Az unió sürgeti ugyan, de Törökország hajthatatlannak tűnik a ciprusi kérdésben. A török külügyminiszter kijelentette: Ankara nem igazodik határidőkhöz, a kérdést nem lehet zsarolással megoldani.

Abdullah Gül azután beszélt erről, hogy a hét elején az unió soros elnöke, Finnország kormányfője a Ciprussal kapcsolatos vita rendezésének gyorsítását szorgalmazta. Matti Vanhanen szerint Törökországnak december elejéig rendeznie kell a kérdést, ha azt akarja, hogy a december közepén tartandó uniós csúcson szó legyen Ankara csatlakozási tárgyalásairól.

A finn miniszterelnök szerint félő, hogy a törökök kifutnak az időből, és az uniós csatlakozási folyamat bizonytalan jövő elé néz. Az unió már 2004 óta arra akarja rávenni Ankarát, hogy nyissa meg légi és tengeri kikötőit a ciprusi felségjelű repülők és hajók előtt.

Történelmi megosztottság

A közösség és Ankara közti megállapodás értelmében minden uniós tagállamra vonatkoznak a kereskedelmi könnyítések, kiéve Ciprusra. A szigetország ugyanis, nem sokkal függetlensége elnyerése után kettészakadt: 1974-ben török csapatok érkeztek, hogy megvédjék a helyi török kisebbséget. Kikiáltották az Észak-Ciprusi Köztársaságot, amelyet csak Ankara ismer el.

A szigetország 2004-ben lett EU-tag, a megosztottságot azonban nem sikerült orvosolni. A görög ciprióták ugyanis nemet mondtak az ENSZ-főtitkár rendezési tervére. Így most az a furcsa helyzet állt elő, hogy ugyan az egész sziget az unió része, ám az északi terület, amelyen nem alkalmazzák a közösségi jogot, de facto nem az EU része.

A török rész elszigeteltségben él, egyedül az anyaországtól kap segítséget. Anakara azt akarja elérni, hogy enyhítsenek az embargón, és akkor kész beengedni a ciprusi görög hajókat és gépeket.

Az EU-török meccsnek azonban még nincs vége: a következő forduló a hétvégén esedékes, amikor is Finnországba utazik a török külügyminiszter, hogy a kérdésben egyeztessen. Abdullah Gül azt mondta: lát még esélyt a diplomáciai megegyezésre.