A felelősség- vagy a lehetőségnövekedést érzi most hangsúlyosabbnak, amikor néhány nap múlva minden műveletét, minden teljesítményét mindenki az édesapjáéhoz, Csányi Sándoréhoz fogja mérni, aki igen magasra tette azt a mércét?

Természetesen mindkettőt érzem, hiszen az igazgatóság kinevezett a vezérigazgatói pozícióra péntek reggeli ülésén, ez egy hatalmas megtiszteltetés, és nyilván felelősség is. Ugyanakkor hatalmas lehetőséget látok még az OTP-ben. Nem a csúcson vagyunk, hanem még mindig hegymenetben, és minden figyelmemet annak fogom szentelni, mint ahogy eddig is szenteltem, hogy a legjobban tudjam irányítani operatívan az OTP Csoportot.

Van valami technikája arra, hogy az édesapja súlyát, ami nyilvánvalóan egy elég nyomasztó teljesítmény lehet, valahogy félretegye, és azt mondja, hogy most nem ezzel foglalkozunk, hanem itt a munkaideje?

Én alapvetően a munkára szeretek koncentrálni. Egyébként az elmúlt napoknak az eseményei után alig várom, hogy holnap, holnapután úgy menjek dolgozni, hogy ne a változással kelljen foglalkozni, hanem tudjak nyitott kérdésekkel, ügyekkel foglalkozni, amelyek valóban előreviszik a bankot, és nem magát a változást menedzselni.

Mikortól tudja, hogy várja ez a pozíció? Csányi Sándor évekkel korábban beszélt erről, és felvázolt egy menetrendet.

2023-ban már elég jelentős változás történt a bank operatív irányításában, hiszen létrehoztunk egy executive steering committee-nek nevezhető irányítótestületet, ami a management committee alatt helyezkedik el. Ennek a vezetését én látom el a kezdetek óta, és ez a bizottság örökölte meg a management committee hatáskörének döntő többségét, 60-70 százalékát. Mindent, ami az operatív működéssel kapcsolatos feladat, ezen a bizottságon belül koordináljuk már 2023 óta, nyilván ez egy tesztidőszak volt, ha lehet úgy fogalmazni. Az elnök úr folyamatosan kapott a bizottság működéséről beszámolót, nyomon követte az előterjesztéseket, a döntési pontokat, hol voltak esetlegesen nézeteltérések, tehát a gyakorlatban már egy jó ideje így működünk. Nyilván sejteni lehetett, hogy amikor az elnöki és a vezérigazgatói poszt esetlegesen kettéválik, akkor ennek a bizottságnak a vezetője fogja a vezérigazgatói tisztséget betölteni. Úgyhogy operatívan már így működünk, olyan drasztikus változás az OTP életében ezáltal nem következik.

Figyeli az árfolyamot ilyenkor?

Folyamatosan figyelem az árfolyamot.

Eddig volt benne bármi változás? Csányi Sándor valahogy úgy fogalmazott, hogy két rossz lehet, ha nagyon emelkedik, vagy ha nagyon esik.

Két képernyő van az asztalomon. Az egyiken egy Bloomberg terminál van, és azon csak az árfolyamokat nézem, természetesen többek között az OTP-ét is. Én úgy láttam, hogy péntek délelőttm már a közgyűlést megelőzően is elég jelentőset emelkedett az árfolyam, több mint két százalékkal ment fel, és azóta nagyjából azon a stabil szinten maradt.

Amíg egy ember volt az elnök és a vezérigazgató, hozzászoktunk, hogy a problémákat önmagában könnyen meg tudja beszélni. Mostantól kezdve ezek a problémamegbeszélések hogy lesznek, formálisan az igazgatósági ülésen, ahol a vezérigazgató elnök úrnak szólítja az igazgatóság elnökét? Mostantól kezdve nincsen magánélet, mert minden találkozáskor OTP-s ügyekkel kell foglalkozni?

