Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Obama nem kér bocsánatot az AP újságíróinak lehallgatása miatt

Barack Obama amerikai csütörtökön kijelentette, hogy nem kér bocsánatot az AP hírügynökség újságíróinak kormányzati lehallgatása miatt, és egyúttal ígéretet tett az amerikai nagykövetségek fokozottabb védelmére.

Az elnök ekként reagált az újságírók lehallgatásával, valamint a líbiai Bengáziban az amerikai diplomáciai képviselet elleni tavaly őszi támadás kormányzati kommunikációjával kapcsolatos botrányokra.

Az igazságügyi minisztérium tavaly arra hivatkozva folytatott nyomozást az AP munkatársai ellen, hogy a sajtóba titkos információk szivárogtak ki egy jemeni terroristák által tervezett, de meghiúsított merénylet ügyében. A bengázi incidenssel kapcsolatban az ellenzék azzal vádolja a kormányt: politikai okokból megpróbálta eltitkolni, hogy terrortámadás történt, valamint azt, hogy a képviselet fenyegetettségben működött.

Az elnök a Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján elmondta: a fegyveres erők főparancsnokaként nem fog bocsánatot kérni, amiért aggódik a médiához eljutott olyan kiszivárogtatások miatt, amelyek katonák és hírszerzők életét veszélyeztetik. Obama, aki először szólalt meg a nyilvánosság előtt a lehallgatások ügyében, kijelentette, hogy töretlen a bizalma Eric Holder igazságügyi miniszter iránt, aki az ügy miatt támadások kereszttüzébe került.

Obama támogatóan nyilatkozott egy demokrata honatyák által benyújtott törvénytervezetről, amely megvédené a forrásaikat elhallgató újságírókat, s megerősítené a sajtószabadság és a nemzetbiztonsági szükségszerűség közötti egyensúlyt. A kongresszusban az elmúlt évtized folyamán történt már kísérlet egy hasonló jogszabály elfogadására, ám az ügy a titkos iratoknak a WikiLeaks általi, példátlan léptékű kiszivárogtatása nyomán lekerült a napirendről.

Bengázi tanulságaira hivatkozva Obama sürgette a kongresszust, hogy hagyja jóvá az amerikai nagykövetségek biztonságának megerősítését. Az amerikai külügyminisztérium 1,4 milliárd dollárnyi pótlólagos ráfordítást igényelt erre a célra abból a pénzből, amit az iraki háború befejezésével sikerült megtakarítani a költségvetés számára.

Egy harmadik botránnyal, a konzervatív csoportoknak az adóhivatal általi zaklatásával kapcsolatban az elnök megismételte, hogy dühös a történtek miatt. Hangsúlyozta, hogy az IRS-nek semlegesnek kell lennie, és hogy hisz az elkövetett hibák kijavíthatóságában.

A három ügy együttesen az elmúlt héten folyamatos védekezésre és válságkommunikációra kényszerítette a Fehér Házat. Számos elemző szerint a botrányok megakadályozhatják Obamát abban, hogy végrehajtsa a második elnöki ciklusára beütemezett politikai programját. Mi több, republikánus politikusok az ügyekben a kormány bűnügyi felelősségének kérdését feszegetik és felvetették már az elnök lemondatásának gondolatát is.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×