"Guantánamo nem szolgálja Amerika érdekeit" - olvasható a magas rangú nyugalmazott katonatisztek levelében, amelyet a Human Rights First nevű jogvédő csoport hozott nyilvánosságra.

A fogolytábor működtetése aláássa Washington elképzelését arról, hogy az Egyesült Államok olyan ország, ahol számítanak az emberi jogok és a jogállam - fejtik ki a tábornokok, köztük Charles Krulak, az amerikai tengerészgyalogság korábbi parancsnoka és Merrill McPeak, a vezérkar volt tagja.

Öt évvel ezelőtt a tábornokok jelenlétében írta alá Obama a Fehér Házban a guantánamói fogolytábor megszüntetéséről szóló rendelkezést, amely később a kongresszus ellenállása miatt bukott el. Az amerikai elnök 2013 május végén ígéretet tett arra, hogy újból megpróbálja keresztülvinni a fogolytábor bezárásáról szóló határozatot.

A terrorizmussal vádolt személyek guantánamói fogva tartását George W. Bush elnök, Obama elődje engedélyezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor az Egyesült Államok világméretű harcot hirdetett a terrorizmus és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat ellen. Guantánamóban összesen 779 embert tartottak fogva.

A jogvédő szervezetek régóta bírálják, hogy a fogolytábor lakóit jogi védelem nélkül tartják őrizet alatt. A Kuba területén lévő amerikai katonai támaszpont börtönében még 155 férfi raboskodik. Egyes értékelések szerint a fogvatartottak fele semmilyen veszélyt nem jelent az Egyesült Államokra nézve.