A vita hevében egyes honatyák tettlegességre ragadtatták magukat és az egyik ellenzéki képviselőt kórházba kellett szállítani, miután beverték az orrát.

A 210 vokssal 28 ellenében jóváhagyott törvény szorosra vonja a kormány ellenőrzését a török bírák és ügyészek legfelsőbb tanácsa (HSYK) felett. Az elvileg független testület feladata a belső fegyelmi ügyek intézése, valamint a bírák és ügyészek kinevezése, illetve a döntés az előmenetelükről.

A HSYK előzőleg alkotmányellenesnek, a jogállamisággal ellentétesnek minősítette a bírák és ügyészek kinevezését ezentúl az igazságügy-miniszter jóváhagyásához kötő, a HSYK összetételét a kormányfő embereivel kibővítő törvénytervezetet.

Az ellenzék szerint a kormány a testület jogainak a szűkítésével és az igazságügyi miniszter jogkörének a bővítésével meg akarja megfojtani a korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat, amelyek egyebek között három miniszter fiai ellen is folynak.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök "bírói puccsnak" minősítette a tavaly december 17-én kezdődött szerteágazó, a kabinet számos miniszterét is érintő korrupciós vizsgálatot, és válaszul a nyomozásban részt vevő rendőri és igazságügyi szervek tisztségviselőinek százait mozdította el posztjukról és a bírói kinevezések feletti ellenőrzés szigorítása is része a visszavágásnak. A minap az internet ellenőrzését szigorító törvénymódosításokat fogadtak el a parlamentben az abszolút többséggel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártjának képviselői.

A kormányfő tábora szerint a korrupciós eljárások mögött a jelenlegi kormányfő szintén vallási-konzervatív elveket valló ellenlábasa, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlamista hangütésű hitszónok áll, akinek jelentős a befolyása a török bíróságokra és a médiára.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa korábban elítélte a törvénytervezetet.

Törökországban március 30-i helyhatósági választásokat, augusztusban pedig elnökválasztást tartanak.