Jelenleg Líbiában közel félmillió ember várja, hogy áthozzák Európába - magyarázta az egyetemi tanár.
Nógrádi György hozzátette: elkezdődött műholdakról, repülőgépekről és hajókról a migránsokat szállító vízi járművek felkutatása.
"Meg kell nézni, hogy ezek a hajók honnan indulnak és mi a célterületük. A hajókat pedig vagy az indulás előtt amikor még üresek vagy a tengeren az emberek kimentése után, meg kell semmisíteni, hiszen minden úton a hajó árának felét szedik be. Tehát a harmadik úton a hajón már 50 százalék extra profit van" - mutatott rá az egyetemi tanár.
Nógrádi György hangsúlyozta: mások jönnek a balkáni útvonalon, és mások a Földközi-tengeren.
"A Földközi-tengeren jönnek arabok és fekete-afrikaiak, a balkáni útvonalról pedig azok az iraki, szíriai és egyéb emberek, akik számára a menekülés ténylegesen egyfajta életlehetőséget biztosít. A jelenlegi helyzetben a világon a migrációnak négy fő célterülete van. Az egyik Ausztrália, amelyet haditengerészeti erőkkel körbevettek, oda az megy be, akit ők akarnak. A második a szupergazdag arab országok, ezekbe bárki bemehet dolgozni, de állampolgárságot nem kap. A harmadik az Egyesült Államok, a negyedik Európa" - magyarázta.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta: a déli magyar határzár átrajzolhatja a menekültek térképeit. Nógrádi György hozzátette: a balkáni útvonal gyenge pontja Görögország.
"A szerbek eddig átengedték a menekülteket. Abban a percben, amikor a magyar kormány azt mondta, hogy lezárja a déli határt, a szerb belügyminiszter úgy reagált: ugyanezt meg fogják csinálni - a zárást, nem falat - macedón relációban. A migránsoknak ezért új útvonalat kell keresniük. Három útvonal jöhet szóba, Románia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország. De ez Magyarország számára azt jelenti, hogy egyfajta életveszélytől megmenekülünk" - hangsúlyozta.
Nógrádi György hozzátette: a harmadik világbeli migránsokról megmondani, hogy honnan érkeztek, szinte lehetetlen.
A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az ukrán-orosz konfliktusról is. Szavai szerint a helyzet kezelésében van egy amerikai és van egy német stratégia.
Hozzátette: Nagy-Britannia 85 páncélozott harci járművet jelképes áron átadott Ukrajnának. Vagyis megítélése szerint megkezdődött Ukrajna felfegyverzése.
Úgy vélte: Oroszország nem mond le a Krímről, Ukrajna viszont nem lesz NATO-tagország. Elmondta azt is, hogy a világon mindenki csökkenti atomtöltetei számát, de a bevethető atomtöltetek számát növelték.
Nógrádi György hangsúlyozta: nincs újabb hidegháború, de nagyon komoly a feszültség a Nyugat és Oroszország között, miközben a Nyugat sem egységes.
Hanganyag: Exterde Tibor és Domanits András