Ez nem így működik nálunk. Vagy dolgozunk, vagy családi életet élünk. Vélhetően, hogy erre a döntésre jutott az elnök úr, jól mutatja, hogy ezt eddig jól tudtuk menedzselni. Én 2016-ban csatlakoztam a bankhoz, azóta valahogy ketté tudtuk választani ezt a két életet. Nagyon fontos, hogy az elnök ő marad, ő az első számú irányítója az OTP Banknak, és aktív elnöki szerepet szeretne betölteni a következő időszakban is. Nagyon pontosan megbeszéltük, hogy melyek azok a témakörök, amelyekkel ő kiemelten foglalkozni akar, ilyen például az akvizíció, a tőkehelyzet, tőkepufferek, compliance, egyéb jogszabályi megfelelésekkel kapcsolatos dolgok, de ezeken a stratégiai jelentőségű ügyeken kívül az összes operatív irányítást átadta nekem, illetve az executive steering committee hatáskörébe.

Mit vár ön ettől a változástól? Az OTP elég jól fut, ha szabad így fogalmazni, de azt mondta, hogy még ez nem a csúcs. Mi a csúcs egy banknál?

Mivel már másfél-két éve így működünk, eddig is kellően rugalmasan és gyorsan tudtunk az operatív döntéshozatalban cselekedni. Sokkal gyakrabban ültünk össze vezérigazgató-helyettesekkel és egyéb vezetőkkel a bankban. Hagyors kormányzati intézkedésre kellett reagálni, ha szabályozói változásra kellett reagálni, akkor ez a bizottság és ez a fajta operatív működés kellő keretet tudott adni. Ezután még jobban fogjuk tudni koordinálni most már formálisan és hivatalosan is ilyen szervezeti egységben a bank különböző területein a munkát, és még inkább hatékonyak tudunk lenni.

Gyorsabb lesz?

Gyorsabban lesz.

Nagy csatahajó az OTP, azért nem kistestű pénzintézet. Ezen próbálnak gyorsítani?

Gyorsabb lesz. Mi is történt most? Növekedett a vezetői kapacitás, ami az operatív ügyekkel foglalkozik. Én, mint teljes állású vezérigazgató, tudok úgy foglalkozni ügyekkel bizonyos tekintetben, ahogy az elnök eddig nem tudott, mert nem volt annyi ideje, vagy nem volt annyi türelme belemenjen bizonyos dolgokba.Én csak ezzel foglalkozom, és bízom benne, hogy ezt mind a részvényesek, mind a kollégák jól fogják fogadni.

Milyen évet zárt az OTP tavaly? Dúl a vihar az egész világban.

Rendkívül jó évet zártunk tavaly. Az OTP Csoport nettó eredménye tavaly először túlszárnyalta az ezermilliárd forintot. Tőkearányos megtérülésünk 23,5 százalék volt, kiemelkedő nemcsak Európában, hanem a régióban jelenlévő nagybankok tekintetében. Jelentősen nőtt a hitelállományunk, és a nettó eszközérték, a teljes mérlegfőösszeg 106 milliárd euró, és rendkívül stabil a tőkehelyzetünk, 18,9 százalékos az elsődleges alapvető tőkemutatónk mértéke. Mind növekedésben, mind profitabilitásban, mind stabilitásban kiemelkedő évet tudott zárni az OTP Csoport a tavalyi évben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy tavaly publikált Standard and Poor's elemzés alapján 2023-ban az OTP Csoport volt a top 50 európai bank közül az első helyezett. Ez egy kompozit elemzés, hat vagy hét különböző mutatót néznek a pénzügyi teljesítménytől a tőkehelyzetig, a portfólióminőségig, és ez alapján is kiemelkedő teljesítményt tudhat maga mögött az OTP. Az európai stresszteszten, ahol 70 vállalatot néz az Európai Központi Bankhatóság, negyedik legstabilabb bank lett az OTP.

Hova helyezi el ez a teljesítmény az OTP-t a versenytársai körében? Egyáltalán kivel versenyeznek? Azt megszoktuk, hogy nekünk itthon az OTP a legnagyobb, de nemcsak itthon van az OTP, hanem egész Európában nagyon sok helyen van.

Leginkább mi a régiós versenytársakhoz szoktuk hasonlítani magunkat, tehát az Erste Bank, a Raiffeisen, a két olasz, az Unicredit és az Intesa, valamint még a KBC csoporthoz szoktuk mérni magunkat. Ha a 2024-es számokat megnézzük, akkor tőkearányos megtérülésben az OTP 23,5 százalékot ért el, nincs olyan az általam előbb említett bankok között, amelyiknek magasabb lenne, mint 17,7 százalék. Ez azt mutatja, hogy a régiós versenytársakat messze leelőzünk, nem beszélve a nyugat-európai versenytársakról, ahol tudható, hogy még alacsonyabb a tőkearányos megtérülés.

