eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Budapest, 2019. június 30. Wéber Gábor autóversenyző, televíziós szakkommentátor és újságíró a Forma-1 Osztrák Nagydíj közvetítésekor az M4 Sport televíziós csatorna szakkommentátoraként az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának stúdiójában. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Nyitókép: MTVA/Zih Zsolt

Wéber Gábor: elképzelhetetlen, hogy még egy ilyen Verstappen-dominált évet lássunk

Hosszú a szezon, amikor már eldőltek a világbajnoki címek, az utolsó két-három futamra kommentátorként is nehéz volt felpörögni – mondta Wéber Gábor. A Forma–1-es kommentátor értékelte az InfoRádió Aréna című műsorában a november 20-án véget ért versenyidényt. Szerinte a világbajnok Max Verstappen volt az idény legjobb pilótája, de azt is elárulta, ki volt a második. S nem egy sztárcsapat versenyzője…

Max Verstappen simán megvédte világbajnoki címét, így már kétszeres vb-győztes. Hogyan összegezhető ez a szezonja? Szinte tökéletes volt?

Júniustól kezdve szinte tökéletes volt, noha május végén nagyon nem így nézett ki.

Charles Leclerc jobban kezdte az évet, elsősorban amiatt, hogy a Red Bullnak volt két nullázása Verstappennel. Akkor úgy tűnt, hogy Charles Leclerc a szezon végéig harcban lehet. Abban bíztunk, hogy jó kis párharc lesz a Ferrari és a Red Bull között. Végül miért nem így alakult?

Leclerc már 47 ponttal vezetett Verstappen előtt a harmadik, a melbourne-i hétvége után. Akkor még úgy is nézett ki, hogy a Ferrari akár elszaladhat ezzel a bajnoki címmel. Az egyik ok a Ferrari megbízhatatlansága, ami az elején érdekes módon nem látszott még annyira, mert akkor a Red Bullnak jöttek a technikai problémái, de azt nagyon gyorsan legyűrték, megoldották. A Ferrari viszont nagyon nagy motorfejlesztési csomaggal jött 2022-re és olyan kockázatot vállalt, amit egyébként a Renault is az Alpine-nal motorikus szempontból, hiszen befagyasztásra kerültek a motorok 2022-től: a belső égésű részek márciustól, a hibrid részek szeptembertől. Ennek megfelelően igyekeztek olyan fejlesztéseket is belesuvasztani, amik nem feltétlenül voltak száz százalékig szériaérettek vagy megbízhatóak, s amiket egyébként a későbbiek során megbízhatóbbá lehet tenni, de ha ezt nem teszik meg, akkor már nem módosíthatnak. Ezt a Ferrari megtette, sokat lépett vele előre a csúcsteljesítményeket tekintve. Mind a négy motorgyártó közül abszolút teljesítményben valószínűleg a Ferrari motorja volt a legerősebb. Ennek ellenére vissza kellett, hogy vegyenek, különben nem bírták volna végig az évet vagy csak jóval több motorral.

Majdnem 150 pont lett végül a különbség Verstappen és Leclerc között. Mennyire adja ez vissza a teljes szezont?

Nem adja jól vissza. Az évnek az elsődleges versenyfutása Leclerc és Verstappen, a Ferrari és a Red Bull között zajlott. Ha azt nézzük, hogy hogyan indult a szezon és hogyan néztek ki az első versenyek, milyen csatákat vívtak ők egymással, akkor az összkép teljesen megváltozott és torzult. Az év második felére, az utolsó harmadára különösen, de ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Ferrari visszább tekert motorokkal ment, vagy azt a csúcsteljesítmény pluszt, amivel még a Red Bull előtt is tudtak menni a szezon első néhány futamán, mindenképpen elveszítették. Számukra jött egy olyan technikai direktíva, pont a delfinezés, a pattogás miatt, ami szinte teljesen kiherélte az autót. A Spában bevezetett technikai direktíva miatt, bármennyire is állítja a Ferrari, hogy nem volt rájuk hatással, teljesen egyértelmű, bármilyen teljesítményelemzést csinál az ember, a Ferrari komoly tizedeket veszített.

Megérkezett a Mercedes a Ferrari nyakára?

Azért tudott feljönni, mert folyamatosan fejlesztett, ők fejlesztették a legtovább az idei autót, mert az év elején nem nagyon értették, nem tudták, hogy mi a baj, és miután rájöttek, onnantól kezdtek el igazán rápakolni dolgokat már jobb irányban. Különösen az austini és az azt megelőző fejlesztési csomag volt az, amivel két nagy lépést tett a Mercedes, és emiatt a szezon utolsó harmadára igazán sokat fejlődött. A Belga Nagydíjtól, augusztus végétől kezdődően a Mercedes valamivel erősebb átlagversenytempóra volt képes, mint a Ferrari.

