"Õszentsége, a pátriárka kezdeményezésére döntés született III. Sándor orosz cár sírjának felnyitásáról. Minden a technikai feltételek függvénye. A munkálatokat a jelek szerint legkorábban november közepén lehet elkezdeni" - közölte Vlagyimir Szolovjov, az ügyben illetékes orosz vizsgálóbizottság egyik tagja.

Korábbi jelentések szerint a vizsgálóbizottság újraindította a nyomozást a Romanov-család 1918-as meggyilkolása ügyében, továbbá teszteket végeztet annak megerősítésére, hogy valóban Alekszej cárevicstől és nővérétől, Mária nagyhercegnőtől származnak azok a csontok, amelyeket jelenleg a moszkvai állami archívumban őriznek.

II. Miklós utolsó orosz cár és felesége, Alekszandra cárné maradványainak mintáit, valamint II. Sándor orosz cár ruháinak darabjait szeptemberben szállították át Szentpétervárról Moszkvába. Az orosz ortodox egyház és a Romanovok leszármazottainak egy része szerint a cári család maradványainak kétséget kizáró azonosítására a mai napig nem került sor, ám remények szerint az új vizsgálattal sikerül végre pontot tenni az ügy végére.

Szolovjov a múlt héten mondta el az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a vizsgálóbizottság reményei szerint "az év végére megbízható teszteredmények lesznek" a kezükben. Az állami szakértők bíznak benne, hogy a maradványok - mind a Romanovok szentpétervári sírboltjában, mind a moszkvai állami archívumban őrzöttek - valóban a cári család tagjaitól származnak.

Az orosz vizsgálóbizottság 2011 januárjában zárta le a Romanovok meggyilkolása ügyében indított nyomozását, megállapítva, hogy az uráli Jekatyerinburgban 1991 júliusában talált csontvázak valóban a cári család tagjainak maradványai.

További két ember maradványait fedezték fel 2007-ben azon a környéken, ahol a cári családot 1918. július 17-re virradó éjjel a bolsevikok parancsára kivégezték. A szakértői vizsgálatok szerint a csontok nagy valószínűséggel Alekszej cárevics és nővére, Mária nagyhercegnő maradványai.