Mi a magyarázata? Nem ugyanolyan körülmények között versenyeznek? Más szabályozók nyomják őket?

Természetesen az, hogy az OTP hogy teljesít, nyilván nagyban meghatározza a földrajzi jelenléte. Az OTP Csoport olyan országokban van jelen, amelyek tipikusan nagyobb növekedési fázisban vannak. Kelet-Közép-Európa jelentősen jobban növekedik, mint a nyugat-európai vagy az eurózóna országok, de jelen vagyunk Üzbegisztánban is például, ahol még inkább jelentős a GDP növekedése.El is várható, hogy jobban növekedjünk, mint a nyugat-európai versenytársaink, és egyre inkább azokban az országokban, ahol már régebb óta jelen vagyunk, piacvezető szerepet töltünk be. Első, második, harmadik helyen vagyunk a legtöbb kelet-közép-európai országban, Szlovéniában átvettük a piacvezető szerepet a két bank integrálása után, tehát megerősödtünk, és ezért jelentős profitabilitásbeli hatás is jelentkezik.

A teljesítményben van egy arányszám a hazai banki teljesítményre, meg a külföldi OTP-teljesítményre? Hol termelnek jobban?

Az OTP Csoport eredményét 32 százalékban befolyásolja a magyar teljesítményt, a Magyarországról származó profit 32 százalékát teszi ki a csoport eredményének, a döntő többségét a másik tíz ország teszi ki, ahol az OTP Bank jelen van. Ez mutatja azt, hogy honnan áll elő ez a teljesítmény. Egyre inkább csökken már évek óta tendenciózusan a magyarországi hozzájárulás a csoport eredményéhez.

Mert arányosan növekednek külföldön? Minél több területet foglalnak el, az annál többet tud termelni? Így kell nézni a magyarázatot?

Növekszik a külföld elég jelentősen, ha csak megnézzük, hogy a hitelállományban Ukrajna 20 százalékkal nőtt a tavalyi év során, Albánia 19 százalékkal, a két legmagasabb talán, miközben a magyarországi állomány hat százalékkal nőtt. Növekszik a csoport organikus módon is, nemcsak felvásárlásokkal.

Egyre jobban termelnek azok az egységek, amiket megvettek?

Így van, egyre jobban termelnek, és közben a magyar eredményt számos egyedi tétel befolyásolja. Összesen 172 milliárd forint plusz kormányzati teher volt a magyar eredményen a tavalyi év során. Ebből csak a tranzakciós illeték volt 123 milliárd, de ott van az extraprofitadó is, különböző kamatstopok. Nyilván ezek a magyar eredményt csökkentik.

Akvizíciós tervekről lehet önt kérdezni, hogy ezzel most már forduljunk az elnökhöz?

Lehet kérdezni, de az elnök dönt, így lenne a pontos. Az akvizíciókkal kapcsolatban a stratégiánk nem változott. Azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, tovább szeretnénk nőni, ha van olyan eladósorba kerülő bank, amelyik jól kiegészíti a meglévő bankunkat, jól tudjuk integrálni, és úgy látjuk, hogy megfelelő áron lehet megvenni, akkor természetesen el fogunk indulni. Új országba lépésnél mindig azt mérlegeljük, hogy az ország makrogazdasági helyzetétől, politikai rendszerétől és nem utolsó sorban persze a bankszektora teljesítményétől mit várunk. Látunk néhány országot, ahova szívesen betennénk a lábunkat, ugyanakkor konkrét fejleményről nem tudok beszámolni, ahogy eddig is viszonylag opportunista módon csináltuk ezeket az akvizíciókat a tekintetben, hogy ha esetleg pár évig nincs akvizíció, akkor türelmesen kivárunk, és csak akkor akvirálunk, ha megfelelő áron megfelelő lehetőség mutatkozik, azért nem fogunk venni valamit, hogy vegyünk vagy növekedjünk.

Az a hozzáállás még mindig él, hogy általában úgy vesznek, hogy elég nagyot tudjanak venni?

Elég sokat tanultunk az elmúlt években, kis bankkal nem nagyon szeretnénk belépni új országba, illetve csak úgy lépünk be, hogy látjuk már, hogy mi a második vagy harmadik bank az országban, amit esetlegesen meg tudunk venni, és könnyen tudunk integrálni. Mindenképpen gyorsan piacvezető top három-öt bank szeretnénk lenni bármilyen országban, ahova belépünk.