Sergio Perez a harmadik helyet szerezte csak meg. Mennyire megérdemelt, hogy Leclerc lett a második és Perez a harmadik? Ha a pontokat tekintjük, mindössze három pont, egy százalék a különbség.

Abszolút megérdemelt Leclerc második helye, teljesítménye sokkal magasabb volt, alig volt hibája. Igazából két hibát lehet neki fölróni, az imolai megforgását, ami dobogóba került, de végül is pontokat szerzett, illetve a Paul Ricard-i, franciaországi kiesését az első helyről. Az volt talán a legérzékelhetőbb probléma vele, a saját hibája, vezetői probléma. Perez sokkal kevésbé tudott évközben megbarátkozni az autó változásával, annak az autónak jelentős túlsúlya volt az év elején, pont Verstappent kötötte egy picit gúzsba. Ráadásul az év elején voltak Perez kedvezőbb pályái, és utána nagy lett a kontraszt, ahogy jöttek azok a pályák, ahol Perez nem érzi magát annyira otthonosan Verstappennel szemben. Az autó elkezdte ledobni magáról ezt a húszkilós súlyfelesleget, ráadásul az első tengelyről jött le, tehát az alulkormányzottsága csökkent az autónak, amit meg Perez eleve nem szeret, és azzal Verstappen uralkodása megkérdőjelezhetetlenné vált csapaton belül is. Ahogy a Red Bull javult, úgy lett Verstappen előnye egyre nagyobb.

Sergio Pereznek keserű lehetett a szezon vége, egyrészt Brazíliában a saját csapattársa nem segítette, bár tegyük hozzá, hogy Sainz sem segítette Leclerc-t, aztán a szezonzárón sem jött ki a lépés és Leclerc előtte tudott végezni. De volt a csapatrádióban néhány érdekes megjegyzés, Perez például azt mondta Verstappenről, hogy ez a helyzet megmutatja, hogy milyen ő valójában. Milyen Verstappen valójában és mennyire van igaza Pereznek?

Abból a szempontból Pereznek igaza van, hogy Verstappen olyan, mint bármely más korábbi sokszoros világbajnok, hogy olyan szinten munkálkodik benne a gyilkos ösztön, hogy igazából nem szeret teret adni a másiknak, még akkor sem, ha egyébként egy gáláns akcióval végül is segíthetne neki. De ez minden sportban jelen van, a Forma–1-ben meg különösen, gesztust nem szoktak gyakorolni a nagyok. Ráadásul utólag ennek a brazíliai elengedésnek nem lett volna semmiféle következménye, mert két ponttal többet gyűjtött volna Perez, de három ponttal kapott ki Leclerctől, tehát úgy is a harmadik helyre szorult volna, és igazán a saját teljesítményében kell keresni a megoldást. Az Abu Dzabi-i versenyen Pereznek minden lehetősége megvolt, egy ideig még szélárnyékot is, DRS-t is, hátsó szárnyat is nyithatott Verstappen mögött, számára ideálisan alakultak a körülmények a verseny első húsz körében, és mégis rosszabb gumikopást tudott produkálni a Red Bull-lal, mint Leclerc a Ferrarival, ami addig szenvedett a gumikopással.

Ez azért is extrém, mert Perezről az elmúlt években állandóan az hangzott el, hogy az egyik legjobb abban, hogy a gumikat kímélje, ehhez képest úgy tűnik, hogy ezt Verstappen sokkal jobban csinálta.

Így van, és erre Perez maga is utalt az utolsó verseny leintése utáni interjúban, önkritikusan azt mondta, hogy jövőre a gumikímélésben, a gumikezelésben kell javulnia, amiben egyébként mindig az egyik legjobb volt a mezőnyben, de mégis az idei 18 colos Pirellikkel valahogy nem érzett rá annyira, mint korábban. Ilyen szempontból fontos, hogy egy új korszakban vagyunk, nemcsak az autók lettek teljesen mások, hanem jöttek a 18 colos gumik és másféleképpen kellett őket élesen vezetni, másféleképpen kellett belőlük maximális teljesítményt kihozni időmérőn és máshogy kellett őket hosszú távon vezetni. Ebbe jó néhány versenyzőnek az év elején bele is tört a bicskája, a csapatok sem igazán értették meg ezeket a gumikat, ami egyébként jót tett a versenyeknek sokszor, mert furcsa helyzetek alakultak. Elég csak a Magyar Nagydíjra gondolni, akár arra, hogy Russell nyerte az időmérőt és utána hogyan alakult a versenykép, de még jó néhány ilyen futamot láttunk, ahol bizonyos keverékek nem úgy működtek, ahogy számítottak rá, más keverékek meg hirtelen sokkal jobban, mint ahogy egyébként előzetesen azt gondolni lehetett.

