Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács delegációi "az utolsó tárgyalási fordulóban majdnem mindenre kiterjedő kompromisszumot kötöttek a magas szintű uniós adatvédelemről" - olvasható az EP Strasbourgban kedden késő este kiadott közleményében. "Az út nyitva áll a végső megállapodás előtt" - mondta Jan Philipp Albrecht, az EP delegációjának vezetője.

A tárgyalásokon egy uniós irányelvről és egy rendeletről volt szó. Az irányelv a rendőrségi és igazságügyi célú adatszolgáltatásról szól, és célja, hogy összehangolja a tagországok szabályozását ezen a téren, a lakosságnak is nagyobb bizonyosságot nyújtva a személyes adatok megóvását illetően. Az EP-közlemény megjegyezte: az irányelv megalkotása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályozást tartsanak érvényben. A rendelet pedig azt igyekszik biztosítani, hogy az adatokhoz hozzájutók ne adhassák tovább azokat az érintett személyek beleegyezése nélkül.

"A tervezet az emberek kezébe adja az ellenőrzést a személyes adataik felett, de a digitális piacon folyó verseny élénkítése érdekében jogilag egyértelmű feltételeket teremt a cégeknek is" - áll az EP-közleményben.

A megalkotandó szabályok - miután részei az "egységes digitális piac" kialakulására irányuló uniós erőfeszítéseknek - érvényesek lesznek a hatóságokra, a cégekre és a magánszemélyekre is.

Jan Philipp Albrecht elmondta, hogy az adatvédelmi szabályokat megszegő cégek pénzbüntetése elérheti majd éves bevételük négy százalékát is, ami a nagy internetes vállalkozások esetében milliárdokra rúghat. Ha valamely cég tömeges méretekben kezel kényes adatokat vagy gyűjt információkat fogyasztókról, akkor ezután adatvédelmi felelőst is kell alkalmaznia - tette hozzá.

A szóban forgó két tervezetről az EP részéről a polgári szabadságjogok bizottságában szavaznak csütörtök délelőtt. Ha a bizottság jóváhagyja, akkor a parlamenti plénum a jövő év elején szavaz róla. Ahhoz hogy a jogszabályok érvénybe lépjenek, az uniós tagországokat képviselő tanácsban is jóvá kell hagyni őket.

A személyes adatok védelmét mindig aggodalomra okot adó kérdésnek tekintették az unós tagállamok, különösen amiatt, hogy az olyan nagy amerikai internetes cégek, mint a Google vagy a Facebook az Egyesült Államokban is tárolták ezeket, de ez még kényesebb kérdés lett azóta, hogy kiderült: az Egyesült Államok és más országok hírszerzése kutat közöttük.

Mivel a tagállamok egymás között nem tudtak megállapodni a közösségi média - mint például a Facebook vagy az Instagram - használatának korhatáráról, az egyes országok saját hatáskörben dönthetik el, hogy 13 és 16 év között hány éves kor alatt írják elő a szülői hozzájárulást - jelezte Albrecht.

Egy meg nem nevezett EU-forrás szerint az ügy nagyobb jelentőséget kapott a kelleténél, de ez azért van, mert sokan használják a közösségi médiát, és nagy az aggodalom amiatt, hogy rossz hatással lehet a fiatalokra, így a média megkülönböztetett figyelmet szentelt neki.