E javaslatokról a görög kormány azt állítja, hogy már eljuttatta a címzettekhez, Brüsszelben azonban még senki nem állította, hogy ténylegesen látta volna leírva, konkrétan mit indítványoznak a görögök. Azt viszont megerősítették, hogy vasárnap délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral, majd pedig Juncker Merkellel.

A Milánóban tartózkodó Francois Hollande francia elnök délután azt mondta, hogy valóban létezik új görög javaslat. Görögország távozása az euróövezetből senkinek nem lenne jó, ennek megakadályozása érdekében "egyetlen másodpercet sem szabad elvesztegetni" - mondta Hollande, amikor a milánói Expót megtekintve találkozott Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. Renzi újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint most minden feltétel adott a görögökkel való megállapodáshoz.

A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank vezetősége hétfő reggel vitatja meg, fenntarthatják-e továbbra is saját forrásból az egyre nagyobb betétkivonási nyomásnak kitett görög bankok likviditását.

Jelen esetben a "nemzetközi intézmények" alatt az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank mellett az amerikai székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) értendő, amely a két eddigi, mintegy 240 milliárd eurós összértékű görög támogatási csomagban a kisebb, de nem elhanyagolható hitelező partner szerepét játszotta az európai intézmények mellett. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank az unió részéről a politikai és a pénzügyi érdekek képviselőjeként szólal meg, de jogi értelemben egyikük sem hitelnyújtó szerződő fél a görögökkel: ezt a szerepet az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű pénzügyi alap tölti be.

A második, immár kétszer meghosszabbított támogatási csomag, amelyből 7,2 milliárd eurót még nem folyósítottak a görögöknek, immár végérvényesen lejár június 30-án. Ugyanazon a napon esedékessé válik 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Az intézmények a fennmaradó 7,2 milliárd átutalásának előfeltételeként azt várják a görög kormánytól, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósítson meg, a következő években növelje az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan vezesse ki a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint tegye egységesebbé - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.

A görögök mindeddig nem tettek le az asztalra elfogadható reformcsomagot. Amikor a legutóbb csütörtökön eredménytelenül zárult az euróövezeti pénzügyminiszterek luxembourgi tanácskozása, Donald Tusk hétfőre rendkívüli tanácskozásra hívta össze Brüsszelbe az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfőit. Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a déli órákban, a csúcsvezetők pedig este ülnek össze. Hogy lesz-e érdemi vitaanyag a tárgyalóasztalon, az jó eséllyel még vasárnap este kiderülhet.