A Red Bullon belül mennyire lesz tartható a harmónia egy ilyen helyzetben? Pereznek ezután is mindig engedelmeskednie kell a csapatutasításnak és Verstappen lesz a főnök vagy lehet, hogy nem lesz mindig annyira gáláns Perez Verstappennel, mint ahogy volt a 2021-es szezon hajrájában?

Nagyon kevés szituációban fordulhat elő, hogy Pereznek segítenie kell Verstappen stratégiáját. Alapesetben ők nem egy ligában játszanak. Nagyon kevés embert lehetne Verstappen ligájába rakni most a mezőnyből, a pályafutása csúcsán van, még mindig nagyon fiatal, de rengeteg tapasztalata van, elképesztően gyors versenyző. Most már minden összeállt, egy teljes csomaggá vált Max Verstappen, és tulajdonképpen csak Lewis Hamilton vagy Charles Leclerc és az idei teljesítménye meg az elmúlt évben nyújtott teljesítménye alapján talán Lando Norris egy jó autóval lehet veszélyes rá. Perez bármilyen jó versenyző és képes futamokat nyerni, sosem lesz a legjobb. Jóval idősebb is Verstappennél, már nem fogja tudni megugrani ezt a lécet, és innentől kezdve azért nem is lesz ebből igazán egy Prost‒Senna csata.

Pereznek ebbe bele kell nyugodnia?

Perez életkorában már, 30 év fölött muszáj azt felfogni, hogy körülbelül meddig ér a takaróm és hogyan tudom maximalizálni a saját teljesítményem. Miután egy csapaton belül van Verstappennel, minden adatát látja, pontosan tudja, hogy mit, hogy, mikor, hol old meg, egyébként erről jó néhányszor nagyon pozitívan nyilatkozott még az idei év során is. Nyilván az év vége, hogy ilyen kellemetlen szituációval ért véget, az benne tüskéket hagy, de akkor követi el a legnagyobb hibát, ha megpróbálja elhitetni magával, hogy ő egy az egyben felveheti a versenyt. Pereznek azon kell gondolkodni, hogy a saját erősségét hogyan tudja egy teljes bajnoki csata szempontjából a javára fordítani, ha egyáltalán talál ilyen területet, de semmiképp nem azzal, ha nyílt sisakos küzdelembe megy Verstappennel, mert abban mindig ki fog kapni.

Kit ülhet a Red Bullba Verstappen mellé, ha Perez, mondjuk, úgy dönt, hogy nem akarja folytatni vagy a Red Bull dönt majd egy év múlva, hogy Perez nem kell a következő idényre?

Nehéz dolga van bárkinek, ha Verstappen mellé kerül, pont olyan nehéz, mint az elmúlt évek során, mondjuk, aki Lewis Hamilton mellé került, meg korábban akár Michael Schumacher mellé került és sorolhatnánk a végtelenségig visszamenőleg. Azt gondolom, hogy Nyck de Vries nem rossz opció, most már ott is van az AlphaTaurinál, tesztelt is már a héten, tehát ott van Cunoda mellett. Ő egy jó tartalék abból a szempontból, ha a Perez már kifut vagy úgy dönt, hogy nem akarja 2024 végéig végigcsinálni a szerződését, akkor Verstappen mellé be lehet rakni, ráadásul egy honfitársát, akivel egyébként is jóban vannak. Ő például használható lenne. Egyébként, ha a Forma–1-en kívül kellene gondolkodni, akkor még mindig Colton Herta lenne talán, akire szívesen lecsapna a Red Bull, és ha változtatnak a szuper licence pontokon, erre talán majd látunk is példát a jövőben.

A Red Bullnál volt a legnagyobb különbség az első és a második pilóta között, de azért 62 pont volt a differencia a Ferrarinál Leclerc és Sainz teljesítményében, a Mercedesnél pedig, bár az utolsó futamig volt arra matematikai esélye Hamiltonnak, hogy megelőzze vagy legalább beérje Russellt, végül 35 ponttal kikapott tőle. Ezek a pontszámok mennyire tükrözik hűen az idei teljesítményt?

