"Jól tudjuk, hogy a katonák bármiféle elhelyezése problémát jelentene. Ahhoz a generációhoz tartozom, amely megélte 80 ezer szovjet katona elhelyezését a +normalizáció+ idején (Csehszlovákiában). Ez továbbra is pszichikai probléma" - válaszolta a cseh közszolgálati televízió szerint Stropnicky a Reuters hírügynökség kérdésére.
Philip Breedlove, a NATO főparancsnoka a múlt héten beszélt arról, hogy a NATO-nak meg kell fontolnia azt a lehetőséget is, hogy tartósan csapatokat állomásoztasson egyes kelet-európai országokban. Csehországtól eltérően például Lengyelország már jelezte, hogy támogatja a NATO-főparancsnok kezdeményezését.
A Varsói Szerződés öt tagállama Moszkva vezetésével 1968 augusztusában erőszakkal vetett véget a "prágai tavasz" néven elhíresült reformfolyamatnak. Ezt követően a Szovjetunió 80 ezer katonát állomásoztatott "ideiglenesen" Csehszlovákiában. A szovjet egységek csak az 1989-es rendszerváltás után hagyták el Csehszlovákiát.
A miniszter leszögezte: valamiféle szélesebb együttműködést ezen a téren a NATO-val el tud képzelni, de a katonák tartós elhelyezését nem.
Ami az idegen katonák jelenlétét illeti - fejtette ki Stropnicky - a csehek nagyon óvatosak, mert a múlt emléke még nagyon élénken él emlékezetükben. Szerinte ezen a tényen az sem változtatna, hogy a NATO-katonák csak a cseh kormány meghívására érkezhetnének az országba.
KRESZ-professzor: zebrán sem lehet majd „csak úgy” átkelni





