Infostart.hu
eur:
367.77
usd:
335.3
bux:
144152.58
2026. november 18. szerda Jenő

Kompromisszum a személyes adatok szigorúbb védelmének érdekében

Az Európai Unió központi intézményei négyévi tárgyalássorozat után majdnem minden kérdésre kiterjedő kompromisszumot kötöttek két jogszabálytervezetről a személyes adatok védelmének szigorítása érdekében, csak abban nem jutottak dűlőre, hogy a közösségi médiában a 13 év alattiak csak szülői engedéllyel lehetnek-e tagok.

Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács delegációi "az utolsó tárgyalási fordulóban majdnem mindenre kiterjedő kompromisszumot kötöttek a magas szintű uniós adatvédelemről" - olvasható az EP Strasbourgban kedden késő este kiadott közleményében. "Az út nyitva áll a végső megállapodás előtt" - mondta Jan Philipp Albrecht, az EP delegációjának vezetője.

A tárgyalásokon egy uniós irányelvről és egy rendeletről volt szó. Az irányelv a rendőrségi és igazságügyi célú adatszolgáltatásról szól, és célja, hogy összehangolja a tagországok szabályozását ezen a téren, a lakosságnak is nagyobb bizonyosságot nyújtva a személyes adatok megóvását illetően. Az EP-közlemény megjegyezte: az irányelv megalkotása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályozást tartsanak érvényben. A rendelet pedig azt igyekszik biztosítani, hogy az adatokhoz hozzájutók ne adhassák tovább azokat az érintett személyek beleegyezése nélkül.

"A tervezet az emberek kezébe adja az ellenőrzést a személyes adataik felett, de a digitális piacon folyó verseny élénkítése érdekében jogilag egyértelmű feltételeket teremt a cégeknek is" - áll az EP-közleményben.

A megalkotandó szabályok - miután részei az "egységes digitális piac" kialakulására irányuló uniós erőfeszítéseknek - érvényesek lesznek a hatóságokra, a cégekre és a magánszemélyekre is.

Jan Philipp Albrecht elmondta, hogy az adatvédelmi szabályokat megszegő cégek pénzbüntetése elérheti majd éves bevételük négy százalékát is, ami a nagy internetes vállalkozások esetében milliárdokra rúghat. Ha valamely cég tömeges méretekben kezel kényes adatokat vagy gyűjt információkat fogyasztókról, akkor ezután adatvédelmi felelőst is kell alkalmaznia - tette hozzá.

A szóban forgó két tervezetről az EP részéről a polgári szabadságjogok bizottságában szavaznak csütörtök délelőtt. Ha a bizottság jóváhagyja, akkor a parlamenti plénum a jövő év elején szavaz róla. Ahhoz hogy a jogszabályok érvénybe lépjenek, az uniós tagországokat képviselő tanácsban is jóvá kell hagyni őket.

A személyes adatok védelmét mindig aggodalomra okot adó kérdésnek tekintették az unós tagállamok, különösen amiatt, hogy az olyan nagy amerikai internetes cégek, mint a Google vagy a Facebook az Egyesült Államokban is tárolták ezeket, de ez még kényesebb kérdés lett azóta, hogy kiderült: az Egyesült Államok és más országok hírszerzése kutat közöttük.

Mivel a tagállamok egymás között nem tudtak megállapodni a közösségi média - mint például a Facebook vagy az Instagram - használatának korhatáráról, az egyes országok saját hatáskörben dönthetik el, hogy 13 és 16 év között hány éves kor alatt írják elő a szülői hozzájárulást - jelezte Albrecht.

Egy meg nem nevezett EU-forrás szerint az ügy nagyobb jelentőséget kapott a kelleténél, de ez azért van, mert sokan használják a közösségi médiát, és nagy az aggodalom amiatt, hogy rossz hatással lehet a fiatalokra, így a média megkülönböztetett figyelmet szentelt neki.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×