Fölösleges önmagában csak a pontszámokat nézni, pont azok a finomságok nem derülnek ki belőle, hogy kinek mikor jött rosszkor egy biztonsági autós fázis, hány technikai meghibásodása volt és az mikor érte őt. Nem mindegy, hogy valaki az utolsó helyről úgy esik ki, hogy egyébként is rossz futama van, vagy már belekeveredett valamibe a rajtnál és azt követően jön egy technikai meghibásodás, vagy, mondjuk, az élről, mint Leclerc jó néhányszor. Persze Sainzra is rájárt a rúd ilyen szempontból, a ferrarisok semmilyen szempontból nem futottak jó évet. Ezt ugyanúgy elmondhatja magáról Fernando Alonso, aki elveszítette Ocon ellen 9 ponttal a pontversenyt, miközben, ha csak szubjektív szempontból kezelem az évet és megnézem, hogy a kimagasló teljesítmények kinél voltak csapaton belül, egyértelmű, hogy Alonso teljesített extrán. Ocon is nagyon jó átlagot hozott és nagyon komoly pontszerző kvalitásai vannak.

Ami Hamiltont illeti, igazságtalan az a kritika, hogy túlvan a fénykorán és kissé már levezet?

Abszolút igazságtalan. Ez a forrongó és magában, csöndben, a komoly visszavágásra készülő Lewis Hamilton és nem a nyugdíjbiztosítását, és a visszavonulást meg az öregkorát előkészítő Lewis Hamilton. Szerintem az vicces, hogy azt mondta, hogy még akár öt évet is el tud képzelni, habár, ha Alonso életkorát megnézzük, ez is benne lehet.

Csak ő nem hagyott ki egyetlenegy szezont sem a bemutatkozása, 2007 óta.

Ez igaz, de azt gondolom, hogy Alonso sem hagyott volna ki, hogyha rajta múlt volna. Hamiltonban három év még biztos van, és nagyon ég benne a visszavágás tüze. Az év elején érződött rajta azért az, hogy ez nem az az autó, amit megszokott, és ez egy picit vissza is vetette. Hazugság lenne azt állítani bárki részéről, hogy nem volt picit elkedvetlenedve és nem volt motivációvesztés benne, de aztán ahogy egy profi csinálja, szép lassan összeszedte, megrázta magát, és az autó ahogy elkezdett működni, jöttek a tipikus hamiltonos teljesítmények, amennyire az autó engedte. Nem volt messze akár egy futamgyőzelemtől. Mesekönyvbe való sztori, hogy Russell megcsinálta a pole-t, megvolt a sprintfutamgyőzelem és megvolt élete első győzelme, és lehet, hogy neki egyébként jobban kellett, mint Hamiltonnak a 103. után a 104., de azt gondolom, ez a számláló nem áll meg. Ha megnézzük, az, hogy a Mercedes hogyan jött föl az év második felében, az utolsó harmadában, botorság lenne az ellen fogadni, hogy Hamilton nem nyer majd további futamokat pályafutása során.

És világbajnoki címet?

Az kemény dió, mert nézve Verstappen jelenlegi formáját, nagyon nehéz dolga van bárkinek, még akkor is, ha Hamilton kvalitásairól beszélünk, Russell kvalitásai is kiválók és benne biztos ott lehet akár egy, akár több világbajnoki cím. Leclerc teljesen készen van egy világbajnoki cím megszerzésére, Sainz egy picivel van tőle elmaradva, de még lehet, hogy az utolsó építőkockát hozzáépíti a végén, és mégiscsak meg tud csinálni vb-címet. Mindazonáltal a Ferrarinál inkább Leclerc-ben látom a potenciált, Norrisnak pedig csak egy jó autó kéne. A saját értékelésem szerint, ha az év legjobb pilótáit nézzük, akkor nálam Verstappen a győztes, mert egyszerűen elképesztőket produkált, gyakorlatilag hiba nélkül.

Tizenöt futamgyőzelem 22 versenyből.

Igen, 68 százalékos győzelmi ráta, ez majdnem rekord is egyébként. A 15 győzelem rekord, de több futam van, mint korábban. Ennek ellenére nehogy azt higgyük, hogy ez könnyű. Minél több a futam, annál több a lehetőség nyerni, de annál több lehetőség elrontani egy ilyen sorozatot, úgyhogy messze nem egyszerű behúzni 22-ből 15-öt úgy, hogy az év elején három futamból kettőn kiesett önhibáján kívül, technikai probléma miatt.

Tehát lehetett volna még több is. Ha egyesével megnézzük, szinte sehol nem lett volna meglepő Verstappen győzelme, az ő teljesítménye és az autója alapján.

