Ukrajna folyamatban lévő felosztásáról és egy körkörös Európa-modell megteremtésének szükségességéről beszélt a miniszterelnök Kötcsén. Ebből milyen diplomáciai és külpolitikai feladatok fognak következni?

Az a helyzet, hogy három és fél éve ugyanazok a feladatok vannak előttünk, amelyeket nevezhetünk diplomáciainak, külpolitikainak is, de igazából ez az ország életének velejét érintő kérdések. Három és fél éve az a feladat van előttünk, hogy biztosítani kell Magyarország kimaradását a szomszédunkban zajló háborúból. És sajnos a jelek abba az irányba mutatnak, hogy ez a feladat még egy jó ideig velünk marad, ugyanis az elmúlt napokban, hetekben sokkal több volt az olyan típusú esemény és hír, amely az eszkaláció és nem a béke irányába mutatott. És minél hosszabban tart ez a háború, annál hosszabban marad Magyarország kormányának első számú és legfontosabb feladata biztosítani a kimaradást ebből a háborúból Magyarország számára.

Hogy lehet kimaradni, amikor magyarok lakta területeket is ér támadás Ukrajnában?

Bizony, ez egy rendkívül súlyos kérdés, hiszen Magyarország nemzeti kormányának egyik legfontosabb politikai hitvallása éppen az, hogy minden magyar felelős minden magyarért, tehát a határon túl élő magyarok is ugyanúgy számíthatnak Magyarország kormányára, mint ahogy azt az elmúlt években is láthatták. Mi a szívünkön viseljük a Kárpátalján élő magyarok sorsát is. 2015 óta van nehéz helyzet Ukrajna területén a magyar nemzeti közösség szempontjából, jóval a mostani háború kitörése előtt Ukrajnában elindult egy olyan magyarellenes politikai irány, amelynek következtében a magyar nemzeti közösség jogait drámai mértékben visszavágták. Ez a jogfosztás mind a mai napig tart. A háborúval párhuzamosan, a háború ideje alatt is az ukrán politikusok fordítanak, fordítottak energiát arra, hogy a kisebbségi jogokat még tovább szűkítsék, és nyilvánvalóan nekünk fel kell lépni annak érdekében, hogy a magyar közösség visszakapja mindazokat a jogokat, amelyek 2015 előtt is megillették őket. Nekünk az is kulcskérdés, hogy az a háború, ami zajlik a szomszédban, ne érhesse el Kárpátalját. Nekünk különösen fontos, hogy a kárpátaljai magyar közösség biztonságban legyen azzal együtt, hogy egy háborúban lévő országban élnek, és ennek érdekében meg is teszünk mindent.

Milyen eszköze van a magyar kormánynak arra, hogy a támadó Oroszországot a kárpátaljai területek támadásától távol tartsa? Bármilyen eszköz már egy háborúba való beavatkozásnak tűnik, hiszen az egyik vagy a másik hadviselő felet célozza.

Mi világossá tettük az elején, hogy mi békét akarunk, mert a béke jó mindenkinek, a béke jó Ukrajnának, a béke jó az Ukrajnában élő ukránoknak és az Ukrajna területén élő magyaroknak és más nemzeti közösségek tagjainak is. Ezért minden létező módon a béke mellett szállunk síkra. Orbán Viktornak tavaly júliusban az első külföldi útja az Európai Unió soros elnökségét adó ország miniszterelnökeként Kijevbe vezetett. Ott leült Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és azt az álláspontot képviselte, amit előtte is, meg azóta is nyíltan is képviselünk, hogy Ukrajnának minél előbb tűzszünetet kell létrehoznia Oroszországgal, és minél előbb béketárgyalásokat kell kezdeni, mert így menthető meg sok százezer vagy akár milliónyi emberélet, és így lehet elejét venni az Ukrajna elleni támadásoknak. Erre az ukrán elnök azt mondta, hogy nem, az idő Ukrajna oldalán van, ezt a háborút Ukrajna meg fogja nyerni, ezért ezt a háborút folytatni kell, nyilvánvalóan nyugati támogatással. Ha tavaly júliusban a magyar miniszterelnök álláspontját megfogadják, és már akkor tűzszünetet próbálnak létrehozni és béketárgyalásokat próbálnak indítani, mindannak jó eséllyel elejét lehetett volna venni, amióta azóta történt. De mi történt akkor? Az európai és akkori amerikai politikusok egy jelentős része folyamatosan gyalázta a magyar miniszterelnököt, gyalázta a magyar kormányt, gyalázta Magyarországot. Azt mondta, hogy a tűzszünet Ukrajna kapitulációját jelenti, csak az beszél tűzszünetről meg békéről, aki Oroszország malmára akarja hajtani a vizet, felháborító, és a háborút folytatni kell. Ha tavaly, a soros elnökségünk alatt, kihasználva azt, hogy egy békepárti ország a soros elnöke az Európai Uniónak, az európaiak a tűzszünet és a béketárgyalások ügye mellé álltak volna, akkor én hiszem, hogy az azóta eltelt időszak pusztításainak elejét lehetett volna venni.

A támadó Oroszország irányába a magyar kormánynak van módja bármilyen észrevételt tenni Kárpátalja védelme érdekében?

Mi a háború legelején világossá tettük, hogy ezt a háborút elítéljük. Világossá tettük, hogy ezt a háborút, mint minden egyes háborút, elfogadhatatlannak tartjuk. Én ezt nyilvánosan elmondtam Oroszországban is, kértem az oroszokat, hogy ezt a háborút hagyják abba, mert ez nekünk rossz. Én ezt az álláspontot nyilvánosan is képviseltem, ugyanúgy nyilvánosan képviselem Brüsszelben és Moszkvában is, mindenhol. Természetesen a diplomáciának vannak látható, nyilvános, kevésbé látható, zárt ajtók mögötti eszközei, egy dolgot tudok mondani, Magyarország nemzeti kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarokat megvédje a háború következményeitől.

Ukrajna felosztása ügyében a magyar kormánynak mi a pozíciója? A felosztás egy olyan szó, ami azt jelenti, hogy valaki kap, valaki meg nem kap.

Gyakorlatilag ez zajlik. Lehet kerülgetni a forró kását, lehet politikailag korrekt módon beszélni, lehet olyanokat mondani, hogy biztonsági garanciák, de ha ránézünk a térképre, Oroszország foglalja el Ukrajna bizonyos területeit. Ma a Krímről már gyakorlatilag senki nem beszél, senki nem kérdőjelezi meg, hogy az hova tartozik, ez a téma lekerült jelenleg a nemzetközi politika napirendjéről. Azt is sokan ilyen kész tényként állítják be, hogy Oroszország elfoglalta a Donbasz bizonyos területeit, elfoglalt különböző megyéket, amelyeket az orosz alkotmányba is beiktattak, közben beszélnek arról, hogy beküldenének nemzetközi csapatokat bizonyos területekre Ukrajnában. Miről szól ez a vita, ha nem arról, hogy milyen zónák jönnek létre Ukrajnában? Ezt a vitát nem mi folytatjuk, ezt a vitát azok folytatják le éppen, akik biztonsági garanciákról beszélnek, meg hajlandók koalíciója nevű szerveződéseket hívnak össze folyamatosan, csak ahogy lenni szokott, politikailag korrekt módon nem annak nevezik a dolgokat, amik valójában: biztonsági garanciákról beszélnek, meg katonai csapatok beküldéséről beszélnek, meg békefenntartásról, meg nem tudom én miről, de ez nem jelent mást, mint Ukrajna zónákra történő felosztását.

Politikailag korrekt beszédmódot akkor félretéve, tud arról, hogy bárki bennünket is, Magyarországot is beleértve, ebben az osztozkodásban részt kíván venni területi vagy bármilyen más igénnyel Ukrajnában?

Mi nem ülünk ott ezeknél az asztaloknál. A hajlandók koalíciója nevű szerveződés ül össze folyamatosan, és tárgyal úgynevezett biztonsági garanciákról. Minket oda nem hívtak.

A körkörös Európa-modell érdekében milyen feladatokat kell végrehajtani? Ezt a miniszterelnök részletesen elmagyarázta a külső energetikai és védelmi együttműködésben még Ukrajna is benne volna, meg még ha jól emlékszem, még Törökország is.

Ha végre higgadtan lehetne beszélni Európa jövőjéről, és nem vezetne minden egyes beszélgetés oda, hogy megbélyegzik azokat, akik nem akarnak Európai Egyesült Államokat, ha végre nem stigmatizálnák azokat, akik nem hajlandók Brüsszelt birodalmi központként elismerni, akkor lehetne arról beszélni, hogy ezt az Európai Unió néven elindított kezdeményezést hogyan lehet megmenteni. Mert szerintem most már erről van szó. Mert az Európai Unió nem egyszerűen csak egy szerveződés, az Európai Unió korábban egy világpolitikai tényező volt. Ma nem az. És az Európai Unió létéhez hozzátartozik az, hogy meghatározó legyen a világ politikai és gazdasági rendszerében, ma nem az egyikben sem. Sem a világpolitikai, sem a világgazdasági rendszerben nem erős, nem meghatározó tényezőkövető üzemmódban van, béna kacsa állapotban van, alárendelt helyzetben van ebben az új világrendben. Ha lehetne nyugodtan arról beszélni, hogy az Európai Unió milyen politikát folytasson, akkor például lehetne arról beszélni, hogy milyen együttműködés jöhetne létre az Európai Unió és Törökország, az Európai Unió és Ukrajna között. Egy stratégiai partnerség Ukrajnával abszolút elképzelhető forgatókönyv. Le kell tisztázni a feltételeit, de nem az Európai Unió tagjaként kell számolni Ukrajnával a jövőre nézvést, hanem egy olyan országgal, amellyel az Európai Unió valamifajta stratégiai együttműködést alakít ki. Erről lehet beszélni. Szerintem ez egy vállalható forgatókönyv, annak részleteiben szerintem meg lehet állapodni, de az, hogy egy háborúban álló országot behozzunk az Európai Unióba, az abszolút lehetetlen kategória.

Milyen technikával lehet a körkörös Európa modellje mögé többséget csinálni az Európai Unióban, az Európai Parlamentben? A miniszterelnök említette a V4-ek felerősödését, említette Brüsszel elfoglalását, a Patrióták csoportjának megerősödését. Ebben a körben ennek a nézetnek lehet többsége?

Igen, mert az újra megerősödő és ésszerű működési elvekre áttérő Európai Unió létrejöttének előfeltétele az, hogy Brüsszelben a politikai kurzus megváltozzon. Ma, akik Brüsszelt irányítják, ők Európai Egyesült Államokat akarnak. Ők továbbra is hisznek abban, hogy az Európai Uniónak birodalmi központja kell hogy legyen Brüsszel. Ők továbbra is hisznek abban, hogy az Európai Unióban egy idő után minden közös lesz. Közös lesz a pénz, közös lesz a költségvetés, közös lesz az adósság, közös lesz a politikai irányvonal, közös lesz a hadsereg. Mi ezt az utat nem kérjük. Mi az Európai Egyesült Államokban nem kívánunk részt venni. Mi meg akarjuk őrizni a szuverenitásunkat, mi meg akarjuk őrizni azt a képességünket, ami jelenleg is van, hogy mi egy gazdasági semlegességre alapozott stratégiával sikeresebbek tudunk lenni, mint az európai gazdaság összességében. Ha Brüsszelben létrejön egy racionális, józan észre alapuló fordulat, akkor neki lehet látni Európa újjászervezésének. Ha ez a fordulat nem jön létre Brüsszelben, akkor sajnos az Európai Unió tovább halad lefelé azon a lejtőn, amelyen Ursula von der Leyen és az Európai Egyesült Államokat építeni akaró birodalmi politikusok lelökték.

