A menetre - a hagyományoknak megfelelően - a holokauszt áldozatainak emléknapján került sor. A Dávid-csillagos, kék dzsekit viselő fiatalok átvonultak a két volt náci német haláltábor, az Auschwitz I és az Auschwitz II-Birkenau közötti három kilométeres, halálútnak nevezett szakaszon. A felvonulás az Auschwitz I hírhedt, Arbeit macht Frei feliratú kapujánál kezdődött el, előtte felszólalt a zsidó hagyomány szerint bűnbánatra késztető sófár kürt.

A menet végpontjának közelében, a birkenaui tábor kapuján belépők a hangszórókból a holokauszt áldozatául esett gyerekek neveit hallották. A rendezvény a birkenaui gázkamrák romjainak közelében, az auschwitzi áldozatok emlékművénél ért véget. Az ott megtartott megemlékezés végén elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist.

Az egyik német résztvevő a lengyel közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy nemzete számára Auschwitz tragikus hely. "Tudjuk, mit tettek a németek a zsidókkal, a lengyelekkel és másokkal is" - mondta, hozzátéve, hogy ő és a barátai azért érkeztek, hogy bocsánatot kérjenek a holokausztért.