Ezzel egyidőben a nyugatbarátnak tekintett Viktor Juscsenko államfő néhány ezer híve az ukrán főváros Európa terén kezdett gyülekezni.
Közben az elnöki titkárság helyettes vezetője cáfolta azt a korábbi értesülést, hogy Viktor Juscsenko államfő hajlandó lenne elhalasztani a május 27-ére kitűzött előrehozott választásokat.
Ihor Puskin azt mondta: ilyen rendelet nincs előkészületben, és nem is terveznek hasonlót. Az elnök április 2-án rendeletben oszlatta fel a parlamentet, amelyben legfőbb politikai ellenfelének, Viktor Janukovics kormányfőnek a hívei vannak többségben. A miniszterelnök hívei elutasítják, míg az államfő pártolói támogatják a döntést.
Két részre szakadt
Nem lesz polgárháború Ukrajnában, hiszen az ország két részre szakadt - jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva.
A politikus szerint a hadsereg és a titkosszolgálat elnökpárti, a rendőrség pedig a kormányt támogatja. Egy ilyen feszült hangulatban pedig nem kezdenek el könnyen lövöldözni. Ami pedig a politikai helyzet alakulását illeti: előfordulhat, hogy Ukrajnának két kormánya lesz a május 27-i választások után.
"Juscsenko úgy gondolja, hogy teljesen szabályosan oszlatta fel a parlamentet, és írta ki a választásokat. Amennyiben a választásokat keresztül tudja erőltetni, úgy, hogy a jelenlegi kormánytöbbség ezt bojkottálja, akkor valószínűleg lesz egy választási eredmény, amely a volt narancsos tábor totális győzelmét fogja hozni, az ország másik fele pedig azt fogja mondani: ezek a választások nem legitimek" - vázolt egy lehetséges forgatókönyvet Kovács Miklós.
A kárpátjai magyarok a politikai játszmák kereszttüzébe kerülhetnek, amennyiben a szembenálló felek támogatást kérnek tőlük a választási kampány során. Kovács Miklós szerint ugyanakkor a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége egyelőre nem érzékeli, hogy Kijevben komoly politikai krízis alakult ki.
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább





