Infostart.hu
eur:
364.66
usd:
331.13
bux:
146620.95
2026. november 16. hétfő Ödön

Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság

Nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a Mol Nyrt. és a magyar állam 2005-ben megállapodásban rögzítette, hogy a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott - erősítette meg az elsőfokú döntést másodfokon a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.

Az elsőfokú ítéletet az Európai Bizottság támadta meg, mert szerinte a megállapodás állami támogatásnak számít, ám az uniós bírák másodfokon is úgy ítélték meg, hogy az állam nem biztosított külön előnyt ezzel a Mol-nak.

A bíróság megállapította azt is, hogy a bányajáradék későbbi emelését sem lehet állami támogatásnak minősíteni a Mol esetében.

A 2005-ben kötött megállapodás értelmében a Mol minden termelésbe állított olaj- és gázmező után 15 éven át a kitermelt ásványkincsek értékének 12,24 és 12,6 százalék közötti részét fizette be a költségvetésbe járadékként a törvényben akkor rögzített 12 százalék helyett.

2007-ben viszont az Országgyűlés a járadékot 12-ről 30 százalékra emelte, ami viszont a 2005-ös megállapodás értelmében a Molra nem vonatkozott.

Az Európai Bizottság szerint a megállapodással, majd a járadékemeléssel az állam az egységes piaccal összeegyeztethetetlen, tiltott állami támogatást nyújtott a vállalatnak, amellyel összesen több mint 30 milliárd forintot akart befizettetni emiatt a büdzsébe. Ennyire taksálták ugyanis azt az előnyt, amelyre a Mol a megállapodás révén szert tett.

Első fokon a bíróság megsemmisítette a bizottság erre vonatkozó határozatát, de a brüsszeli testület fellebbezett, s arra hivatkozott, hogy a törvényszék nem jól értelmezte a szelektív előny fogalmát.

A bírák mindazonáltal másodfokon is úgy ítélték meg, hogy ezzel az állam nem juttatta szelektív előnyhöz a Molt, mert nem tekinthető ilyennek az a puszta tény, hogy az államnak mérlegelési jogköre van a járadék megállapításakor, s az sem, hogy a cég és az állam erről tárgyalásokat követően megállapodást kötött.

"A magyar hatóságok a bányajáradék mértékének meghatározásával kapcsolatos mérlegelési mozgásterükkel objektíven és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen éltek, vagyis a Molt nem részesítették előnyben a versenytársaihoz képest" - írja közleményében a bíróság.

A megállapodás alapvetően a bányászati jogok meghosszabbításáról szólt, s a bíróság azt is megállapította, hogy ezt a magyar törvényi szabályozás objektív feltételekhez köti, amelyek minden gazdasági szereplőre azonosan alkalmazandók, ezért sem lehet a Molnak nyújtott szelektív előnyről beszélni.

A bíróság abban is állás foglalt, hogy a Mol és az állam megállapodása, és a bányajáradék későbbi emelése nem tekinthető egy támogatási intézkedésnek. Magyarán nem arról van szó, hogy az állam és az energiavállalat azért kötött volna 2005-ben megállapodást, mert már akkor tudták, hogy emelkedni fog a járadék, és ettől kímélték volna meg a céget az egyezség révén, miközben a cég versenytársait a magasabb járadék sújtja.

Címlapról ajánljuk
Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

A hétvégén előkerült készpénzmilliárdok ügye hétfőn is a magyar belpolitika legfontosabb témája maradt. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában kitért a Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás során lefoglalt 6,5 milliárd forintra, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ismét a volt miniszter országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondását sürgette. A kormányfő a korábbi kabinetek tevékenységének átvilágításáról szintén beszélt, és közölte, hogy eddig 64 ügyben tettek feljelentést. Mindeközben az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés vitája is megkezdődik, amelyet a KDNP azzal támadt, hogy a középosztály lesz a vesztese. Cikkünkben követjük a legfontosabb fejleményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×