Milyen feltételei volnának annak, hogy egy ilyen fordulat létrejöjjön? Nyilván ez egy következő európai parlamenti választás után képzelhető el, mert addig ez a kurzus vezeti az Európai Uniót.

Nyilvánvalóan ez a fordulat a tagállamokban indul el, és el is indult. Láthatjuk, ma már az európai uniós országok egy jelentős részében kizárólag antidemokratikus eszközökkel tudják a patrióta pártokat és a patrióta politikusokat távol tartani a kormányzástól. Mondok önnek néhány példát. A szlovák miniszterelnököt meg akarták ölni. A cseh választás toronymagas esélyesét, a volt miniszterelnököt, patrióta pártelnököt megverték egy kampányrendezvényen. Velünk szemben mozgósítják a teljes brüsszeli apparátust annak érdekében, hogy egy bábkormányt ültessenek a helyünkre. Ausztriában utcahosszal megnyerte a választást a patrióta párt, aztán a vesztesek, a köztársasági elnök és a brüsszeli politikai elit hathatós támogatásával összeálltak, és a győztes pártot kívül tartották a kormányzáson. Láthatjuk, hogy Németországban milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező pártot veszélyesnek, szélsőségesnek bélyegezzék jogi eszközökkel. Hollandiában a győztes patrióta pártot egy olyan koalícióba kényszerítették bele, ami azóta felbomlott és Hollandiában kormányválság van. Franciaországban egymillió szavazattal szerzett többet Le Pen pártja, mint a második helyen végzett párt, mégis a választási rendszer sajátosságaiból adódóan a vesztesek alkothattak többséget, sőt most már jogi, bírósági úton próbálják a patrióta párt vezetőit nemhogy a kormányzáson kívül, hanem a választásoktól is távol tartani. Tehát látszik, hogy van egy nagyon durva antidemokratikus törekvés arra, hogy a patrióta politikusokat, patrióta pártokat a politikai életből is megpróbálják kizárni, ellehetetleníteni. Szerintem ez nem fog menni, mert ahogy nő a társadalmi támogatottság ezen politikai irányvonal mögött, úgy ezek az antidemokratikus törekvések is egyre inkább kudarcot fognak vallani.

Ugyanaz a jövő van Marine Le Pennek a fejében az Európai Unió átalakításáról, mint ami Orbán Viktor fejében van? Két nagyon eltérő méretű és pozíciójú ország politikusai. Franciaországnak Németországgal való együttműködés tűnik most a legfontosabbnak.

Nyilvánvalóan a különböző országok nemzeti érdekei száz százalékban soha nem fedhetik le egymást. Ezért nem mások érdekeit nézzük, hanem a sajátunkat. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy az európai térség jövőjének jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekben a Patrióta pártcsaládhoz tartozó pártok és politikusok alapvetően egy irányba húznak. Tehát amikor békéről, amikor közös piacról, migráció elleni fellépésről, családok fontosságáról, biztonságról van szó, akkor a patrióta pártok egy irányba húzzák azt a bizonyos szekeret.

Részt vett Kínában a győzelem napi ünnepségeken, Magyarország képviseletében, és a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek is ott volt egy nagyon fontos fóruma. Miről és kivel tárgyalt mint külgazdasági és külügyminiszter?

Azért látom, hogy a földrajzi távolság lehetőséget ad arra, hogy összecsúsztassanak eseményeket a magyar médiában.

Ez két külön esemény.

Így van, de a magyar média jelentős része a kettőt egyszerre tálalta, sőt, olvastam azt is, hogy én a tiencsini csúcstalálkozón is részt vettem, ami nyilvánvalóan nem volt így. A Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója, és a pekingi rendezvény két külön időpontban, két külön helyszínen került megrendezésre. Én Pekingben voltam ott. Miközben a magyar média jelentős része azt emeli ki, hogy én ott voltam, elfeledkezik arról, hogy összesen négy NATO-tagország kormánya képviseltette magát, hiszen Szlovákia miniszterelnöke, Bulgária miniszterelnök-helyettese és Törökország külügyminisztere is jelen volt a magyar, a szlovák, a bolgár és a török kormány képviseletében. De rajtunk kívül Romániából ott volt két volt miniszterelnök, Belgiumból is ott volt a volt miniszterelnök, Görögországból is ott volt a volt kormányfő, ezeket valahogy elfelejtik megemlíteni. Több kínai nagy kínai vállalat vezetőjével tárgyaltam, a Wanua vezetőivel, a Chervon vezetőivel, a Xiaomi vezetőivel arról, hogy a már meglévő magyarországi beruházásaikat hogyan tudják növelni, vagy ha még nincsenek magyarországi beruházásaik, akkor hogy kerülhet fel Magyarország a beruházási térképükre. Hiszen azt látni kell, hogy ma Európában óriási verseny van a kínai vállalatok beruházásaiért. Amikor mi versenyzünk nagy kínai beruházásokért, akkor azt általában nyugat-európai vetélytársakkal szemben tesszük, és ezek a nyugat-európai országok akkor szoktak panaszkodni a kínai tőke nagymértékű európai jelenlétére, amikor elveszítik ezeket a versenyeket. Amikor kínai akkumulátorgyárat építenek például Spanyolországban, akkor a spanyolok nem tiltakoznak a kínai tőke jelenléte miatt. Óriási képmutatás van Európában, miközben a kínai tőke jelenlétéről panaszkodnak, versenyeznek azért, hogy minél több kínai beruházás menjen Európába. Mi nagyon sikeresek vagyunk ebben a versenyben, hiszen tavaly is a kínai beruházásoknak 31 százaléka érkezett Magyarországra, ami Európába jött. Na most ez azt jelenti, hogy 69 százaléka viszont más európai országba ment, tehát úgy feltüntetni a kínaiakat, mint akik csak Magyarországra hoznak beruházásokat, vagy úgy feltüntetni Európát, hogy csak a magyarokat érdeklik a kínai beruházások, óriási hazugság. Tehát hozzánk jött a kínai Európába irányuló kínai beruházások 31 százaléka, ami óriási dolog, mert ez munkahelyek tízezreit jelenti Magyarország számára, de 69 százaléka meg más európai országban landolt.

