A müncheni Süddeutsche Zeitung értesülése szerint közvetve német magánbankok is cinkosai voltak az adócsalás elkövetőinek, mert tanácsokkal látták el őket, hogy miként tehetik be pénzünket svájci vagy liechtensteini számlákra a német hatóságok tudta nélkül.

A nyomozókat a csaknem egy hete folyó razziák során szerzett információk segítették a német bankokra vonatkozó terhelő adatokhoz. Eddig az adócsalással gyanúsított több mint 700 személy közül 70 ügyét zárták le, azaz adták át az ügyészségnek, vádemelés céljából.

A botrány azt követően robbant ki, hogy a múlt hét elején váratlanul őrizetbe vették a posta vezérigazgatóját, Klaus Zumwinkelt, akit azzal vádolnak, hogy Liechtensteinben titkos számlákon elhelyezett vagyona után nem fizetett adót és ezáltal legalább egymillió euróval károsította a német államkasszát.

Az ügynek különös pikantériát kölcsönöz, hogy éppen a külföldi hírszerzésre szakosodott német intézmény, a BND segítségével jutott el a berlini pénzügyminisztériumba az az adathordozó lemez, amely több száz német, Liechentseinben titokban letétbe helyezett vagyonáról szolgáltatott felvilágosítást.

Időközben Berlinben ügyvédek pert indítottak a német állam ellen, mert - úgymond - eltűrte, hogy a BND a törvények semmibevételével jusson a liechtensteini banktisztviselő által busás összegért felkínált adathordozó lemez birtokába. Az ügyvédek szerint ez durva támadás a legalapvetőbb emberi jogok ellen. A kormány eddig következetesen elutasítottan a hírszerző szolgálat szerepét ért bírálatokat.