Valóban, ráadásul a Red Bull 17 futamot tudott megnyerni, ez is nagyon extrém, és ehhez kellett Perez is. Ez a kvalitás hiányzott egyébként korábban a Verstappen melletti második pilótákból, úgyhogy ilyen szempontból nagyon fontos Perez jelenléte. Az egyéni teljesítmény szempontjából nem kérdés, hogy Verstappené a legjobb teljesítmény, de nálam Norris van a második helyen. Ezt sokan nem látták, nem értékelik így, de az egész évet megnézve, hogy a McLaren milyen autót épített, milyen problémák voltak ezzel, Ricciardo gyakorlatilag kivezette magát a Forma–1-ből ezzel az autóval, mert ez az autó tényleg nem sikerült jól. Meg lehetett vele találni valahogy, pengeélen táncolva az irányt, amivel a középmezőny elejének környékére el lehetett menni…

De ez általában nem sikerült Ricciardónak.

Ricciardónak nem, és azt becsüli sok ember alá, hogy Norrisnak viszont ez mekkora extra teljesítményébe tellett, mekkora extra dolgot kellett Norrisnak ahhoz hozzátenni, hogy magasan ő legyen a legjobb. Ő az egyetlen pilóta, aki dobogón állt a három nagy csapat mellett az évben, és ha nincsenek a pontjai, akkor a McLaren visszasüllyedt volna a középmezőny többi csapata környékére. Az Alpine-nak nem is lehettek volna kihívói egyáltalán Norris teljesítménye nélkül. Végül nem is tudták megverni az Alpine-t, de összességében a két konstrukció között óriási eltérés volt. Norris teljesítménye nálam egy második helyet ér az évben. Leclerc-t csak azért teszem a harmadik helyre, mert volt a két hibája a Paul Ricard-on és Imolában. Ő nem állt bele annyira a dologba, amennyire Sainz, nem lett annyira vezére még a csapatnak. Talán a fiatal korának, talán a habitusának is tulajdoníthatóan neki sokkal inkább rá kellett volna csapni az asztalra, azt mondani, hogy gyerekek, én vezetem ennyivel a világbajnokságot, szeretem Carlost, de ez most az én vébém és ne szórakozzunk itt sem fejlesztési irányokkal, sem stratégiával.

Az utolsó futamokon azért már határozottabb volt, de akkor ez már a veszett fejsze nyele volt.

Igen, de szerintem már részben építette ő is 2023-ra magát, valószínűleg ő is érzi belülről, hogy egy picit jobban a kezébe kell vennie a dolgokat, mert hiába gyorsabb egy picivel, mint Sainz és hiába van számomra teljesen készen, hogy világbajnoki címért csatázzon, ha a Ferrari ezt nem engedi meg neki házon belül, akkor mindig veszíteni fog vele.

Több visszavonulója is volt az idénynek, Abu Dzabiban elbúcsúzott többek között Sebastian Vettel, egy négyszeres világbajnok, aki 2010 és 2013 között a Red Bull-lal nyerte a négy vb-címét. Hogyan összegezhető az ő karrierje és hova tehető a Formula-1 nagyságainak sorában?

Vettel, ha csak a számokat nézzük, az 57 pole-ját, 53 futamgyőzelmét, négy világbajnoki címét, akkor egyik legsikeresebb és legkiemelkedőbb pilóta a Forma–1 történetében. Az igazi sikerkorszaka a Red Bullhoz köthető, habár azt követően a Ferrarinál is tudott emlékezetest nyújtani. Viszont voltak érthetetlen visszaesései, lásd 2014-ben, a Red Bullnál, amikor Ricciardo megverte és abban az évben nagyon nem érzett rá a nagyon gyengélkedő autóra. Aztán a Ferrarinál is szép lassan épült a történet, már 2017-2018-ban a világbajnoki cím közelébe kerülhetett volna, de nem tudtak egy teljes éven át kitartani. Aztán jött az az emlékezetes hiba Hockenheimben, ami nálam a töréspont, meg szerintem nála is, ha utólag erről könyvet ír, ott valami valahogy megtört. Erről ő is beszélt már az évben, hogy a ferraris éveinek a vége felé érezte, hogy már nincs meg a régi varázs benne. Vettel korán kiégett, ami persze nem jellemző minden korán kezdő versenyzőre. Vettel 35 éves kora ellenére nagyon korán azokat a jeleket mutatta, amit nála 5-6 évvel idősebb versenyzők szoktak. Vettel zenitje túl korán eljött a 2010-2013-as Red Bull-érával, azt gondolom, hogy túl is nyerte magát. Tehát négy vb-cím után a ferraris időszak adott neki egy plusz töltetet, arra még szerintem föl tudta magát szívni, és ott egyébként voltak brutálisan jó versenyei, de nem volt meg hozzá mindig az autója, jöttek aztán olyan hibák, amik furcsák voltak tőle.

Milyen Vettel Alonsóhoz képest, aki egyébként az utódja lesz az Aston Martinnál?

