Számos európai politikus megismételte, hogy a referendumon valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak a görögök. Az athéni vezetés szerint ezzel az érveléssel egyszerűen megpróbálják "terrorizálni" a görög népet annak érdekében, hogy a megszorításokra voksoljon.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög gazdaságban katasztrofális, Közép-Európában ugyanakkor jóval enyhébb következményei lennének a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy a Grexitet követő két évben a görög hazai össztermék 25 százalékkal zuhanna, a régi-új valuta, a drachma pedig a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne. A Capital Economics elemzőház a közép-európai járványhatásokról összeállított prognózisában ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a térségi gazdaságok Grexit esetén is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben.

A görög lakosság körében relatív többségbe kerültek azok, akik igennel szavaznának vasárnap. Az Elefterosz Tiposz című konzervatív újság megbízásából végzett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 47,1 százaléka mondta azt, hogy támogatja a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk viszont azok elfogadása ellen van. A hét elején többségben voltak a hitelezőkkel való megállapodás ellenzői, a bankok zárva tartásának és a tőkekorlátozásoknak a mindennapok valóságára gyakorolt hatása miatt azonban sokan meggondolták magukat.

A görög kormány vasárnap döntött úgy, hogy július 7-ig bezárja a bankokat és tőkekorlátozásokat vezet be. Egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét. A bankautomaták előtt hosszú sorok állnak, a napi 60 eurót sokan csak több próbálkozásra tudják felvenni, mert egy-egy ATM legtöbbször csak legfeljebb 20 eurót ad ki.

Egy névtelenül nyilatkozó görög bankvezető a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy a jövő hét keddre elfogyhat az összes készpénz a bankokból, ha mindenki felveszi a napi 60 eurót, mivel a likviditást eddig biztosító Európai Központi Bank (EKB) elzárta a pénzcsapokat. Az EKB kormányzótanácsa - csakúgy mint vasárnap - szerdán is úgy döntött, hogy fenntartja a görög bankok likviditási támogatását, de nem változtat a vészhelyzeti likviditási alapjából igénybe vehető források múlt héten pénteken 89 milliárd euróban meghatározott keretösszegén.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerdán televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter az ausztrál ABC rádiónak, valamint a Bloomberg amerikai televíziónak csütörtökön egyaránt úgy nyilatkozott: nem zárja ki, hogy az "igen" szavazatok győzelme esetén a Ciprasz-kormány lemond.

Az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője viszont arra figyelmeztette a görög szavazókat, hogy tévednek, ha úgy gondolják, hogy Athén jobb pozícióból tárgyalhat a pénzügyi mentőcsomagról, ha a nem szavazatok győznek. Jeroen Dijsselbloem a holland parlamentben tartott tájékoztatásában úgy fogalmazott, Görögország és Európa is "nagyon nehéz" helyzetbe kerülne, ha a görögök elutasítják az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap reformjavaslatait.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az igenek győzelmének esetén újraindulhatnak a tárgyalások a hitelezők és a görög kormány között. Görögország kiválása az euróövezetből nemkívánatos, és nincs is napirenden - tette hozzá.

Diplomáciai források szerint Francois Hollande francia elnök délelőtt telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral a görög válságról, amely egyértelművé tette a francia-német tandem közötti nézeteltérést. Németország szerdán azt jelezte, hogy egy új segélyprogramról csakis a referendum után lehet tárgyalni, míg Franciaország azonnali megállapodást sürgetett.

Az Európai Bizottság nem mérlegel különféle forgatókönyveket a népszavazás kimenetével kapcsolatosan, pusztán várja az eredményt, amelyet figyelembe fog venni - közölte Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő, megerősítve, hogy a népszavazás eredményének kihirdetéséig semmilyen tárgyalások nem lesznek Athén és hitelezői között. Szkínász azt is elmondta, hogy bár Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke a testület álláspontját hétfőn világossá tette, amikor azt kérte a görögöktől, hogy szavazzanak igennel, a kampányban nem vesz részt.

A Nemzetközi Valutaalap még a múlt héten készített, most csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához. Az IMF szakértői szerint a görög gazdaság növekedése a hitelezők által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul, a Ciprasz-kormány januári hivatalba lépése óta történt gazdaságpolitikai változások miatt jelentősen nőtt az ország finanszírozási igénye.