Egy napon egy amerikai elnöknek talán bocsánatot kell majd kérnie az irániaktól Barack Obama elnök vétkes mulasztása miatt, ahogy Obama bocsánatot kért az Eisenhower-adminisztráció egykori magatartása miatt - írta az újság.

Magyarországon 1956-ban Nagy Imre körül alakult ki a népfelkelés, akárcsak most Iránban Muszavi személye körül. Mindkettő a rendszer szülötte. Ahogy akkor is, most is a népfelkelést a szabadságról és a demokráciáról szóló amerikai szólamok ösztönözték.

Ahogy akkor, úgy most is az amerikai kormány lényegében hátat fordított a felkelésnek egy olyan helyzetben, amelyben pedig az amerikai támogatás megváltoztathatta volna az események menetét.

Magyarország 33 évig maradt szovjet szorításban. Talán hasonló sors vár Iránra: Mahmúd Ahmadinezsád elnök "győzelme" a Forradalmi Gárda és a Baszidzs (az Iszlám Forradalmi Õrség) ultramilitáns elemeinek teljes uralmát jelzi, akik kedvük szerint cselekednek, dacolva vallási vezetőikkel is. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az iráni kulturális forradalom második felvonására.

A konzervatív The Wall Street Journal megjegyezte: Obama két hete Kairóban, a muzulmán világhoz intézett nagy ívű beszédében még azt hangoztatta, hogy azon kormányok mellett kötelezi el magát, amelyek tiszteletben tartják a nép akaratát.

Az amerikai kormány, amelynek most reményt kellene sugároznia az iráni nép számára, hirtelen cinikus reálpolitikai üzemmódba váltott. Számára csak az a remény, hogy egyezséget köt Teheránnal az iráni atomprogramról.

A lap felidézte, hogy Joe Biden alelnök vasárnap - bár úgy fogalmazott, hogy van némi kétség a választás eredménye kapcsán - világossá tette, az Egyesült Államok folytatja közeledését Irán felé. Még Jimmy Carter elnök is levonta a nagyjából megfelelő következtetéseket az iráni rezsimről az 1979-es amerikai túszejtési akció után, talán most Obama is megteszi ugyanezt - írta a The Wall Street Journal.