Nagyon hasonlók, akaraterő, akarat, kérlelhetetlenség, könyörtelenség szempontjából nagyon egyformák, ha csak a rádiózásaikra visszagondolunk, Alonso is él a humor eszközével, de inkább a picit vitriolosabb megjegyzéseket szereti, habár abban is sokszor van humor, csak nem feltétlenül veszi mindenki, az élét inkább megérezzük.

Talán nagyobb is az egója.

Az azért Vettelnél sem kicsi, ő sem az a szerény, szolid, jó fiú Németországból. Ahogy idősödött, a karaktere sokkal inkább nyilvánvalóvá vált, a humorérzékét mindig imádtam, az intelligenciáját, a sportággal kapcsolatos mélyreható ismereteit, azt, hogy gyakorlatilag mint egy autós újságíró, olyan mélységig tudja, ismeri a Forma–1-et, ami nem minden versenyzőről mondható el, és nyilván ebben benne van az, hogy ő mennyire szereti ezt a sportágat. Szerintem a különbség a kettejük között Alonsóval inkább az, hogy milyen ívet járt be a pályafutásuk, mert Alonsóban munkálkodik a mai napig egy ilyen, mennyivel több címet nyerhettem volna, és emiatt éhes maradt. Két vb-címe van, de neki is lehetne négy, öt, hat, ha éppen jókor, jó helyre szerződik, és emiatt megmaradt benne a becsvágy. Ez Vettelből szerintem az évek során elkezdett elveszni, mert szétnyerte magát, mindene megvolt. Aki még a pályafutása elején van és nincs családja, annak más, mint aki tudja, hogy a gyerekei várják otthon és egyébként a velük töltött idő élmény. Előbb-utóbb megkérdezi magától, főleg egy rossz hétvége után, hogy mit keresek ebben a szállodában ahelyett, hogy otthon lennék a gyerekeimmel, játszanék, csak látnám őket felnőni. Ez egy fontos problémakör minden egyes versenyzőnél, akinek már családja van és elkezd kifele menni a karrierje.

Magáról azt mondta, hogy olyan lehetett a Forma–1-ben, amilyen ő valójában, önazonos, szórakoztató, humoros és érzékeny. Neki gyakorlatilag nem volt manír az eszköztárában.

Abszolút őszintének érzem Vettelt, mindig annak éreztem az összes rádiózásában, az összes vitájában, az összes számomra érthetetlen szituáció elemzésében, kezelésében. Amikor nem értette, hogy abban a helyzetben, lásd a Webberrel ütközést Isztambulban, miért ő volt a hibás, miközben a vak is látta, hogy ő volt.

Vele együtt vonul vissza a Forma–1-től, bár talán nem végleg, Daniel Ricciardo. Demoralizáló volt az ausztrál pilótának a Lando Norris mellett eltöltött két szezon. Milyen tényezőket láthatók Ricciardo hanyatlása mögött?

Szerintem Ricciardo nem hanyatlott annyit, amennyit látunk. Amit látunk, az Norris zsenialitása összevetve Ricciardo részbeni hanyatlásával. Tehát ha Ricciardo mellett egy átlagos versenyző lett volna a McLarenben, akkor most mind azt mondjuk, hogy a McLaren az elmúlt két-három évben nem tudott jó autót építeni, egy középmezőny sűrűjében való autóval állt elő, ami nehezen vezethető. Ricciardo is szenvedett vele, és talán majd jövőre lesz valami. Ha nincs Norris Ricciardo mellett, valószínűleg Ricciardo pályafutásának sincs vége, mert a csapat saját magában kereste volna a hibát és mindenki betudta volna annak, hogy építettek két rossz autót az elmúlt években, amivel nagyon ritkán lehetett helyzetbe kerülni, és lám, Monzában egyébként nyerni tudott vele, amikor úgy hozta a szituáció.

Tavaly még nem is tűnt annyira rossznak az autó, de az idei konstrukciót mindenképpen elszúrta a McLaren.

Igen, és ezzel együtt extrém Norris teljesítménye. Ez az a kontraszt, ami kivégezte Ricciardo pályafutásását. Lehet, hogy tíz év múlva teljesen máshogy fogjuk ezt értékelni, mert lehet, hogy Norrisnak lesz három világbajnoki címe és a legnagyobbak közé soroljuk. Tényleg elképesztő, hogy Norris gyakorlatilag hiba nélkül megy bármilyen szituációban.

Nagyon keveset ütközik, volt egy kis kalamajkája Leclerc-rel Brazíliában, de egyébként nem nagyon emlékszünk fiatal pilótáktól ilyen határozott négy évre, mint amilyeneket Norris eddig letudott.

