Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
324.46
bux:
143455.92
2026. október 20. kedd Vendel

A németek nagy többsége fontosnak tartja a bevándorlást

Németországban a lakosság csaknem kétharmada fontosnak tartja a bevándorlást az ország jövője szempontjából, ugyanakkor a többség erős idegenellenességet tapasztal - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 65 százaléka úgy véli, az ország jövőjének biztosításához fontos a külföldi munkavállalók bevándorlása. Valamennyi parlamenti párt táborában ez vélemény a meghatározó, és a számottevő politikai erők közül csak a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, a konzervatív CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedő Alternatíva Németországnak (AfD) hívei körében nem osztja a többség ezt a vélekedést.

Ugyanakkor a lakosság 58 százaléka szerint az idegenellenesség erősen (48 százalék), vagy nagyon erősen (10 százalék) jellemző a német társadalomra. Ebben a kérdésben is valamennyi parlamenti párt táborára ugyanaz a vélemény jellemző, mint a lakosság többségére, és szintén csak az AfD a kivétel a számottevő politikai erők között; a jobboldali populistaként is jellemzett euroszkeptikus párt szavazóinak 63 százaléka szerint az idegenellenesség nem gyakori jelenség, illetve nem is fordul elő Németországban.

A lakosságban meghatározó véleményáramlat szerint a külföldiek integrációja a legfontosabb társadalmi probléma - mutatta ki a ZDF Politbarometer című felmérését 1977 óta készítő, Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet. A szavazókorú népességet reprezentáló megkérdezettek 49 százaléka helyezte az első helyre a külföldiek - bevándorlók, menedékkérők, menekültek - integrációját a társadalmi problémák rangsorában. Ez 20 éve a legmagasabb arány.

Németországban a menedékkérők és a bevándorlók száma is két évtizede nem tapasztalt magasságba ugrott az utóbbi években. Tavaly éves szinten 60 százalékkal 203 ezerre emelkedett a menedékjogi kérelmek száma, így az Európai Unió tagállamai közül Németországba érkezett messze a legtöbb menedékkérő. Az idén folytatódhat a menekülthullám, a bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig 300 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztrálnak.

A ZDF felmérése alapján a lakosság 43 százaléka szerint Németországnak nem kell több, de nem is kell kevesebb menedékkérőt befogadnia, 18 százalék szerint pedig az eddiginél több menedékkérőt kell befogadni. A lakosság 32 százaléka szerint Németország túl sok menedékkérőt fogad be.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján tavaly történelmi csúcsra emelkedett a külföldiek száma Németországban, a 81,1 milliós országban így már nagyjából minden tízedik ember külföldi állampolgárságú. A külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) nyilvántartottak száma tavaly év végén 8 152 968 volt, ami a legmagasabb érték az AZR 1967-es bevezetése óta, és csaknem 520 ezres, 6,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A ZDF Politbarometer felmérésében 1224 embert kérdeztek meg.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Milyen saját és másokkal közös céljai lehetnek az új magyar kormánynak az Európai Unió költségvetési tárgyalásain? És miben változott, ha egyáltalán változott Magyar Péter miniszterelnök tárgyalástechnikája az EU ülésein elődjéhez, Orbán Viktoréhoz képest? Többek között erről is beszélt Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5%-on hagyta kedden az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után már szeptemberben megállt a további lazítással az MNB, a jelek szerint az októberi ülés hangulatát is a kivárás jellemezhette. A forint ma gyengül mind az euróval, mind a dollárral szemben. Az euró részben a franciaországi zavargások csillapodásának hírére erősödik, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be. Franciaország azonban továbbra is a devizapiaci figyelem középpontjában marad: az alsóház kedden a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavaz, miközben az államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak szeptember óta nyomás alatt tartják az eurót. A dollárindex 0,2 százalékkal esett, ugyanakkor a 110 dollár felett járó Brent potenciális dollárerősítő tényező maradhat a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×