Az idő mennyit számít ilyenkor? Miért kell gyorsan piacvezetővé válni? Mert ott vannak a konkurensek is?

Minél előbb el szeretnénk érni azokat a mérethatékonyságbeli előnyöket, ami egy ilyen pozícióval jár, ha piacvezető az ember. Ahogy megtapasztaltuk Üzbegisztánban is, ahol viszonylag elhúzódott a piacra lépésünk, elég sokat tárgyaltunk, és miután a háború kitört, utána még egy kicsit hezitáltunk is, és több mint egy évet vártunk az aláírással. Jelentősen változott a piac, új versenytársak jelentek meg. Tehát igenis fontos az, hogy megfelelő méretben és jó momentumban lépjünk be egy országba.

Magyarországon a lakossági, a vállalati, meg az önkormányzati területnek milyen a hozzáadott értéke?

Ha megnézzük az itthoni piacot, akkor mind lakossági, mind vállalati oldalon jelentős kihívások elé nézünk 2025-ben. A lakossági oldalon a lakáshitelpiac stabilizálódni látszik, 2024-ben már stabilizálódott, jelentős bővülés volt. Az 1350 milliárd forintos volumen az nagyjából kiegyensúlyozott piacnak számít. Összességében egészséges lakáshitelpiacot látunk, nyilván ehhez sokat hozzátett a csok plusz bevezetése. 2025-ben már az első negyedévben is jelentősen bővült a lakáshitelpiac, az év egészére így arra számítunk, hogy 7-8 százalékkal bővülhet a lakáshitelpiac. A személyi kölcsönöknél a tavalyi évben is nagyon jelentős, több mint 50 százalékos növekedés volt tapasztalható. Mi azt gondoljuk, hogy ez inkább egy egyszeri tétel az elhalasztott fogyasztás miatt, itt nagyjából szintén 8-10 százalékos növekedésre számíthatunk. Kihívás lakossági oldalon, hogy most a parlament előtt van egy törvényjavaslat, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény.

Hogy lehet majd lakást eladni, ha nem lehet odaköltözni? Hogy lehet majd venni? Hogy fog a bank finanszírozni, ha nem tudja, hogy megvehetem-e az ingatlant? Kicsit sok kérdés.

Ez a legnagyobb kérdésünk nekünk is, mint bankszektornak, és remélem, hogy aktív egyeztetések lesznek a Magyar Bankszövetségen keresztül, mielőtt végső döntés születik. Mik a kockázatok? A magyar lakosságnak még mindig a döntő vagyona az ingatlanja, ha korlátozzuk egy településre a beköltözést, akkor nyilván ennek az ingatlannak az értéke is csökkenhet, átértékelődhet. Banki oldalról rendkívül érinti a kockázatértékelés, hogyan tudjuk értékelni mint bank, hogy annak az ingatlannak milyen a fedezete, ha ne adj isten becsődöl az adós, akkor hogyan és milyen áron tudjuk értékesíteni azt, és jelentősen bonyolíthatja a jelzáloghitelezés folyamatát, hiszen a banknak egyedileg kell majd megvizsgálni, hogy azon az adott településen annak az adott ingatlannak milyen lesz az értékelése, és hogyan tudjuk figyelembe venni fedezetként. Jelentős kockázatokat látunk, hogy adott esetben fiatalabbak vagy alacsony jövedelműek is kiszorulhatnak a hitelezésből.

Ráadásul figyelniük kell, hogy a polgármester milyen lábbal kel fel aznap, nehogy elrendeljen értékesítési tilalmat?

Többek között.

A lakáshitelezés egyik kockázati pontját említette, a most készülő önazonossági törvényt. A pénzintézetnek van bármi mozgástere abban, hogy hogyan értékel föl egy ingatlant? Az én pénzemmel játszik, aki ügyfele meg betétese vagyok az OTP-nek. Ha alulértékeli, akkor nem fogom visszakapni a pénzemet.

Minden banknak a saját kockázatértékelése meghatározó az ingatlanhitelezés mögött, de azért ez egy eléggé leszabályozott műfaj, mindenképpen figyelembe kell venni majd azt, ha valamilyen jelentős változás történik, akkor az egyes bankok hogyan építik bele a kockázatértékelési módszertanukba.

