Vaszkó Csaba a megállapodás pozitívumait hangsúlyozta először.

"Az első és legfontosabb pozitív eredménye az, hogy mindenkire érvényes lesz, aki ezt elfogadja. Eszerint nemcsak arról lesz szó, hogy a fejlett országok csökkentik az üvegházhatású gáz-kibocsátásukat, hanem a fejlődő országoknak is lesznek kötelezettségei." - emelte ki a programvezető.

"Nagyon pozitív eredmény az is, hogy a kutatók által már nagyon rég hangoztatott kétfokos felmelegedési cél bekerült a megállapodásba, ami azt jelenti, hogy ebben a számban szeretnék maximalizálni a globális felmelegedés mértékét." - tette hozzá a szakember.

"Ezzel egyfajta karbonsemlegesség jöhet létre a Földön, vagyis körülbelül annyit kellene kibocsátanunk, amit a Föld természetes elnyelőképessége ki is tud egyensúlyozni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mai naptól vagy 2020-tól kezdve nem éri meg például szénerőműveket építeni, mert már nem fizetődnek ki" - jelentette ki a WWF Magyarország éghajlatváltozási és energetikai programvezetője.

Vaszkó Csaba a megállapodás hátrányaként viszont azt említi, hogy nincsenek benne számszerűsített mérföldkövek.

"Nagyon fontos, hogy legyenek garanciák. A tavalyi perui konferencia óta minden nemzet beadott egyfajta önkéntes hozzájárulást. Úgy tűnik, nem volt elég a nemzetek által közzétett önkéntes vállalások. Ezt felül kell vizsgálniuk, és a következő időszakban csak az előzőnél ambiciózusabb célt kell vállalniuk" - ismertette a szakember.

Hat magyarországi környezetvédő szervezet közös nyilatkozata szerint nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek, és Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon hozzá egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz.