Infostart.hu
eur:
390.2
usd:
339.21
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta

Amikor az utolsó remény is elveszett...

Csehországban és Szlovákiában is kedden emlékeznek meg a Prágai Tavasz leverésének 39.-ik évfordulójáról. Míg Prágában központi megemlékezést tartanak, a szlovák politika felemásan viszonyul az ország megszállásának évfordulójához.

Az egykori Varsói Szerződés öt tagállama hadseregének bevonulása 1968. augusztus 21-én végett vetett annak a reménynek, hogy a kommunista rendszert sikerül megreformálni.

Az Alexander Dubcek vezette demokratizálódási folyamatot több, mint fél millió katona tiporta sárba. A 39 évvel ezelőtti események máig fájó emlékként élnek a két ország történelmében.

Az évfordulóhoz a hivatalos szlovák politikai vezetés meglehetősen langyosan viszonyul. Központi emlékünnepséget ezúttal nem tartanak, Ivan Gasparovics államfő megkoszorúzza a katonai megszállás fővárosi áldozatainak emléktábláját, Robert Fico miniszterelnök pedig Alexander Dubcek pozsonyi sírjánál emlékezik a megszállásra.

Nem szentel a megszállásnak sok műsoridőt a közszolgálati Szlovák Televizió sem, mindössze egy 30 perces dokumentumfilmmel emlékezik az 1968-as augusztusi eseményekre.

A 39 évvel ezelőtti invázió kapcsán a legfőbb közjogi méltóságok közül csupán Ivan Gasparovics államfő adott ki hivatalos közleményt, melyben leszögezi, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának katonái a Szovjetunió irányítása alatt 1968-ban megállították a korábban kezdődött ígéretes demokratizálódási folyamatokat.

Csehországban, ahol nagyobb volt az ellenállás, szinte minden településen tartanak helyi megemlékezést. A prágai központi emlékünnepséget pedig - immár hagyományosan - az egykori Csehszlovák Rádió székházánál rendezik meg.

Ezen a helyen a megszállás napján komoly összetűzésekre került sor a megszálló katonák és a tiltakozó lakosság között, az incidenseknek több halálos áldozata is volt.

A prágai központi megemlékezésen Mirek Topolánek miniszterelnök vezetésével számos kormánypárti és ellenzéki politikai vezető is részt vesz.

Az 1968 augusztusi megszállást követő napokban országszerte 93-an vesztették életüket, több mint 500-an megsebesültek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×