A beszámolók szerint Cerar úgy fogalmazott: nem akar minden áron kétharmados többséget kialakítani az új parlamentben, "habár meggyőződése, hogy ha akarná, ezt is elérhetné".

A június 2-án alapított Miro Cerar Pártjának (SMC) vezetője egyelőre nem közölt konkrétumokat arról, pontosan kivel is lépne a legszívesebben koalícióra, annyit azonban elárult, hogy minél színesebbé szeretné tenni a kormány palettáját.

"Jó lenne egy kombinált kormány, a szivárvány minden színét tartalmazó kormány, de minden a tárgyalásoktól függ" - mondta a Radio Slovenijának a leendő miniszterelnök. Hozzátette: kabinetjének munkájába a legjobb szakembereket szeretné bekapcsolni, olyan személyeket, akiket függetlenek a politikától, neveket azonban egyelőre nem közölt.

Mint fogalmazott: az új kormánykoalíció megalakításához mindenképpen kompromisszumokra lesz szüksége mindegyik félnek, de így lehetővé válik az is, hogy minden erre hajlandó párttal tárgyalóasztalhoz lehessen ülni.

Az új kormány legsürgetőbb feladatai között Cerar az állami vállalatok privatizációját, a pénzügyi konszolidációt, az egészségügy reformját, valamint a szociálpolitika, a tudomány és a kultúra helyzetének javítását említette.

Elmondta: a kétéves börtönbüntetését töltő Janez Jansa volt kormányfő konzervatív Szlovén Demokrata Pártjával (SDS) is együttműködik majd a kormány, de az SDS nem lesz a koalíció része. "Nem lehet partner egy olyan párt, amely semmibe veszi a jogállamiság alapjait, és azt állítja, hogy a választások nem voltak legitimek" - utalt Cerar az SDS vezető politikusainak vasárnapi és hétfői kijelentéseire.

Zvonko Cernac, az SDS elnökhelyettese már a vasárnapi exit pollok nyilvánosságra hozatala után közölte: nem tartják tisztességesnek a választásokat, megválasztott képviselőik pedig elfoglalják ugyan helyüket a parlamentben, de nem fognak betölteni semmilyen pozíciót, és alkalmi alapon döntik majd el, hogy részt vesznek-e az üléseken. Az SDS három európai parlamenti képviselője pedig hétfőn arra szólította fel strasbourgi kollégáit, hogy reagáljanak a szerintük illegitim vasárnapi szlovén választásokra.

Borut Pahor köztársasági elnök ugyanakkor kijelentette, a választások tisztességesek voltak, az SDS-éhez hasonló kijelentések pedig "irritálják". Hozzátette: a választások eredményeit a veszteseknek is tiszteletben kell tartaniuk, Szlovéniának pedig a jelenlegi helyzetben politikai összefogásra és a pártok együttműködésére van szüksége.

Az előzetes eredmények alapján a vasárnapi választásokon a baloldali SMC a szavazatok 34,61 százalékát szerezte meg, így 36 helye lesz a törvényhozás 90 fős alsóházában. Az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt 20,7 százalékkal végzett a második helyen, és 21 képviselője lesz az új ciklusban. A harmadik helyet 10,17 százalékkal szerezte meg a balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS), amely 10 mandátumhoz jutott. Az újonnan alakult Egyesült Baloldal (ZL) a voksok 5,97 százalékát kapta, s így hat képviselője lesz. A Szociáldemokraták 5,96 százalékot szereztek, ami ugyancsak hat mandátumot jelent. Bekerült még a törvényhozásba a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSI), valamint az Alenka Bratusek lemondott miniszterelnök által alapított szövetség (ZAB). Előbbi 5,52 százalékot és öt helyet, utóbbi 4,35 százalékot és négy mandátumot szerzett. Alig valamivel a négy százalékos parlamenti küszöb alatt végzett a konzervatív Szlovén Néppárt (SLS), amely azonban a külföldön leadott szavazatok révén még javíthat 3,98 százalékos eredményén, és bejuthat a törvényhozásba. A választások hivatalos végeredményét várhatóan július 29-én hirdetik ki.

A nem hivatalos eredmények szerint ismét bekerült a parlamentbe a szlovéniai magyar és olasz nemzeti kisebbség eddigi képviselője, Göncz László és Roberto Battelli.