José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hajnali megegyezést úgy kommentálta: a közösségnek sikerült egy súlyos válságot elkerülnie.

A kompromisszumot korábban Lengyelország akadályozta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túl nagy jogkörrel ruházta volna fel az unió döntéshozatali rendszerében, miközben rontotta volna a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt.

A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint magyar szempontból sikernek minősíthető a megállapodás, mert megmaradtak azok az elvek és értékek, amelyek miatt Magyarország korábban az eredeti uniós alkotmányt ratifikálta.

A kormányfő hozzátette: a most elfogadott szerződésben a Magyarország által kezdeményezett mondatok szerepelnek a kisebbségi, ezen belül pedig a nemzeti kisebbségi jogokról.

Korábban diplomáciai források arról számoltak be, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón az uniós külügyminiszteri tisztségről egyetértés alakult ki és a tagállamok előzetes megállapodása kitér a poszt szerepére és hatáskörére is.