Az audiovizuális tanácsnak az ülésen jelenlévő nyolc tagja egyhangúlag határozott a 11 reklám betiltásáról, amelyeket azután vizsgált meg, hogy mintegy kétezer feljelentés érkezett ez ügyben a hatósághoz.

"Az audiovizuális tanács azt állapította meg, hogy ezek a reklámok sértik a CNA rendelkezéseit, mert megtévesztőek, egyoldalúak és nagyon agresszívek" - mondta a médiahatóság tagja.

Turos szerint a verespataki aranybánya ügye már politikai kérdéssé vált, hiszen erről a parlamentnek kell döntést hoznia. Ezért ennek a befolyásolására irányuló reklámok politikai kampánynak minősülnek, amit választási kampányon kívül tilos folytatni.

A CNA tagja szerint nem világos, hogy a népszerűsítő anyagok valójában mit is reklámoznak. Egy részük a verespataki nehéz szociális helyzetet mutatja be, fő üzenetük az, hogy a beruházás révén munkahelyek létesülnek, ugyanakkor ezek a reklámok nem tekinthetők álláshirdetésnek - magyarázta Turos Lóránd.

A verespataki aranybánya-beruházás kérdése jelenleg a román parlament napirendjén szerepel, miután a bukaresti kormány augusztus végén olyan törvénytervezetet terjesztett a törvényhozó testület elé, amely elősegíti a ciántechnológiás bányaberuházást. Ezzel egy időben a beruházó (a Rosia Montana Gold Corporation - RMGC) sokak által túlzottan intenzívnek tartott reklámkampányt indított a román audiovizuális médiában.

A cotidianul.ro román hírportál szeptember 28-án arról írt: nagyon sok embernek nem tetszett az RMGC reklámfilmjeinek tartalma, például az, ahogy a tévék a verespataki beruházás ellen szervezett utcai tüntetéseket bemutatták. Visszaettszést okozott az is, hogy az RMGC hatalmas összegeket pumpált a médiába. A közszolgálati televízióban állítólag 9 napig semmilyen információ nem jelent meg az utcai tüntetésekről.