A vállalati hitelezésben lát valami fényt az alagút végén?

A vállalati hitelezés jelentősen visszaesett a tavalyi év során, és még most sem látjuk igazából a kiutat. A bankból nézve nem kínálati problémát látok, nem azt látom, hogy a bankok nem szeretnének vállalatokat hitelezni. Sokkal inkább egy keresletoldali problémát látok, a bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok elsősorban a meglévő, kihasználatlan kapacitásaikat fogják újra hadisorba állítani, másodsorban legfeljebb a pótlólagos beruházásokat fogják elvégezni. Ha bizonytalan gazdasági környezet van, a hosszú távú beruházásokat, amennyire lehet, el fogják halasztani, és azt látjuk most a vállalati hitelezési piacon, hogy bizonytalanok a vállalatok a tekintetben, hogy 10-15, akár 20 éves beruházást hajlandóak-e megcsinálni. A Demján Sándor Program reméljük segíteni fog, de még jelentős tér van vállalatihitel-piac növekedésében.

Azt látják, hogy kellene bízniuk a vállalatoknak abban, hogy ha most kapacitást bővítenek, akkor el tudják majd adni és milyen áron tudják eladni? Kicsit túl sok bizonytalanság van benne?

Túl sok bizonytalanság van magyar gazdaságpolitikai szempontból, és még nagyobb bizonytalanság van, főleg azoknál a cégeknél, amelyek jelentős exporttal rendelkeznek. Nem lehet már nagyon jól követni a híreket, mert reggel mond valamit Trump elnök úr, és délután megcáfolja azt, vagy felfüggeszti. Az európai gazdaságra mért hatásuk a vámoknak még mindig bizonytalan, nem tudjuk, hogy Európát hogy fogják érinteni az amerikai vámok. Két hatás van, egyik a közvetlen hatás, ebben a tekintetben sajnos Magyarország exportkitettsége Amerika felé viszonylag magas, egyébként az OTP Csoport országai közül még Bulgáriának van viszonylag magas exportkitettsége. Egy másodlagos hatás, ami bizonyosabbnak látszik, hogy amerikai–kínai vám lesz, hogy azoknak a kínai áruknak, amelyek kiszorulnak az amerikai piacról, hogyan fogják vagy nem fogják elárasztani az európai gazdaságot. És sorolhatnám még a többi bizonytalanságot. Egy vállalattulajdonos számára most azért elég nehéz kérdés, hogy 15-20 éves projekteket elindít-e.

Említette, hogy Bulgáriában is viszonylag magas az amerikai exportkitettség, a bolgár vállalkozók ugyanúgy kezelik a kockázatot, mint a mieink? Ők is ugyanúgy kivárnak, és ugyanúgy nem mennek be hitelére a bolgár OTP-be?

Ha gazdasági bizonytalanság van, egy vállalattulajdonos nagyjából ugyanúgy viselkedik, attól függetlenül, hogy Magyarországon vagy Bulgáriában van.

Mennyire komoly vetélytársa a banki betétgyűjtésnek az állampapírpiac? Volt egy időszak Magyarországon a nagyon magas infláció miatt, amikor fantasztikus állampapírhozamokkal találkozhatott az ember.

Volt egy időszak, főleg a PMÁP-ot tekintve, ahol kiemelkedő hozamokat biztosított az állampapír, jelentős részt el is vitt a megtakarítási piacból. Mára már ez az előny jelentősen csökkent, nyilván a hozamok is csökkentek időközben.Mi mint OTP Bank a megtakarítási paletta minden részét kínáljuk az ügyfeleknek, legyen szó betétről, állampapírról, értékpapírról, befektetési alapról, és kiegyensúlyozott portfóliót tanácsolunk az ügyfeleinknek, aminek határozott eleme legtöbb esetben az állampapír, de most már jelentős versenyképes kamatozású betéteket is tudunk nyújtani. A végső döntés nyilván az ügyfélé, hogy hová szeretné tenni a pénzét.

Élményben meg kényelemben fel tudják venni a versenyt? Az állampapírt azért szerették nagyon sokan, mert hármat kellett kattintani regisztráció után, és mindjárt úgy látták, hogy működött. Az OTP-nél is hármat kell kattintani?

