A világszervezet önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője többségi szavazással fogadta el állásfoglalását, amely szerint a két ország "véget kell vessen" a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, "személyes integritását és mozgásszabadságát tiszteletbe kell tartaniuk, és érvényesíthető kárpótlásban kell őt részesíteniük".

Állásfoglalásukban a szakértők a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményére hivatkoznak, amelyet 168 ország írt alá, közttük Svédország és Nagy-Britannia is.

Az amerikai diplomáciai táviratok százezreit nyilvánosságra hozó WikiLeaks-alapító szerdán jelentette be, hogy ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél, elhagyja pénteken Ecuador londoni nagykövetségét, és aláveti magát a brit letartóztatásnak. Ha viszont neki adnak igazat Nagy-Britanniával és Svédországgal szemben, s kiderül, hogy törvénytelenül jártak el ellene, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét és megszűnnek az őrizetbe vételére tett kísérletek.

A svéd ügyészség, amely nemi erőszak vádjával adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, csütörtökön úgy reagált a fejleményre, hogy az ENSZ-szakértők állásfoglalása nem lesz hivatalos kihatással Assange ügyére. A brit rendőrség szintén úgy reagált, hogy az Assange elleni letartóztatási parancs továbbra is érvényben van, és le fogják őt tartóztatni, ha elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét. A brit kormány egyik szóvivője azt hangoztatta, hogy Assange-t soha nem tartotta fogva önkényesen Nagy-Britannia, hiszen ő maga döntött úgy, hogy nem hagyja magát őrizetbe venni, és inkább Ecuador nagykövetségén marad.

A jogi szakértőkből álló testület a brit és a svéd féltől is bekérte a WikiLeaks-alapító elleni bizonyítékaikat.

Assange maga folyamodott a szóban forgó ENSZ-munkacsoporthoz azzal a kéréssel, hogy döntsön arról, önkényes fogva tartásnak minősül-e az, hogy több mint három éve az ecuadori nagykövetség falai között kénytelen élni. Az ausztráliai férfi szerint azáltal, hogy a képviseletről a lábát sem teheti ki, alapvető szabadságjogaitól van megfosztva, többek között nem jut napfényhez és friss levegőhöz, valamint megfelelő orvosi ellátáshoz sem.

Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja 2010-től kezdve csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével - mindenekelőtt az Egyesült Államok afganisztáni és iraki katonai beavatkozására vonatkozóan -, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől.

A svéd hatóságok azonban egy szexuális bűncselekmény gyanújával körözik őt, két egykori munkatársnőjének feljelentése nyomán. A vádat tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010. december 7-én őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. 2012 nyarán azonban Assange Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, és azóta nem tette ki onnan a lábát.

A férfi ügyvédei szerint ugyanis félő, hogy Svédország kiadná Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.