A maximumot hozza ki az autóból minden körülmények között, minden pályán. A szabadedzéseken a McLaren nem mindig akarta megmutatni, hogy milyen tempója van, de azért a legtöbbször az látszott, hogy problémájuk volt pénteken, javultak valamit a harmadik szabadedzésre, és hogy eljött az időmérő második-harmadik fázisa, Norris a semmiből egyszer csak megint ott volt a Q3-ban, legalább a hetedik helyen, a három nagy csapat mögött a közvetlen első pozícióban, a középmezőnyben. Nem nagyon lehet überelni azt a teljesítményt egyelőre, amit Norris csinál.

Ki volt a leggyengébb pilóta 2022-ben?

Nicholas Latifi neve adja magát. Ő maga is elmondta, hogy tudja, nem lesz visszaút a Forma–1-be, tudja, hogy nem volt olyan a teljesítménye, de alapvetően azt sem lehet mondani, hogy érdem nélkül volt itt. A Forma–2-ből jött, ahol azért a topmezőnybe tartozott. Nyilván rengeteg pénz jött vele, ami mindig segítség. Neki erre futotta. A melegebb pite az, hogy ki a következő. Nálam még mindig Mick Schumacher, függetlenül attól, hogy óriási szurkolótábora van és ezt mindenki bántásnak veszi, de azt gondolom, hogy Mick Schumachernek az ő pedigréjével, nevével és a Forma–3-as, Forma–2-es bajnoki címmel a második évben ennyi hibával egyszerűen nem lehetett volna versenyezni, mert pont akkor nem tudott maximalizálni pontszámokat, amikor az autó alkalmas lett volna. Az első három futamon nagyon erős volt a Haas, Magnussennek voltak is kimagasló teljesítményei. Utána hiába hoztak egyformán rossz teljesítményt a szezon második felében, némileg azért javult az autó, amikor jött az új oldalszekrény és jött a fejlesztési csomag a Hungaroringre meg Spara, de alapvetően túl sok volt a törés és túl sok olyan szituációban maradt benne Mick Schumachernél rengeteg pont, amivel a Haas egyébként jóval előbb is végezhetett volna a bajnokságban. Bár a Haas végül csak nyolcadik lett, az is nagy szerencsével az AlphaTauri előtt két ponttal, de ez az autó a hatodik helyre is alkalmas lett volna.

Ami az ázsiai pilótákat illeti, meggyőzők nem voltak, bár Albonnak, aki ugye brit-thaiföldi versenyző, voltak jó versenyhétvégéi, de a Williams nem nagyon engedte érvényesülni. Csu talán jól kezdett, de azért kiugró sikere nem volt. Cunodának pedig gyakorlatilag ez már a második szezonja, amikor feledhető. Van-e nekik előrelépési lehetőség jövőre?

Cunoda ugyanaz a kategória, mint Mick Schumacher. Második évük volt, többet kellett volna mutatni. Cunodának tavaly, az első évben voltak komolyabb törései, idén nem nagyon tört autót, összeszedettebb volt, viszont a villanásai is eltűntek. Az átlaga talán jobb lett, de összességében elmaradt Gaslytól, ugyanakkor ebből az autóból megint csak lehet, hogy lehetett volna többet kihozni, de az AlphaTauri nagyon hullámzó teljesítményt mutatott és nem is igazán volt alkalmas a villanásokra. Ahogy a Haasnak, az Alfa Romeónak, az Astonnak néhány versenyen volt, még a Williamsnek is, igazából az AlphaTaurinak nem volt olyan hétvégéje, nem volt olyan korszaka, nem volt olyan szezonrésze, amikor neki állt a zászló. Cunodát az védi, hogy a japán kapcsolatok ápolása miatt a Red Bull ott tartja.

Mennyire váltak be a szabályváltozások?

Számomra 90 százalékos siker, tehát szinte minden a helyén van.

Ne Verstappen sima sikeréből induljunk ki?

Nem, mert a szabályváltozások soha nem arról szóltak, hogy az első évtől kezdve teljesen egyforma autók lesznek, pont nem ez volt a lényeg. Az volt a lényeg, hogy különböző autókat lássunk, majd ezek tendálnak egymás felé, alapvetően versenyezhetőbb éra legyen, jobban lehessen követni a másikat, több előzési lehetőség legyen, megfelelő gumik legyenek ehhez. A Pirellinek most jött ki a felmérése: 31 százalékkal nőtt az előzések száma tavalyhoz képest, ez brutális növekedés. Szerintem ezek a szabályok nagyon jól sikerültek, nyilván mindenen lehet finomítani, majd ezen is fognak, ahogy hozzányúltak a padlólemez-magassághoz a delfinezés miatt, de ez nem a szabályalkotó problémája, a technikai vezetőké meg a mérnököké. Összességében ez a szabályrendszer egyértelmű előrelépés és a jó része még csak most következik, mert amit elvárna mindenki, hogy akkor nagyon szoros csata legyen.

