Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

A romániai diákok 38 százalékának jó véleménye van a kommunizmusról

A romániai diákok 38 százalékának jó véleménye van a kommunizmusról annak ellenére, hogy nincs közvetlen élettapasztalatuk a szóban forgó korszakból - állapította meg egy helyi felmérés.

A romániai Soros Alapítvány közvélemény-kutatása több mint hatezer diák megkérdezésével készült. A diákok 38 százaléka szerint a romániai kommunizmus jobb időszak volt a jelenleginél. A tizenkettedik osztályba járó diákok körében az így vélekedők aránya eléri a 43 százalékot. A megkérdezett diákoknak szintén a 38 százaléka egyetért azzal az állítással is, hogy a román egészségügy helyzete jobb volt a kommunizmusban, mint most, és csak 33 százalék ért egyet ennek fordítottjával.

A válaszolók 72 százaléka véli úgy, hogy az 1989 utáni demokratikus rendszer eredményei alulmaradnak a kommunista hatalom teljesítményeivel szemben. A felmérés szerint a fiatalok fő elégedetlensége abból táplálkozik, hogy a mai román állam csak kis mértékben képes törvénytiszteletre kényszeríteni az embereket.

A felmérés a fiataloknak a kisebbségekhez való viszonyulását is vizsgálja. A kutatást végzők következtetései szerint a megkérdezett romániai fiatalok általában intoleránsak, idegengyűlölők és antiszemiták. A megkérdezettek több mint 60 százaléka nem szeretné, ha szomszédja roma etnikumú lenne, ugyanennyien utasítják el az AIDS-esek közelségét is, több mint 70 százalékuk ódzkodik a szexuális kisebbségek szomszédságától.

Hasonló türelmetlenség mutatkozik meg részükről más vallási vagy etnikai kisebbségekkel szemben is. Így 42 százalék idegenkedik a muzulmán vallásúaktól, 36 százalék a magyarokat, 34 százalék pedig a zsidókat nem szereti.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×