Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Tiltás helyett cenzúráznák a politikai filmeket - videóval

Azon gondolkodik a szingapúri vezetés, hogy engedélyezi a politikai tartalmú filmek és videók készítését és forgalmazását a városállamban. Persze az alkotásoknak így is át kellene esniük egy engedélyező eljáráson.

Olyan kijelentést tett a minap Li Hszien Long szingapúri miniszterelnök, miszerint a városállamban a "megfelelő biztonsági intézkedések mellett" engedélyezni kellene a politikai videókat, filmeket. Ugyanakkor hozzátette: vannak dolgok, amelyeket továbbra is tiltani szükséges.

Szingapúrt negyven éve a Népi Akciópárt (People's Action Party) irányítja. Az országban tilos a politikai témájú filmek forgatása és forgalmazása. Ennek megszegése két év börtönt is magával vonhat.

A miniszterelnök szerint továbbra is szükség lenne egy engedélyező testület fölállítására, ahogy az működik a nem politikai filmek esetében is.

"Mivel a film hatásos médium, könnyen felkorbácsolja az érzelmeket, és a nézők elragadtathatják magukat. De nem hiszem, hogy a nyílt tiltás továbbra is jó megoldás lenne, mivel a videófelvételek mára a hétköznapi kommunikáció részévé váltak, például az interneten" - mondta Li Hszien Long.

A bloggerek tavaly össztűz alá vették a kormányt. A YouTube videómegosztó portálon olyan felvételek keringenek, amin Hitler beszél a szingapúri útdíjakról (A bukás - Hitler utolsó napjai című film egy jelenetét feliratozták újra).


A nyilvános tüntetések ritkák Szingapúrban, az ötnél több emberből álló összejövetelek a rendőrség engedélyéhez vannak kötve. A többnemzetiségű állam vezetése továbbra is ragaszkodik ehhez, mondván, csak így tudja biztosítani a békét és a stabilitást.

Szingapúr városa 1965-ben vált függetlenné Malajziától. A négy és fél millió lakosú városállam elméletileg parlamentáris köztársaság, de a gyakorlatban csak az említett párt működik, és a hatalom a Li család kezében van.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×