A kétnapos találkozót lezáró nyilatkozatban a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői megállapították, hogy a világgazdaság felépülése lassú és egyenlőtlen, a tanácskozás résztvevői ezért a problémák leküzdésére, az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozására, valamint munkahelyteremtésre tettek ígéretet.

"Strukturális reformokat hajtunk végre a növekedés és a magánszektor tevékenységének gyorsítása érdekében, felismerve, hogy a fellendülést a jól működő piacok alapozzák meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy a makrogazdasági politikánk megfelelő legyen a növekedés gyorsításához, a kereslet élénkítéséhez és a világgazdaság kiegyensúlyozásához" - olvasható a dokumentumban.

A kommüniké szerint a csoport vezetői elkötelezettek a februárban megfogalmazott vállalásaik mellett, amelyek további 2,1 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedését 2018-ig. "Ennek következtében több mint 2 ezer milliárd dollárral fog nőni a világgazdaság a korábbi előrejelzésekhez képest és munkahelyek milliói fognak létrejönni" - írták a nyilatkozatban.

A G20-csoport vezetői arra is ígéretet tettek, hogy együtt fognak működni az adóelkerülés és a korrupció ellen, valamint korszerűsíteni fogják a nemzetközi adózási szabályokat.

A találkozót a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta. A fórum mindkét napján nagy nyomás nehezedett Vlagyimir Putyin orosz elnökre a kelet-ukrajnai eseményekben játszott szerepe miatt. A csúcsértekezlet keretén kívül vasárnap több részt vevő ország vezetői tanácskozást tartottak Ukrajnáról, ahol tisztségviselők véleménye szerint egyre rosszabbodik a biztonsági helyzet.

A nyugati országok vezetői újabb szankciókkal fenyegetőztek arra az esetre, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának. Barack Obama amerikai elnök, Tony Abbot ausztrál kormányfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök leszögezte, hogy a Kremlnek fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával. A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását. A donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban pedig követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.

Obama hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is elszigetelve marad, amennyiben az orosz államfő nem hagy fel a nemzetközi jogot sértő Ukrajna-politikájával. "Nagyon elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jogi alapelvek védelmezése mellett. És az egyik ilyen alapelv az, hogy nem szállunk meg más országokat, nem finanszírozunk és nem támogatunk helyettesítő erőket (proxies) oly módon, hogy az egy olyan ország szétszakadásához vezet, amelyben demokratikus választásokat tartanak" - mondta sajtótájékoztatóján az elnök. Elemzők szerint ez volt az amerikai vezető eddigi legkeményebb nyilvános megszólalásainak egyike az ukrán válságról.

David Cameron brit kormányfő is arról beszélt vasárnap, hogy Európa és az Egyesült Államok világos üzenetet küldött Moszkvának. "Úgy gondolom, Oroszországnak tudnia kell, hogy Amerika és az Európai Unió között közös az elhatározás, hogy ne alakuljon ki egyfajta befagyott konfliktus az európai kontinensen" - közölte a miniszterelnök. "Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem hiszem, hogy ugyanolyan maradhatna a kapcsolat Oroszország és a nyugati hatalmak között" - tette hozzá a politikus.

A találkozóról elsőként, még a közös közlemény kiadása előtt távozó Vlagyimir Putyin ennek kapcsán kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben jó esélye van a konfliktus rendezésének Ukrajnában. Szavai szerint a felek olyan struktúrákat hoztak létre, amelyek jobban kezelhetik a történteket. Kijelentéséhez azonban nem fűzött magyarázatot az orosz elnök. A csúcstalálkozó keretein kívül tartott sajtótájékoztatóján a politikus elutasította azokat a nyugati bírálatokat, amelyeket Oroszország kapott a kelet-ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt.

A felek abban állapodtak meg, hogy 2016-ban Kína lesz a találkozó házigazdája.