Teljesen digitálisan elérhető bármelyik állampapír az OTP mobilbankjában, internetbankjában és természetesen a bankfiókban is. Viszonylag sztenderd folyamat van, ebben nagy versenyelőnyre szerintem egyik bank sem tud szert tenni azzal, hogy egy kicsit más a folyamat.

A készpénzhasználat elérhetősége érdekében hozott döntéseket a kormány. Mi a dolga az OTP-nek, amelynek azért elég sok ATM-je van az országban, kell még telepítenie?

Először is hadd tisztázzak valamit. A Bankszövetségen keresztül két-három éve fogalmaztunk meg egy tanulmányt, én voltam az egyik szerzője, amelyik felmérte azt, hogy a készpénzhasználatnak milyen hátrányai vannak: erősíti a feketegazdaságot és a szürkegazdaságot, jelentős logisztikai költségei vannak. Ezeregy költségeleme van a készpénznek, az ATM-telepítés is jelentős plusz teher a bankoknak. Egy ATM telepítése legalább tízmillió forint, az éves üzemeltetési költség legalább 5,5-6 millió forint. Jelentős költsége van az ATM-hálózat üzemeltetésének. Nem errefele megy a világ, a Covid óta sikerült egy nagyot lépni a készpénzmentesítésben, én azt gondolom, hogy leginkább ezt kéne folytatni. A részletszabályok még nem ismertek az új rendelettel kapcsolatban, ha ezek véglegesednek, természetesen az OTP Bank teljesíteni fogja az összes olyan előírást, aminek meg kell felelni. Én bízom abban, hogy kevesebb ATM-et kell az OTP-nek telepítenie, mint az egyéb bankoknak, hiszen messze nekünk van a legnagyobb ATM-hálózatunk, 1934 az 5100-ból, ami Magyarországon működik. A bankok között utána nyilván egyezségre kell majd jutni, hogy hogyan osztjuk fel ezeket a plusz telepítéseket, ez majd a következő lépés lesz. Amit viszont fontosnak tartok itt megemlíteni, hogy jelentős, Magyarországon működő külföldi pénzintézetek vannak, mint például a Revolut és a Wise.

Lehet pénzintézetnek hívni egyáltalán? Ezek nemcsak szolgáltatók?

Pénzforgalmi számlát vezetnek. Azok az ügyfelek, akik nem rendelkeznek hitellel, hiszen a Revolut nem hitelez, gyakorlatilag teljes egészében tudják a banki kapcsolatukat Revoluton végezni. Nem tartom fairnek azt, hogy egy 1,7 milliós ügyfélbázissal rendelkező külföldi szolgáltató teljesen más teherrel szembesül. Nem fizet tranzakciós illetéket, elmondásuk alapján fizet, de azért a számok alapján nem ezt látjuk. Nagy valószínűséggel a saját ügyfeleik közötti tranzakciókért nem fizetnek, nem fizetnek bankadót, nem fizetnek extraprofitadót, nem vonatkozik rájuk a kamatsapka, ugyan nem nyújtanak hitelt, de a mi eredményünket ez csökkenti, tehát versenyhátrányba hoz minket, és többek között az ATM-telepítési kvóta. Ez az ATM-rendelet is egy plusz hátrány a magyar bankszektor számára, ami megnehezíti azt, hogy hogyan tudunk egy nemcsak régiós szempontból, hanem az új, digitális versenytársakkal is egyenlő versenyt biztosítani.

Kérik a Bankszövetségen keresztül, hogy valahogy terjesszék ki rájuk az ATM-telepítési kötelezettséget, viseljék ugyanazokat a terheket, mint amelyeket a magyar pénzintézetek viselnek? Ez nem egy végrehajthatósági kérdés? Lehet, hogy a kormány azt mondja, de nem fog sikerülni.

Ezt a kérdést megfogalmaztuk, és kíváncsian várom, hogy hogyan tudunk ebben előrelépni.

Mikorra kell ebben bármilyen előrelépést csinálni?

Nem tudom, milyen ütemben tervezi véglegesíteni ezt a rendeletet a magyar kormány, ez teljes egészében rajtuk múlik.

A nemzetgazdasági miniszter sokszor hivatkozik arra, hogy vannak olyan szektorok, például a bankszektor is, ahol elég erős a profit ahhoz, hogy egyéb terheket is rájuk tudjon terhelni. Elég erős a bankszektor profitja ahhoz, hogy további terheket vigyen? Egy egyszerű ember, amikor megnézi az OTP profitját, azt mondja, hogy ez sok.

