Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Szíria - A Fehér Ház kész átfogalmazni a támadásra vonatkozó határozattervezet

A Fehér Ház a törvényhozók aggályainak eloszlatására kész átdolgozni a katonai erő Szíriával szemben való alkalmazásáról szóló kongresszusi határozattervezetet - közölte hétfőn egy név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő.

Az illetékes szavai szerint a kormány olyan változtatásokra hajlandó, amelyek "belül maradnak" az elnök által korábban említett "paramétereken". Barack Obama elnök egy méreteit és időtartamát tekintve is korlátozott fellépést helyezett kilátásba Damaszkusszal szemben, kategorikusan kizárva a szárazföldi erők bevetését.

"Katasztrofálisak lennének a következményei annak, ha a kongresszus elutasítaná egy ilyen határozat elfogadását, miután az Egyesült Államok elnöke elkötelezte magát az akció mellett" - jelentette ki John McCain republikánus szenátor, miután párt- és szenátortársával, Lindsay Grahammel együtt megbeszélést folytatott Obama elnökkel a Fehér Házban.

McCain hangoztatta, hogy bátorítólag hatott rá az "őszinte" eszmecsere, amely során lehetőséget találtak az együttműködésre, de úgy vélekedett, hogy a kormányzatnak még mindig "hosszú utat" kell megtennie a határozat elfogadtatásáig. Utalt rá, hogy Grahammal együtt az elnök által a kongresszus elé beterjesztett határozattervezet kibővítése mellett érvelt, hogy a katonai csapás ne csak arra válaszoljon, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be.

"Azt akarjuk, hogy kifejezésre jusson az a cél is, hogy idővel meggyengítsük Bassár el-Aszad (katonai) képességeit, valamint növeljük és javítsuk a Szabad Szíriai Hadsereg és a Szabad Szíriai Kormány képességeit, hogy azok fokozni tudják a harctéri lendületet" - nyilatkozott McCain.

A szenátusban már kedden megkezdődnek a bizottsági meghallgatások Szíriával kapcsolatban, de a kongresszus két háza csak a jövő héten kezdődő őszi ülésszakon tárgyalja majd plenáris ülésen is a problémakört.

Stockholm csak politikai megoldást lát jónak a szíriai helyzetben

Svédország semmilyen katonai eszközt nem lát jónak a szíriai konfliktus megoldására, a politikai változásokban látja a kiutat - jelentette ki hétfőn Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a köztévének adott nyilatkozatában azzal kapcsolatban, hogy svédországi látogatásra érkezik Barack Obama amerikai elnök, aki a washingtoni kongresszus támogatását kérte egy Szíria elleni katonai támadáshoz.

Obama szerdán kezdődő kétnapos látogatásán a kétoldalú megbeszélések egyik témája a szíriai helyzet lesz. Reinfeldt azt mondta: megérti az amerikaiak frusztrációját, de bármilyen döntés előtt "megbízható bizonyítékok kellenek". Meg kell várni, hogy milyen eredménnyel zárul azoknak a mintáknak az elemzése, amelyeket az ENSZ megbízásából a svéd Ake Sellström vezette szakértői csoport tagjai vettek Szíriában a feltételezett gáztámadások helyszínén - tette hozzá.

Korábban Carl Bildt svéd külügyminiszter is megerősítette a svéd álláspontot: "Szíriával és az Aszad-rendszerrel kapcsolatban úgy véljük, hogy határozott reagálásra van szükség, de legjobb lesz, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül érjük ezt el" - mondta.

Amerikai elnöknek ez lesz az első hivatalos, kétoldalú látogatása Svédországban. A kormányközi tárgyalások középpontjában a két ország szabadkereskedelmi megállapodása áll majd.

Obama látogatására már hetek óta szigorú biztonsági ellenőrzéssel készülnek Stockholmban, az Egyesült Államok szerint ugyanis Svédország "kockázatos hely", amit számukra Olof Palme miniszterelnök és Anna Lindh külügyminiszter 1986-os, illetve 2003-as meggyilkolása támaszt alá. A svédek nem értenek egyet ezzel a besorolással, mert úgy vélik, hogy a két tragikus eset ellenére biztonságos országban élnek.

Hétfőn a svéd főváros felett több helikopter körözött, és vadászrepülőgépek repültek el egymás után. Hivatalos adatok szerint 550-en lesznek az elnöki kíséretben, közöttük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és titkosszolgálatok több ügynöke. A svéd rendőrségi állományból 2000 embert mozgósítanak. A főváros nagy része szerdán és csütörtökön teljesen le lesz zárva, a közlekedésben káosz várható. Demonstrációkra is számítani kell, aktivisták tüntetést terveznek az amerikai megfigyelési botrány miatt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×