Van mód bármi mást idehozni azokon az iparágakon kívül, amelyek már most megtelepedtek Magyarországon? Autógyártás, kommunikáció, részegységgyártás, mi jöhet még?

Természetesen több területen is tárgyalunk beruházásokról. Ne felejtsük el, hogy például a magyarországi vegyipar egyik legnagyobb szereplője is kínai, Wanhua csoport, amely Északkelet-Magyarországon van jelen, sok-sok ezer munkahellyel. Több település adóbevételeinek jelentős részét a Wanhua-csoport jelenti, sok ezer, közvetetten tízezer család megélhetését biztosítják. Valóban az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó nagy beruházásokban voltunk eddig kifejezetten sikeresek, de látni kell, hogy az európai gazdaság zászlóshajója az autóipar, az egy más kérdés, hogy évtizedeken keresztül az európai autóipar volt az abszolút éllovasa a globális autóiparnak, mára ez megváltozott. Amíg korábban az európai nagy gyártók abszolút piacvezetők voltak, mára ebben a versenyben bizony a távol-keleti vetélytársak a fejükre nőttek az európai szereplőknek.

A kínai autóipar magyarországi és európai megtelepedése még Donald Trump vámháborúja előtt kezdődött, ez a teljesen megváltozott vámháborús világ a kínaiaknak nem szegi a kedvét?

Nem úgy tűnik. Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a kínai–amerikai kapcsolatok jó irányba menjenek. Ha megnézzük a magyar külgazdaság szerkezetét, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unión kívüli két legfontosabb partnerünk mind a beruházások, mind a kereskedelem tekintetében az Egyesült Államok és Kína. Nyilvánvalóan nekünk, mint kis méretű közép-európai, szárazföld által körülvett, energiaforrásokban nem bővelkedő gazdaságnak az az érdekünk, hogy a két legnagyobb Európán kívüli partnerünk – egyébként a világ két legerősebb gazdasága – jó együttműködésben legyen egymással. Ezért amikor ők összeülnek például vámtárgyalásokra, mi azért szorítunk, hogy legyen köztük megállapodás. Most az jó hír, hogy van valamifajta ideiglenes megállapodás, ami rendezi a kettejük gazdasági együttműködését. Én Pekingben hosszan, több mint egy órán keresztül tárgyaltam a kínai külügyminiszter kollegával is, akivel összeszámoltuk, 11 éve dolgozunk együtt, és ez volt a 23. személyes tárgyalásunk, és hosszasan beszéltünk erről a kérdésről, és nekem megnyugtató, hogy a kínai kormány arra törekszik, hogy az Egyesült Államok január óta hivatalban lévő elnökével és az ő adminisztrációjával civilizált, kulturált kapcsolatot tartson fenn. Mekünk is ez az érdekünk.

Van módja a magyar külügyminiszternek Kína meg az Egyesült Államok között bármilyen közvetítést végezni?

Szerintem nincsen szükségük arra, hogy mi közvetítsünk köztük.

Hogyan lehet európai, kínai és amerikai kollégáiknak elmagyarázni a magyar konnektivitást, amely a magyar nagy stratégiának tűnik most?