Ha a magyar tőkearányos megtérülést nézzük, 23,5 százalékos a csoport tőkearányos megtérülése, Magyarországon 9,6 százalék. Ha megnézzük a 9,6 százalékot, és összehasonlítjuk a 7 százalék körüli állampapírhozammal, akkor nem jelenthető ki az, hogy tetemes extraprofit keletkezik a magyar bankszektorban. Amikor a szektorjövedelmezőséget vizsgáljuk, akkor egy jelentős tényezőt korrigálni kell, hiszen a magyar szektor számaiban jelentkezik a külföldről érkezett osztalék is, mint például az OTP Csoport másik tíz országából érkező osztalék, ezt most már az utóbbi időben egyre inkább figyelembe veszik, és ezzel korrigálják a jövedelmezőséget, de a 9,6 százalékos tőkearányos megtérülés nekem nem tűnik kiugróan magasnak.

A bankolás költségei Magyarországon milyen mértékűek?Szokták mondani, hogy van, ahol ingyen bankszámla van, nem kell semmit fizetni?

Magyarországon is volt egy ilyen időszak, amikor a nullás bankszámlák aránya sokkal magasabb volt. Volt ez addig, amíg a kétszeres ingyenes készpénzfelvétel nem került bevezetésre, és utána tranzakciós illeték. Nyilván nekünk ezeket valahogy fedezni kell. Minél inkább ösztönözzük az ügyfeleinket arra, hogy digitális szolgáltatásokra térjenek át, amit díjazásban is természetesen ösztönzünk. Az ügyfelek védelme folyamatosan a középpontban van. Önkéntesen is lemondtunk bizonyos díjemelésekről, már a tavalyi év során, hiszen nem emeltük az infláció mértékével tavaly a díjakat. Az elektronikus díjakat például teljesen megkíméltünk a díjemeléstől, és az idei évben is. Nyilván a kormányzat felhívására, de egyébként önmagunktól is tettünk volna díjelengedéseket. 2025 márciusa és 2026 júniusa között milliárdos tételben, vagy hosszabbítottunk meg akciókat, vagy engedtünk el díjemeléseket.

Tudják tartani a lépést a digitális csalások fejlődésével? Az elmúlt években egészen elképesztő mértékben nőtt meg az így ellopott pénz.

A digitális csalásokkal kapcsolatban a tavalyi év során jelentős növekedést láthattunk. Nyilván az OTP Bankot ez különösen érinti, hiszen a mi nevünkkel fognak leginkább visszaélni a csalók. Példátlan intézkedéseket és eszközöket vezettünk be annak érdekében, hogy minél hatékonyabban, gyorsabban meg tudjuk védeni az ügyfeleink pénzét. Új rendszereket vezettünk be, most már a hívás alatt meg tudja nézni az ügyfél a mobilbankon keresztül, hogy valóban mi hívjuk-e az ügyfelet, és számos egyéb intézkedés született. Azt látjuk, hogy már a negyedik negyedévre, de az idei első negyedévre is publikálta az MNB az adatait, jelentős eredményre vezettek ezek az intézkedések, több mint 30 százalékkal esett vissza a kárt szenvedett ügyfelek száma, és egyre nagyobb nagyobb összeget tudunk elcsípni.

Hogy lehet megtalálni az egyensúlyt az alkalmazás kényelmessége meg biztonságossága között? A kettő néha ellentmondónak tűnik, mert ha többfaktoros azonosítás van, több szűrő van beépítve, akkor az nyilvánvalóan kényelmetlenebb lesz, viszont a végén megvan a pénz.

Ez az örök egyenlet, amit próbálunk a bankban is megfejteni. Nyilván ahhoz, hogy biztonságosabb legyen, be kell építeni plusz folyamatlépéseket. A kártyás fizetésnél ez már nagyon egyszerű, hiszen a nemzetközi kártyatársaságok hatékony informatikai megoldásokat tudtak bevezetni, ami nyilván plusz egy lépés egy internetes vásárlásnál megerősíteni a tranzakciót, azon dolgozunk, hogy hasonlókat tudjunk az utalásokra is bevezetni.

Hoz-e bármilyen változást a bankszektor és a jegybank viszonyában az új jegybankelnök, Varga Mihály, aki korábban nagyon sok pozíciót betöltött pénzügyi területen?

