Az ÖVP által összeállított tervezet szerint a menekültstátuszt odaítélésekor csak korlátozott ideig, legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekültet az országból, ellenkező esetben viszont még két évig meghosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul a menekült országában a helyzet, a státus határozatlan ideig lenne biztosítható.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint korábban előfordult már hasonló gyakorlat, azonban most kötelező érvényűvé tennék ezt az eljárást.

Reinhold Mitterlehner alkancellár hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy az emberek "étlapról" válasszák ki Európában, hol akarnak menekültkérelmet benyújtani. A néppárti politikus szerint különbséget kell tenni a gazdasági menekültek és a valóban nehéz helyzetben levők között.

A bejelentéskor Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az uniós külső határok védelmét, valamint a menekülést kiváltó okok, köztük az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést szorgalmazta.

A párt javaslata kitér az embercsempészek elleni küzdelem fontosságára, a határ menti térségek fokozott ellenőrzésére, a szolgálatot teljesítők számának növelésére, valamint az embercsempészekkel szembeni törvényi szabályozás szigorítására.

Wolfgang Brandstetter igazságügyi miniszter úgy vélte: a kerítésépítés Európán belül azonban nem jelent megoldást.

A párt vezetése egyeztetést folytat koalíciós partnerével, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ). Médiaértesülések szerint a szociáldemokraták támogatják a belügyminiszter javaslatát, erről Werner Faymann kancellár is említést tett egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón. A szociáldemokrata politikus arról is beszélt, hogy Németország félelmei alaptalanok azzal kapcsolatban, hogy a menekültáradat az európai munkanélküliség emelkedéséhez járul hozzá, hiszen korábban szakképzett szíriai munkaerő áramlott Nyugat-Európába, csak később érkeztek gyengébben képzett emberek.