Ez bonyolultnak tűnhet, de sokkal egyszerűbb annál, mint elsőre ránézünk, ugyanis a politika tapasztalati műfaj. És mi magyarok a tapasztalatunkat tudjuk felajánlani ezekben a vitákban, vagy ezekben a beszélgetésekben. A mi tapasztalatunk azt mutatja, hogy a gazdasági szereplők sokkal ésszerűbben, sokkal racionálisabban gondolkodnak, mint a politikai szereplők. Mondok önnek egy példát. A volt német külügyminiszter kolléga, aki nemrégiben távozott a hivatalából, egy zöldpárti politikus hölgy, aki most az ENSZ közgyűlésének az elnöke lesz egy évig, folyamatosan ágált a Kínával való gazdasági együttműködéssel szemben. Olyan szavakat használt, minthogy decoupling, derisking meg hasonlóak, tehát magyarul ez azt jelenti, hogy válasszuk le az európai gazdaságot a kínairól, és ne az európai–kínai gazdasági együttműködésre koncentráljunk, hanem teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy az európaiaknak ne kelljen együttműködniük a kínaiakkal. Ehhez képest a Magyarországon jelenlévő nagy német vállalatok globális vezetői részéről hozzám folyamatosan jöttek és jönnek is olyan megkeresések, amelyek arra irányulnak, hogy az ő beszállítói rendszerükben nélkülözhetetlen kínai vállalatok szeretnének Magyarországra jönni, szeretnének itt gyártást folytatni és innen kiszolgálni a német vállalatokat Magyarországon és Európában. Vagy mondok önnek egy másik példát. Amikor az Európai Bizottság fejébe vette, és aztán sajnos meg is csinálta, hogy vámokat vetett ki az Európai Unió nevében a kínai elektromosautó-ipari szereplőkkel szemben, akkor ennek indoklásaként azt vonultatták fel Brüsszelben, hogy ezzel megvédik az autóipar európai szereplőit. De az autóipar legnagyobb európai szereplői ágáltak a vám ellen, és azt mondták, hogy ezt ne csináljátok, mert ezzel nem megvédtek minket, hanem még rosszabb helyzetbe hoztok minket. Ennek ellenére az Európai Bizottság megvédte ezeket a vámokat. Szóval, ha valaki ránéz Magyarországra, akkor azt láthatja, hogy itt a német tőkének nagyon erőteljes és látványos a jelenléte. Mi vagyunk a világ három országából az egyik, ahol mindhárom nagy német prémium autómárka saját gyárral rendelkezik. A BMW egyedül nálunk gyártja szeptember végétől a tisztán elektromos platformra épülő autóit. A Mercedes Európa legnagyobb Mercedes-gyárát hozza létre a most zajló beruházással. Az Audi csapágyasra hajtja a győri gyárát, mert rekordokat döntenek évről évre a motor- és autógyártás tekintetében. Ennek az egyik következménye az lett, hogy a kínai akkumulátorgyártás jelenléte is drasztikusan megnőtt Magyarországon. Miért? Mert a nagy német szereplőket a kínaiak szolgálják ki, és minél közelebb vannak egymáshoz, annál olcsóbb, annál kockázatmentesebb, annál kevésbé terheli a környezetet a szállítással. Magyarország a saját példáját tudja felmutatni, hogy mi a gazdasági semlegesség stratégiájának jegyében nem szólunk bele a keleti és a nyugati gazdaság együttműködésébe, azt engedjük, és ebből Magyarországon komoly gazdasági teljesítmény jön ki, mert Európa legnagyobb autó- és Európa legnagyobb akkumulátorgyárai itt épültek fel Magyarországon. Persze erre mondják azt az ellenzékiek, hogy összeszerelő üzem vagyunk. Ez degradálása a magyar munkaerőnek, ez lenézése a magyar embereknek, ráadásul óriási hazugság is, mert a világ legjobb, legmodernebb technológiáját képviseli az Audi, a BMW, a Mercedes, a CATL, a BYD, és még tudnék továbbmenni. Ennél modernebb technológia a világ autógyártásában, mint ami itt van Magyarországon, nincs. Aztán szokták mondani, hogy miért vannak itt akkumulátorgyárak? Ezekért az akkumulátorgyárakért nyugat-európai országokkal versenyeztünk, és nincs zöld átállás elektromosautó-ipar nélkül, mert a világon a károsanyag-kibocsátásnak majd egyötöde a közúti közlekedésből jön. Ha nem terjed el az elektromosautó-használat a világban, akkor nem lesz zöld átállás, nem lesz klímavédelem, nem tudjuk megvédeni a környezetünket. Elektromos autó meg elektromos akkumulátor nélkül nem létezik. Tehát miközben a zöldek nyomják, hogy legyen elektromos autózás, ágálnak az akkumulátorok ellen. Az akkumulátor hajtja az elektromos autót. Szóval hogyan mutatjuk be a konnektivitásra, a gazdasági semlegességre irányuló stratégiánkat? Hát úgy, hogy megmutatjuk, hogy Magyarországon hogyan tudnak zavartalanul együttműködni a világgazdaság legnagyobb keleti és legnagyobb nyugati szereplői.

Az amerikaiak is értik a gazdasági semlegesség filozófiáját? Úgy tűnik, mintha inkább hegemóniára törekednének. Furjál, vegyél amerikai LNG-t, és aki nem működik velünk együtt, vagy le akarja cserélni a dollárt, az akkora vámot kap, hogy a fal adja a másikat.

Az senki előtt nem volt titok, hogy Donald Trump a gazdaság területén is patrióta. Volt ő négy évig hivatalban, láttuk, hogy patrióta gazdaságpolitikát hajt végre. Láttuk, hogy hogyan dolgozik annak érdekében, hogy az amerikai vállalatok Amerikában hozzanak létre munkahelyeket, ott hajtsanak végre beruházásokat, és világos volt, ha ő újra elnök lesz, akkor ezt a politikát fogja folytatni. A magyar–amerikai gazdasági együttműködés egy sikersztori, az amerikai vállalatok szeretnek Magyarországon lenni, és január óta ma az ötödik új amerikai beruházást jelentjük be Magyarországon.

Az amerikai vámháború a magyar gazdaságot nem érinti hátrányosan? Egy kalap alatt kezelnek, mint európai uniós országot, minket is az Európai Unióval.

Von der Leyen elnök kötött egy olyan megállapodást, ami az évszázad legrosszabb megállapodása eddig az Európai Unió számára, az nyilvánvalóan érint minket is. Ez nem is kérdés. Az európai progresszív sajtó megpróbálta sikerként feltüntetni azt, hogy az eddigi 2-3 százalék helyett most már majd 15 százalék vámot fizethetnek az európai gazdasági szereplők, aztán egy pár óra után, vagy egy nap után érezték, hogy ez annyira ciki, hogy végül is az ünneplést abbahagyták, de lényeg az, hogy Ursula von der Leyen mindannyiunk számára problémákat és nehézségeket okoz. Ezeket próbáljuk egyensúlyozni azzal, hogy van a magyar–amerikai gazdasági együttműködésnek egy olyan szelete, a beruházások Magyarországra hozatala, az amerikai munkahelyteremtés Magyarországon, amelyet nem tud veszélyeztetni még Ursula von der Leyen sem.

Hogy halad a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rezsim visszaállítása?