Nem vagyok jós, amit én tudok mondani ezzel kapcsolatban, hogy Varga Mihály személyében egy rendkívül szakmai és együttműködő személyt látok, nagyon jó a tapasztalatom vele, nagyon jó az együttműködés, én bízom benne, hogy a későbbiekben ez eredményekben is meg tud mutatkozni.

Milyen makrogazdasági kilátásokkal számol az OTP 2025-re?

Magyarország tekintetében visszafogottabb növekedéssel számolunk, mint tavaly az év vége fele gondoltuk, 2,5 százalékos GDP-növekedésre számítunk. A költségvetési egyenleg tekintetében 3,7 százalékos deficittel számolunk, és 4,5 százalékos infláció van jelenlegi várakozások szerint, de nagyon nagy a bizonytalanság. Nagyon nehezen jósolható meg, hogy a vámháborúnak milyen kihatásai lesznek az európai gazdaságra, milyen kihatásai lesznek azon belül Magyarországra, sikerül-e a kormányzat által hangoztatott egyéb megállapodásokat megkötni Amerikával, ami esetlegesen némileg tompíthatja ezeket a hatásokat. Választási felkészülő évben vagyunk, ilyenkor mindenképpen lazuló költségvetéssel kell számolni. Európában inkább a dezinfláció az, ami dominálhat, az alacsonyabb olajár miatt, a Kínából beérkező egyéb áru miatt. Magyarországon azzal a kockázattal kell még ezen felül számolni, hogy az árfolyam gyengülése bekövetkezik-e. Lesz-e magyar leminősítés, ha lesz, akkor annak milyen hatása lesz az árfolyamra? Hozzáteszem, ha már a hitelminősítést megemlítettem, fontos arra kitérni, hogy az OTP Bankot a Standard and Poor's felminősítette.Egy szinttel a magyar állam fölött van. Nyilván ez annak köszönhető, hogy most már a hitelminősítők is észrevették azt, hogy nem egy országban vagyunk jelen, hanem 11 országban, és rendkívül stabil a kockázati profilunk.

A Magyarországon évtizedek óta megszokott választási költségvetési ciklikusság egy banknak jó vagy nem jó? Az ember azt képzelné, hogy választási ciklusban kidobják a pénzt, az emberek elkezdik költeni, élénkül a gazdaság, még hitelért is el fogok menni, ha azt látom, hogy kaptam pénzt, akkor ehhez már csapok egy kis hitelt. Ez jó kell, hogy legyen a banknak, nem?

A választási ciklus válogatja. Nyilván egy lazuló költségvetési deficit élénkülőbb növekedést eredményezhet, és ez természetesen jó a banknak, hiszen ha magasabb a GDP-növekedés, de egyébként nem adósodik el túlzottanakár a költségvetés, akár az államháztartás, akkor ez pozitív szcenárió tud lenni mind az ügyfelek, mind a bank számára, ugyanakkor fontos, hogy megmaradjon az a rezilienciája az országnak, hogy ha ne adj isten, jön egy tágabb gazdasági válság, akkor meglegyen az a mozgástere, amivel választási időszak után is be tud avatkozni és tudja irányítani a fiskális és a monetáris politikát is.

Hogy látják, az ügyfelek rezilienciája hogyan fejlődött? Volt nekünk egy devizahiteles korszakunk, amikor hitelre vettünk magunknak nyugati használt autót, aztán ki kellett menteni az embereket. Megtanultuk, hogy kell védekeznünk a felelőtlen döntések ellen?

Szerintem még nagyon nagy a lehetőség ebben, hiszen mi évről évre publikáljuk az öngondoskodási indexet, több mint egy évtizede minden évben felmérjük, és ott azt látjuk, hogy az európai rangsorban viszonylag hátul vagyunk még. A pénzügyi tudatosság a magyar társadalomban még nem olyan magas, mint egyébként a környező országokban is. Jellemzően ezek a példák is, amit említett, inkább arról tanúskodnak, hogy majd jön valaki és megment. És nem arról tanúskodik, hogy egyébként kellően megfelelő döntést hozzak. A következő időszakban a bankok is, a kormányzat is, a nemzeti bank is sokat tud tenni azért, hogy a magyar társadalom pénzügyi tudatossága tovább fejlődjön.