Az uniós külügyminiszterek hétfőn fogadják el azt a tanácsi határozatot, ami megadja a jelet az EU földközi-tengeri katonai műveletének hivatalos elindítására. Az embercsempészek ellen indítandó katonai akció első szakaszát még jobbára csak olyan felderítő és emberi életek mentésére irányuló műveletek alkotják, amelyek nincsenek az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a líbiai hatóságok engedélyéhez kötve.

Az EU állam- és kormányfői április végi - migrációs válságnak szentelt - rendkívüli ülésükön bízták meg Federica Mogherini külpolitikai főképviselőt azzal, hogy készítsen elő katonai jellegű missziót a Földközi-tengeren, amelynek célja az embercsempész szervezetek működésének ellehetetlenítése. A tervbe vett akció fontos kiegészítője kíván lenni annak az átfogó programnak, amelyik az életmentő tengeri járőrözéstől kezdve a nem EU-tag tranzitországok határőrizeti képességeinek megerősítésén át a menekülteket "elindító" forrásországok megsegítéséig terjedhet.

Emlékezetes, hogy a külügyminiszterek még május folyamán a Délről érkező tömeges népvándorlásra válaszul döntést hoztak a tengeri katonai művelet elindításáról, amihez a tagállamok hadi- és mentőhajókat és más katonai képességeket ajánlottak fel. Időközben a parancsnoki stáb is felállt és megkezdődött az akció tervezése.

A külügyminiszterek hétfői luxembourgi ülésükön adják meg a jelet az akció elindítására, ami azonban egyelőre inkább csak az embercsempész-hálózatok és a menekülteket szállító bárkák, csónakok felderítésére és szükség esetén emberi életek megmentésére korlátozódik. Ahhoz, hogy a katonai művelet keretében fizikai erőt is alkalmazzanak az embercsempészek ellen, adott esetben már a leggyakoribb kiindulópontnak számító líbiai kikötőkben viszont már az ENSZ BT és egy líbiai egységkormány felhatalmazására lenne szükség.

Ebben a pillanatban azonban egyik sincs elérhető közelségben, miután az ENSZ BT állandó tagjai közül Oroszországnak és Kínának is komoly fenntartásai vannak egy ilyen katonai fellépéssel szemben, és egyelőre egy olyan líbiai központi hatalom létrejötte sem bukkant fel a láthatáron, amely engedélyt adhatna az EU-nak egy ilyen akcióra.

Az EUNAVFOR MED mandátuma egyelőre 12 hónapra szól majd, de ennek időtartama a tényleges szükségtől függően minden bizonnyal meghosszabbítható lesz majd.

Diplomáciai források arra hívták fel a figyelmet, hogy pénteken még nem zárták le a műveleti tervet, aminek elfogadását egy nyitott kérdés hátráltatta. Németország részéről ugyanis aggály merült fel amiatt, hogy a művelet első és második szakasza közötti határok eléggé elmosódnak, és a parancsnok saját hatáskörben átléptetheti az akciót a második szakaszba, amire viszont nincs politikai felhatalmazása. Diplomáciai források rámutatnak, hogy a német törvényhozás alsó házának, a Bundestagnak is engedélyeznie kell a német részvételt, ami nélkül viszont a művelet elindításának sem lenne értelme. A német kormány ugyanis két fregattal jár hozzá az erőfeszítésekhez, amelyeknek kulcsszerep jut a tengeri járőrözésben.

További vita nélkül hoznak döntést a tervek szerint a külügyminiszterek hétfőn az Oroszország ellen 2014. július végén bevezetett gazdasági szankciók 2016. január 31-ig történő meghosszabbításáról.

A korlátozó intézkedések meghosszabbításáról már márciusban elvi megállapodás jött létre az állam- és a kormányfők között. Ennek lényege, hogy a szankciós rezsimet a februárban aláírt, kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodás maradéktalan végrehajtásától tették függővé. Mivel az ütemterv szerint az ukrán erőknek az év végén kellene átvenniük az orosz-ukrán határ ellenőrzését, ezért a szankciók feloldásának legkorábbi időpontja csak 2016 januárja lehet.

A hivatalos döntést elvileg a héten csütörtökön és pénteken összeülő Európai Tanácsnak kellett volna elfogadnia. Jól értesült források szerint azonban egyértelműen a rendkívül ingatag görög helyzet miatt (hétfőn eurócsúcsot tartanak a témában, aminek tétje most már Görögország kilépése a valutaunióból) múlt héten nagyköveti szinten állapodtak meg a gazdasági szankciók meghosszabbításáról, amit a külügyminisztereknek hétfőn már csak meg kell majd erősíteniük. A döntést előrehozását egyértelműen az az aggodalom indokolta, hogy a görög válság esetleges eszkalációja esetén megbomolhat a szankciós rezsimet illetően az EU egysége.

Emlékezetes, hogy az EU tavaly július végén négy területen vezetett be szektorális gazdasági korlátozó intézkedéseket Oroszország ellen annak érdekében, hogy agresszív magatartásának megváltoztatására bírja a moszkvai vezetést. A pénzügyi, az energia, védelmi szektort és a csúcstechnológiák exportját érintő korlátozások és az azok nyomában megindult tőkekivonás súlyos válságba, recesszióba taszította az orosz gazdaságot. Alapvetően eddig mégsem értek el fordulatot az orosz politikában, amely a nyugati országok megítélése szerint a minszki megállapodást is csak részlegesen tartja be. A Nyugat néhány héttel ezelőtt Moszkvát vádolta a Marinka nevű ukrán település ellen az oroszbarát szakadárok által indított támadásban, amit a minszki békemegállapodás eddigi legsúlyosabb megsértésének tartanak.

További részletek a BruxInfo cikkében.