Azzal szerintem a Biden-kormány óriási kárt okozott az amerikai gazdasági szereplőknek is, meg nyilvánvalóan Magyarországnak is, hogy ezt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást felmondta. Most úgy látom, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre a világgazdaság nagyobb szereplőivel van dolga. Nekünk most az a legfontosabb, hogy az amerikai beruházások jönnek Magyarországra ettől függetlenül. Aztán majd ha eljutunk oda bürokratikusan, hogy ezt egy szerződés-helyreállítás formájában meg tudjuk erősíteni, majd akkor megerősítjük.

Amikor az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb szereplőivel van elfoglalva, akkor egy Magyarország méretű államnak, amelynek egyébként stabil a belpolitikája, milyen testtartást kell fölvennie?

Amilyet mutatunk. Mi is a nemzeti érdekeinket tartjuk a legfontosabbnak. Pontosan tudjuk, hogy van egy baráti kapcsolat az Egyesült Államok elnöke és a magyar miniszterelnök között, a magyar miniszterelnök bármikor el tudja érni az amerikai elnököt, ha kell, tudnak egymással beszélni, ha kell, és olyan fontos ügy van, amit a kettejüknek kell megbeszélni, akkor azt megbeszélik. Egyébként pedig a külpolitikai kapcsolattartás is folyamatos, folyamatosan állunk egymás rendelkezésére, és ha van olyan ügy, amelyet magas szinten kell egymással megbeszélni, akkor megbeszéljük.Tudjuk, hogy számíthatunk egymásra.

Magyarország energiaellátása most mitől függ? Csak az Oroszországból érkező vezetékektől, vagy az interkonnektoroktól, az Európai Unió kapcsolataitól?

Ez a világ egyik legegyszerűbb kérdése, mert ez puszta fizika, itt aztán a politikának meg az ideológiáknak semmi helye vagy szerepe nincs, egészen pontosan nem kéne, hogy legyen. Ugyanis földgázt meg kőolajat onnan lehet venni nagy mennyiségben, ahonnan van csővezeték. Ez ennyire egyszerű. Magyarország egy szárazföld által körülzárt ország, nekünk nincs meg az a lehetőségünk, mint egy tengerparti országnak, hogy épít egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas fogadóállomást, vagy egy tengerparti kőolajfinomítót, és onnantól kezdve nyitva van az egész világpiac a számára, és onnan fogad hajókat, és onnan vesz kőolajat és földgázt, ahonnan éppen kénye-kedve vagy a szükséglet diktálja. Magyarország nincs ebben a szerencsés helyzetben. Mi ott vagyunk, ahol vagyunk, olyan helyzetben, amilyenben a történelem és a földrajz kijelölte a házszámunkat, itt vagyunk hét szomszédos országgal körülzárva. Ennélfogva mi nem tudunk tengerparti finomítót meg gázfogadó állomást építeni, hanem össze tudjuk kötni magunkat a szomszédainkkal. A földgáz esetében a hét szomszédos országból hattal össze is vagyunk kötve. Ezeket a beruházásokat nagy részben már Orbán Viktor hivatalba lépését követően hajtottuk végre. Emlékszünk a Török Áramlat gázvezeték megépítésére, amely nélkül ma Magyarország földgázellátását nem lehetne biztosítani. Emlékszünk a Magyarország és Szlovákia közötti gázvezeték-összeköttetés megépítésére, amely nélkül ma Szlovákia óriási bajban lenne. Emlékszünk a magyar–román összeköttetés megépítésére és a folyamatos kapacitásnövelésekre, ezek mind-mind a mi kormányunk alatt jöttek létre. Egy olyan ország van, amivel nem vagyunk összekötve, Szlovénia, ez meg nem rajtunk múlik, de hétből hattal össze vagyunk kötve, és ezeket a kapacitásokat folyamatosan növeltük az elmúlt időszakban. Kőolaj esetében két vezeték látja el Magyarországot, a Barátság kőolajvezeték, amely jön Oroszországból Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül, és az úgynevezett Adria vezeték, amely pedig jön Horvátországon keresztül. Ez a kettő biztonság. Tehát jelenleg a földgázellátásunkat és a kőolajellátásunkat is biztonságban meg tudjuk oldani, mert van ez az infrastruktúra körülöttünk. Ebben nehézséget egyedül az ukránok okoztak eddig nekünk, amikor lezárták az Ukrajnán keresztül Magyarországra érkező földgázvezetéket. De azért tudtuk kivédeni ezt a problémát, mert korábban megépítettük a Török Áramlat vezetéket, amely 8,5 milliárd köbméter földgázt be tud hozni egy évben Magyarországra. Gyakorlatilag túlkapacitáson járatjuk ezt a vezetéket. Ez a vezeték a kulcsa az ellátásunknak. Nyilván vásárolunk földgázt Horvátország irányából, cseppfolyósított, visszagázosított földgázt vásárolunk Románia felől is, és van némi nyugati irányú beszállítás is, de a Török Áramlat nélkül az országot nem lehetne ellátni biztonságosan. Ha itt bárki olyan döntést hozna, hogy Oroszországból nem lehet az Európai Unióba földgázt szállítani, akkor Magyarország földgázellátását biztonságosan nem lehetne megoldani. Ugyanígy a kőolaj esetében az Ukrajnán keresztül Oroszországból érkező és a Horvátországból érkező vezeték együtt, közösen, biztonságosan, jól ellátja Magyarországot. De az orosz forrás teljes kiiktatása olyan helyzetbe hozna minket, hogy nem lehetne biztonságosan ellátni az országot. Ez is fizika, mert a Horvátországból érkező vezeték egyedül a kapacitásánál fogva nem képes ellátni a magyar és a szlovák piacot. Ez a helyzet. Tehát jelenleg biztonságban van az ellátásunk, mert több forrásból tudunk vásárolni. Ha arra kényszerítenek minket, hogy a rendelkezésre álló források közül egyet totálisan iktassunk ki, ami Oroszország, akkor bajba kevernek minket, mert úgy nem látható el biztonságosan Magyarország. Megmondom őszintén, én soha nem szoktam érteni, hogy miért is kellene egy-egy energiaforrást kiiktatni, miközben egy ország energiabiztonsága akkor van jobb helyzetben, ha több forrásból, több útvonalon tud energiahordozókat vásárolni. Ehhez képest minket arra akarnak kényszeríteni, hogy bizonyos útvonalakat és bizonyos forrásokat zárjunk el magunktól. Ez elfogadhatatlan.