Jövőre?

Remélem, hogy már jövőre ezt látjuk. Az év vége nagyon ezt mutatta. Ha megnézzük a Mercedes erősödését, a Ferrari szándékos „lebutítását” azzal, hogy már nem fejleszthetett mindent, már 2023-ra tettek át, motorokat is visszatekerték, ezt Mattia Binotto is elismerte az idényzárót követően, de addig is egyértelmű volt az adatok alapján.

A Red Bull pedig büntetéssel kezdi a következő évet.

A Red Bullnak ott lesz a büntetése. Ha a Red Bull nem tudja annyira optimalizálni a jövő évi autót, a Mercedes pedig tartja ezt a fejlesztési ívet és változtat az autó koncepcióján olyan irányba, hogy ez működőképesebb, használhatóbb autó legyen… Minden pályán versenyképessé kell tenni az autót, mert azzal nem megy semmire a Mercedes, ha a pályák egyharmadán akár nyerni is tud, de a kétharmadán nézi a Red Bullt meg a Ferrarit. A Ferrarinak meg mindenképpen az a pozitívum, hogy tudnak dolgozni a meghibásodásokon, a technikai gondokon, mert azt engedi a szabály, tehát a motorerő valószínűleg jövőre visszatér, kevesebb meghibásodással vagy akár meghibásodás nélkül és az autón is tudnak faragni, mert az a koncepció egyébként jól működött.

Stratégiailag pedig nem tilos jobbnak lenni.

Igen, a stratégiát azért óvatosan ejtem ki a Ferrari kapcsán, de nyilván ezt már maguk is valahol egyfajta viccként fogják fel.

Azért nem teljesen igazságos, aki azt mondja, hogy csak a Ferrari hibázott. Volt a Red Bullnál is tévedés.

Valóban, de ha a százalékos arányt nézzük, akkor 90:10 arányban a Ferrari hibázik, a Red Bull meg nagyon ritkán, csak úgy mutatóba. Ha innen nézzük, akkor a Ferrarinak rengeteg lehetősége van javulni, sok területet meg tudnak ragadni, ahol egyébként idén pontok mentek el. Én az idén látottak alapján most azt mondom, hogy elképzelhetetlen, hogy még egy ilyen Red Bull-, vagy inkább úgy mondom, hogy Verstappen-dominált évet lássunk, egyszerűen azért, mert a Ferrariban rengeteg muníció maradt, és ez szerintem 2023-ra csak erősödni fog, a Mercedes meg óhatatlanul meg kell, hogy találja ezzel az autóval valahogy a köszönőviszonyt, és akkor már eleve közelebb kerülnek egymáshoz.

Huszonnégy futam lehet a következő évben. Hogyan lesz ez kezelhető március elejétől november legvégéig?

Nagyon hosszú szezon lesz, minden idők leghosszabb szezonja. A 24 futam már most kérdéses, hiszen a Kínai Nagydíj megrendezése lehet, hogy heteken belül eldől, de a 23 futam biztosnak néz ki.

Tehetnek be valamit a Kínai Nagydíj helyére is?

Ott három hétvége szünet lenne. Versenypálya van, kérdés az, hogy akarnak-e. Egy 23 futamos naptárban nem biztos, hogy fel kell tölteni azt a huszonnegyediket, nincs értelme. Ugyanakkor ezt mentálisan is nehéz kezelni. Pozitívum, november 20-án véget ért az idény a futball-világbajnokság miatt. Egy picit hosszabb téli szünetre mehetnek el, egy picit jobban kifújhatnak a csapatok, de miután most kell mindent megtenni azért, hogy a 2023-as autó jó legyen, nem fognak hátradőlni. Szóba került ugyan a kötelező téli kéthetes bezárás is. Egyelőre ez csak terv, valószínűleg azért csak a karácsonyi szünetben megy majd pihenni a mérnökök, csapattagok nagy része, és aztán ugyanúgy gőzerővel folyik tovább minden.

Kommentátorként mennyire megterhelő ennyi versenyhétvégét teljesíteni?

Nekem is kezd a határon lenni, azt kell mondjam, mert ez ugyanennyi hétvégét, sőt, a hétközi beletett munkát is jelenti, és bármennyire szeretem és a mai napig ugyanúgy ezzel kelek, ezzel fekszem, mégis azt kell mondjam, az év végére, amikor már eldőltek a világbajnoki címek, az utolsó két-három futamra, nehéz volt felpörögni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×