belügy-, Pavlo Petrenko igazságügy-, Jurij Sztec tájékoztatáspolitikai, valamint Ihor Zsdanov ifjúsági és sportminiszter.

A pénzügyminiszteri tárca élén Natalja Jareszkót Olekszandr Daniljuk váltja az új, jelenleg 21 tagú kabinetben. Eszerint a korábbi előrejelzésekkel ellentétben nem Ivan Miklos volt szlovák miniszterelnök-helyettes lett az ukrán kormány pénzügyminisztere, mert nem volt hajlandó lemondani szlovák állampolgárságáról.

A kabinetminiszter Olekszandr Szajenko lett, aki eddig a parlament elnökének titkárságát vezette. Az új infrastrukturális miniszter Volodimir Omeljan, az energetikai miniszter Ihor Noszalik, az agrártárca vezetője pedig Tarasz Kutovij lett. Az oktatási minisztérium élére Lilija Hrinevics, a kulturális tárcáéra Jevhen Niscsuk került.

Új minisztérium jött létre "az ideiglenesen megszállt területekkel és a belső menekültekkel" kapcsolatos kérdések kezelésére, amelynek vezetője Vadim Csernis lett.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×