Nincs erről még döntés? Nincs egy 2027-es dátum, amikor le kell válni az orosz energiahordozókról?

Nincsen ilyen döntés. Az Európai Unió erőlteti, hogy egy bizonyos REPowerEU nevű kezdeményezés keretében legyen kötelező az orosz kőolaj és földgáz kiiktatása az európai piacról, de ez elfogadhatatlan, mert veszélyes európai szempontból, egy szállítási útvonal kiiktatása az mindig rossz. Különböző mértékben rossz az európai országok számára, de összességében Európa energiaellátása szempontjából rossz. Én nem tudom elfogadni, hogy valamit Európa érdekének tüntessünk fel, miközben tudjuk, hogy egyes európai országok számára az abszolút veszélyes. Ha valami veszélyt hoz Magyarországra és Szlovákiára, az szerintem nem lehet európai érdek. Mint ahogy, ha valami nagy bajt hozna Franciaország számára, azt sem lehetne európai érdekként eladni.

Az amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy Szlovákiának és Magyarországnak milyen helyzete van? Mert úgy tűnik, hogy aki orosz energiahordozót vásárol, az igen hamar büntetőintézkedések alá tud kerülni, még akkora méretű ország is, mint India.

Természetesen az amerikai kollégák is tisztában vannak azzal, hogy hogyan néz ki az európai energiainfrastruktúra térképe. Ezt minden magas szintű találkozón el is mondtuk. Amikor én legutóbb Washingtonban jártam Marco Rubio külügyminiszter úrnál, akkor is beszéltünk erről relatíve hosszasan, és teljesen jó érzés volt hallani, hogy egy nyugati politikus is úgy beszélt az energiaellátásról, mint amelynek vannak fizikai és infrastrukturális meghatározottságai.Ez a realitás.

Tehát nem kell arra számítanunk, hogy mi külön büntetőintézkedéseket kapunk, ha tűzön-vízen át fenntartjuk azt a kapcsolatot, ami egyébként eddig működött Oroszországgal?

Én csak azt mondtam, hogy mindenki tisztában van a földrajzzal meg az infrastruktúrával. Brüsszelben is tisztában vannak vele, de ott jól láthatóan nem érdekli őket. Mert miközben arról beszélnek, hogy az a bizonyos REPowerEU kezdeményezés, ami még egyszer mondom, arról szól, hogy ne lehessen orosz kőolajat és földgázt vásárolni, ez szerintük versenyképességet, biztonságot, diverzifikációt hoz. De mit jelent számunkra, meg a szlovákok számára? Egyel kevesebb szállítási útvonalat, abszolút függőségi helyzetet más forrásoktól, és nagyon brutális, nagyon durva áremelkedéseket. Plusz egy nagyon komoly ellátásbiztonsági kockázatot.

Magyarország mindenképpen megpróbálja fenntartani az orosz energiakapcsolatot?

Muszáj. Ez nem egy politikai kérdés. Ez nem politikai gusztus kérdése. Ez nem ideológiai kérdés. Ez fizikai kérdés. Fizikai és realitásbeli kérdés.Ne próbáljuk ezt úgy beállítani, mintha ez egy politikai döntés lenne, hogy honnan vásárolunk kőolajat meg földgázt. Nem az. Ez egy nagyon komoly, nagyon egyszerű, nagyon kemény fizikai kérdés. Onnan veszünk kőolajat és földgázt, ahonnan tudunk vásárolni, mert van ott forrás, meg van vezeték. Nem tudom elképzelni azt a pozíciót, hogy mi egy energiapolitika területén a meglévő, megbízható és biztonságot adó forrást lecseréljük egy nem megbízható, kisebb biztonságot adó forrásra. Nem látom emögött a racionalitást. Még egy dolgot érdemes itt figyelembe venni: akik a leghangosabban gyaláznak minket azért, hogy kőolajat vásárolunk Oroszországból, ugyanazt csinálják. Csak titokban, ázsiai országokon keresztül.

A paksi atomerőmű bővítése behozható csúszásban van, vagy nincsen csúszásban egyáltalán?

A realitás az, hogy a Paksi Atomerőmű két új blokkját a következő évtized első felében tudjuk majd szolgálatba állítani. Azon vagyunk, hogy a lehető legkorábban, a következő évtized elején ez meg tudjon történni. Azt sajnos mindenki láthatja, hogy sokan próbálják gáncsolni ezt a kezdeményezést. A Biden-kormányzat és Brüsszel is azon ügyeskedett, meg ügyeskedik, hogy ellehetetlenítse ezt a jövőbeli magyar energiabiztonság szempontjából kritikus fontosságú, nélkülözhetetlen beruházást. Mert ezzel a beruházással fenn tudjuk tartani a rezsicsökkentést hosszú távon. Ezzel a beruházással csökkenteni tudjuk például a földgázimport-kitettségünket, ezzel a beruházással meg tudjuk kímélni a környezetet. TEzzel olcsón, megbízható módon, a környezetet kímélő módon tudunk villamos energiát előállítani. Évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogjuk tudni elkerülni ennek a két reaktornak a megépítésével. A mostani amerikai kormánnyal folytatott egyeztetéseink nyomán ez a beruházás lekerült az amerikai szankciós listáról, újra nagy erőkkel tudunk dolgozni annak érdekében, hogy a szankciók miatt elszenvedett időveszteséget valahogy be tudjuk hozni.

Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak is részt vesznek benne, vagy azt jelenti, hogy egyéb más, mondjuk kis atomerőművek telepítésében is van megállapodás? A szomszédos országokban néha előfordul, nagy hírrel bejelentik, hogy kis moduláris atomerőművek lesznek itt-ott.

Ilyen bejelentéseket hallhattunk sokat, de kis moduláris erőművet még senki nem tudott mutatni működésben, egyetlen egy országban sincs itt még a szomszédságban sehol ilyen erőmű, de azért sokan törekednek rá. Mi is. Nemrégiben az amerikai ügyvivő is jelen volt annak a megállapodásnak az aláírásán, ahol a kis moduláris nukleáris reaktorok megépítésére és működtetésére vonatkozó amerikai technológia magyarországi használata mellett köteleztük el magunkat. Ezeknek a kis moduláris erőműveknek a magyarországi megépítése nagyon nagy mértékben hozzá tud majd járulni az energiabiztonságunkhoz, és közelebb tudunk kerülni ahhoz az ideális pozícióhoz, hogy Magyarország számára szükséges energia nagyobb részét tudjuk előállítani, mint amit be kell hozni az országba valahonnan. A nukleáris energia számunkra a legjobb eszköz, mert nincsenek nagy földgázmezőink, nincsenek nagy kőolajmezőink, és a megújuló energiaforrásokra kizárólagosan bazírozni nem szabad.

Mi Magyarország érdeke a Balkánon, ahol hosszú történelmi tapasztalata van, jó is, meg rossz is?

Nyugalom, béke, stabilitás, ez a legfontosabb. A Nyugat-Balkán a szomszédunk, és nem kell, hogy még egy szomszédunkban konfliktusok nehezítsék az életet vagy veszélyeztessék a biztonságunkat. Ezért is vagyunk rendkívül aggodalommal teliek amiatt, ahogy az európaiak hozzáállnak a Balkánhoz. Negligálni a Balkánon élő emberek döntéseit, negligálni az akaratukat, negligálni, kirekeszteni az általuk megválasztott vezetőket, nem vezet sehova, de jó irányba semmiképpen sem.

Magyarország nem tud belesodródni egy puskaporos hordóba, ha aktív ebben a térségben?

Azt szeretnénk, hogy ebben a hordóban ne puskapor legyen, ezért próbálunk segíteni. Mi felelős szomszédságpolitikát hajtunk végre. Ezért segítjük ezeknek az országoknak az európai integrációját, ezért folytatunk gazdaságfejlesztési programokat ebben a térségben, ezért adunk ösztöndíjakat, hogy ezekben az országokban is a nyugalom, a fejlődés, a stabilitás legyen jelen. Mert ha a Nyugat-Balkánon nyugtalanság van, az Magyarország számára nagyon rossz hír. Itt van a keleti szomszédságunkban a háború, délről nem kell, hogy még egy veszélyforrás sújtson minket. A Nyugat-Balkán biztonsága számunkra kulcskérdés.

Van előkészítés alatt bármi abban az ügyben, hogy Donald Trump amerikai elnök a magyar választási kampányba Magyarországra látogasson, vagy ez valakinek a vágyvezérelt felvetése volt csupán, mert jól megy a sajtóban?

Amióta Donald Trump elnök lett, zajlik ez a találgatás a sajtóban, és nem alaptalanul abból a szempontból, hogy mindenki tudja, hogy a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök között személyes jó viszony, személyes barátság van, és ebből fakadóan ők aztán folyamatosan kapcsolatban is vannak. Hogy aztán ennek a kapcsolatnak mikor lesz a következménye az, hogy megint személyesen kell találkozni, és arra hol kell sort keríteni, az Egyesült Államokban, itt, vagy harmadik helyszínen, egy nemzetközi találkozó peremén, ezt majd eldönti az adott időszak, meg eldönti az, hogy milyen kérdéseket kell megvitatni. Ha olyan kérdéseket kell megvitatni, amelyeket csak a két első számú vezető tud sikeresen megvitatni, akkor nyilván majd találkoznak egymással. Hogy hol, majd az is eldől.

Egy választási kampányban, akár Donald Trumpéban, akár a miénkben, számít az, hogy ez a két vezető, Orbán Viktor és Donald Trump milyen viszonyban van? Mind a két vezető rendkívül erős, de nagyon vitatott megítélésű, ellenségeik is vannak, meg híveik is vannak. Most éppen a híveik vannak többségben, mert választást nyertek.

Természetesen fontos szerepe van az ilyen kapcsolatoknak, mert a magyar emberek láthatják, hogy a világ első számú hatalmának vezetőjével a magyar miniszterelnök jó és baráti kapcsolatot ápol. És arra a kérdésre, hogy ez jó-e az országnak, a válasz egyértelműen az, hogy igen, ez jó, és ha valami jó az országnak, akkor azt fenn kell tartani.

Ilyenkor kivel kell jó kapcsolatot felállítani, amikor átalakul a világrend? Hszi Csin-ping elnökkel vagy Donald Trumppal? Az egyik éppen föltörekszik, az elmélet szerint, a másik pedig éppen süllyedőben van, de küzd.

Ez szerintem a magyar külpolitika elmúlt 14-15 évének egyik legnagyobb sikere, hogy Magyarország miniszterelnöke azon nagyon kevés politikus közé tartozik a világon, aki egyszerre van baráti kapcsolatban az amerikai elnökkel, és egyszerre tudott a kölcsönös tisztelet talaján álló kapcsolatot felépíteni és fenntartani a kínai és az orosz elnökkel. Ezt nagyon kevesen mondhatják el magukról. Nem is tudom, hogy van-e olyan, aki ezt elmondhatja magáról Orbán Viktor mellett.