A keleti tartományok városai és községei megújultak, az infrastruktúra a legmodernebb követelményeknek is megfelel, a gazdaság azonban változatlanul akadozik és a nyugati irányú elvándorlás tovább tart.

Mindebből a nyugati országrész politikusai arra következtetnek, hogy az egykori NDK-ban a pénzügyi támogatásokat nem teljesen megfelelően használják fel, és nem egyszer csupán a külsőségekre költik.

Van, akinek nem tetszik

Ezek után nem meglepő, hogy a Szociáldemokrata Párt észak-rajna-vesztfáliai elnöke a napokban megkérdőjelezte a keleti országrész immár 16 éve fennálló támogatási rendszerét.

A politikus úgy vélte, hogy a 2019 végéig tervezett szanálási programra szánt 156 milliárd euró egy részét a nyugati tartományok elavult infrastruktúrájának korszerűsítésére kellene fordítani.

A keleti tartományok politikusai pártállástól függetlenül egyhangúlag visszautasították a javaslatot, mint ahogy azt a követelést is elvetették, amelyet ugyancsak észak-rajna-vesztfáliai és Saar-vidéki vezetők terjesztettek elő a bölcsődei férőhelyek finanszírozásával kapcsolatban.

A nyugati politikusok azzal érveltek, hogy az egykori NDK-ban már évtizedek óta működnek a bölcsődék és óvodák, ezért a nyugati tartományok nagyobb összegre jogosultak az új férőhelyek létesítésére szánt alapból.

Ezt Brandenburg tartomány miniszterelnöke elfogadhatatlannak nevezte és rámutatott: büntetésnek tekintené, ha azért kapnának kevesebbet, mert a volt NDK területén több férőhely áll rendelkezésre, mint az egykori Nyugat-Németországban.

Becslések szerint a volt NDK talpra állítására szánt támogatás összege elérte az 1500 milliárd eurót.