Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Az EP a biztosjelöltek "szigorú szóbeli meghallgatására" készül

A Európai Parlament az Európai Bizottság leendő tagjainak "szigorú szóbeli meghallgatására" készül - jelentette be kedden több vezető parlamenti képviselő. A szocialista frakció vezetője szerint van több olyan jelölt, aki problematikus lehet, s közölte: "bennünket leginkább a magyar jelölt aggaszt".

"Ez fontos hét, mert előkészítjük a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által jelölt biztosok meghallgatását" - mondta sajtótájékoztatóján Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának elnöke.

A jelölteket az illetékes parlamenti bizottságok szeptember 29-e és október 7-e között hallgatják meg. Az Európai Bizottság munkáját koordinálni hivatott hét alelnököt több parlamenti bizottság is meghallgatja. A teljes Európai Bizottság jóváhagyásáról október 22-i plenáris ülésén szavaz a parlament.

Minden biztosnak "ki kell terítenie az összes lapját" - figyelmeztetett Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője. A leendő bizottsági tagoknak "fel kell készülniük arra, hogy részünkről nagy szóbeli meghallgatás lesz, egy igazi vizsga" - tette hozzá.

"Nagyon szigorú meghallgatásokat fogunk tartani a jelöltek hozzáértéséről és etikájáról, arról, hogy programjuk mennyire van összhangban Jean-Claude Juncker céljaival" - jelentette ki Gianni Pittella, a szocialista frakció vezetője. Több nevet is említett, akiknek gondjuk lehet a jóváhagyás megszerzésével. "Közülük minket leginkább a magyar jelölt aggaszt" - mondta, utalva az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosjelöltre, Navracsics Tiborra, aki az AFP hírügynökség szerint annak az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az egyik közeli munkatársa, akinek "feszült a viszonya az EU-val a magyar igazságszolgáltatás, a sajtó és most a civil szervezetek megregulázásának szándéka miatt".

A szocialistáknak fenntartásaik vannak az éghajlatváltozással és energiaüggyel foglalkozó biztosjelölttel, a spanyol Miguel Arias Canetével is. Vele kapcsolatban Pittella potenciális "érdekütközésről" beszélt. Canete kedden közleményt adott ki arról, hogy az ilyen értelmű bírálatok elhárítására megválik azoktól a részvényeitől, amelyeket két olajipari társaságban birtokol. Rebecca Harms, a Zöldek frakciójának társelnöke azt mondta: "Canete úr bizonyára jobban ért a kőolajhoz, mint a megújuló energiákhoz". Harms kifejezetten szigorú meghallgatást ígért neki. "Ráadásul nem nagyon veszi komolyan a nőket a politikában" - tette hozzá a társelnök, utalva a spanyol jelölt szexista megjegyzéseire.

A szlovén Alenka Bratusek jelölése az energiaunióért felelős bizottsági alelnöki posztra szintén problematikus a szocialisták szemében. "Jelölése módjával vannak fenntartásaink. Úgy tűnik, saját magát jelölte még akkor, amikor miniszterelnök volt, de saját pártja sem értett ezzel egyet" - mondta Pittella.

Vannak olyan jelöltek, akiket a Zöldek bírálnak erősen. Philippe Lamberts, a frakció másik társelnöke szerint "hallatlan", hogy Juncker a brit jelöltnek szánja a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos posztját. "A közvélemény rendszeresen szidja az európai vezetést, amiért a lobbicsoportok áldozata, e vezetés pedig most egy volt érdekkijárót választ erre a posztra, ráadásul olyan ország jelöltjét, amely nem is tagja a monetáris uniónak" - mondta Lamberts.

A zöldpárti politikus "hibás szereposztásnak" tartja, hogy a leendő bizottsági elnök a francia Pierre Moscovicinek adja a gazdasági ügyeket, miközben Párizs nem tartja be az unió költségvetési irányelveit.

Ha a parlamenti bizottságok nem hagyják jóvá valamelyik jelöltet, akkor Juncker arra kérheti az adott országot, hogy jelöljön mást, mert így elkerülheti, hogy a parlament az egész bizottságot elutasítsa.

A szocialisták hangsúlyozták, hogy egyes esetekben nem a biztosjelöltet kellene lecserélni, hanem csak más területet adni neki. Rossz szemmel nézik, hogy két fontos, gazdasági alelnöki poszt is az Európai Néppárté lesz: a finn Jyrki Katainen a foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség ügyeivel foglalkozik majd, a lett Vladis Dombrovskis pedig az euró és a társadalmi párbeszéd kérdéseivel.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×