A tagállamokban külön-külön készített közvélemény-kutatások összesített eredménye szerint a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) a múlt héthez képest növelni tudta előnyét az MSZP-t is magába foglaló balközép pártcsalád, az Európai Szocialisták Pártja (PES) előtt. A néppárt az Európai Parlament 751 képviselői helyéből 217-et szerezhet meg, míg a szociáldemokraták 201 mandátumhoz juthatnak. A múlt héten ugyanez a felmérés még valamivel szorosabb, 212-209-as mandátumarányt becsült a két nagy párt számára.

A jelenlegi, 766 tagú Európai Parlamentben a néppártnak 274 képviselője van, a szociáldemokraták pedig 196 mandátummal rendelkeznek. A jelenlegi képviselőcsoportok közül a harmadik legnagyobb maradhat a liberálisok, az ALDE frakciója, igaz, létszámuk várhatóan jelentősen megfogyatkozik; a mostani 83 EP-képviselő helyett várhatóan 59 liberális képviselő foglal majd helyet az EP-ben.

A mostani EP-választás a strasbourgi parlamenti patkó jobb- és balszélén elhelyezkedő pártok megerősödését hozhatja. A radikális baloldali Egyesült Európai Baloldal/Egyesült Északi Baloldal (GUE/NGL) most 35 képviselővel rendelkezik, a választások után ez a frakció 53 fősre duzzadhat a felmérések szerint. Ezzel a radikális baloldalnak nagyobb frakciója lesz, mint a zöldek és a jobbára valamilyen terület, régió függetlensége, önrendelkezése, autonómiája mellett síkra szálló Európai Szabad Szövetség közös képviselőcsoportja. A zöld frakció ugyanis a mostani 57 főről 44-re fogyatkozhat.

Jelentősen, csaknem háromszorosára növekedhet viszont a parlament jobbszélén az a képviselőcsoport, amely azon pártok képviselőiből áll, amelyek eddig nem tagozódtak be egyik pártcsaládba sem, vagy a függetlenek között foglaltak helyet. Õk most 33-an vannak, a választás után létszámuk 95 főre emelkedhet a közvélemény-kutatások szerint. Ebből matematikailag akár három kisebb vagy akár az EP harmadik legnagyobb frakciója is kijöhet; ehhez legalább hét tagállam minimum 25 EP-képviselőjének egyetértésére van szükség.

A tagállamokra lebontott adatok között Magyarországra vonatkozóan az Ipsos és a Nézőpont Intézet által készített felmérések átlaga szerepel, amelynek tanúsága szerint növelni tudta előnyét a Fidesz-KDNP, amely immár a voksok 51 százalékára számíthat, és ezzel 21 magyar mandátumból 13-at szerezhet meg. A magyar adatok alapján a Jobbik a második legnagyobb politikai erő Magyarországon; a voksok 17,75 százalékát kaphatja, amellyel 4 politikust küldhet ki a strasbourgi uniós parlamentbe. Az MSZP-nek a felmérések 15,5 százalékos támogatottságot jeleznek, ami 3 mandátumra lehet elegendő. Az adatok tanúsága szerint még az LMP fogja átlépni a bejutási küszöböt; 6,5 százalékos támogatottságával 1 mandátumot szerezhet az EP-ben. A Demokratikus Koalíció a felmérések szerint a voksok négy, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért pedig a szavazatok 3 százalékára számíthat, így a közvélemény-kutatás szerint várhatóan nem küldhet majd egyetlen képviselőt sem az uniós parlamentbe.