Gálik Zoltán emlékeztetett arra: a kontinens két, katonailag legerősebb állama e harchoz olyan, hatékony fellépést lehetővé tevő struktúrákat is igénybe vehet, mint a NATO parancsnoki rendszere.

Mint mondta, Nagy-Britannia az utóbbi négy évben kicsit a háttérbe vonult Szíriában, a kérdés most az, hogy David Cameron kormányfő meg tudja-e szerezni a parlament támogatását, hogy bekapcsolódjanak a légicsapásokba.

Hozzátette: ha támadás érné az Egyesült Királyságot, a törvényhozás jóváhagyása nélkül is háborúzhatna a brit haderő. Azt is hangsúlyozta, hogy mind Franciaországnak, mind Nagy-Britanniának komoly terrorfenyegetettséggel kell szembenéznie.