Az Egyesült Államokban nem dőlt el még az elnökválasztás, több államban számolják a szavazatokat. Miért nincs még végeredmény?

Ez az amerikai választási rendszer sajátossága, ugyanis államonként külön-külön rendezik a választást, illetve a szavazást, és különböző szabályok vonatkoznak az államokban arra, hogy például meddig fogadnak el levélszavazatot. Az egyik olyan állam, amelyik ügydöntő lehet, Pennsylvania húsz elektori kollégiumi szavazattal, a legutóbbi legfelsőbb bírósági döntés értelmében péntekig fogad még el levélszavazatot. Az államok többségében lezárult a választás, az persze egy más kérdés, hogy ezeket az eredményeket mindenhol elfogadják-e.

Beigazolódott az eddig ismert adatok szerint, hogy a korai szavazatok és a levélszavazatok döntő jelentőségűek lehetnek?

Ezt nem lehet tudni. Nem láttam olyan statisztikát, amely azt mutatta volna, hogy szignifikánsan eltérnek a levélszavazatok, és azt nem is mérik. Az biztos, hogy az általános felmérések szerint általában a demokraták voltak azok, nagyjából kétharmaduk, akik inkább a levélszavazást választották, vagy legalábbis azt mondták, hogy azt fogják választani. Ezzel szemben a republikánusok egyharmada tette le a voksát a levélszavazás mellett. Nem lehet tudni, hogy végül is hányan szavaztak levélben és az úgynevezett korai szavazáson egyik vagy másik jelölt mellett.

Miért volt olyan fontos a levélszavazatok és a korai szavazatok kérdése ebben a választási kampányban?

A republikánusok szkeptikusak a levélszavazás technikai lebonyolítását illetően. A levélszavazásnál elvileg több lehetőség van a visszaélésre, mint ha valaki személyesen elmegy, és leadja a szavazatát. A másik érdekes kérdés, hogy a felmérések szerint amikor elkezdődött a korai, illetve levélszavazás, akkor Joe Biden sokkal jobban állt Donald Trumphoz képest, és a demokraták feltehetően azért erőltették ezt a szavazási módot, mert tudták, hogy Trump 2016-ban is az utolsó hetekben hozott nagyon sokat be a hátrányából, mint ahogy most is. Sokkal jobb kampányoló, mint Joe Biden. Elképzelhető, hogy a demokraták nem akarták megvárni azt, hogy a Trump-kampány és Trump maga belelendüljön igazán az utolsó egy-két hétben, és megfordítsa a közhangulatot, ezért biztattak embereket arra, hogy minél korábban szavazzanak. Természetesen ott a járvány, is, ami miatt sokan nem akarnak olyan helyre menni, ahol nagyobb számban verődnek össze emberek. Elég magas volt a szavazási arány, magasabb, mint 2016-ban, most először haladta meg az Egyesült Államok történetében a szavazók száma 150 milliós számot. A szavazásra jogosultaknak körülbelül 60 százaléka ment el szavazni, míg négy évvel ezelőtt 55-56 százalék volt. Korábban meg volt olyan, hogy alig több mint 50 százalék.

Ki fog-e derülni valaha is, hogy a korai és a levélszavazatok milyen irányúak voltak?

Minden állam szuverén módon határozhatja meg, hogyan kezeli a szavazólapokat. Lesznek olyan államok, ahol összesítik, lesznek olyan államok, ahol nem jelzik azt, hogy levél- vagy személyesen leadott szavazatról van szó. Ez államoktól függ, ez nem szövetségi kérdés.

A magas részvétel melyik jelöltnek kedvez?

Az elmélet az, hogy inkább a demokratáknak kedvezne, de mindkét jelölt több millió szavazattal többet kapott, mint 2016-ban, a közöttük levő rés viszont nem tágult. Ez kicsit csalóka, hiszen olyan nagyon nagy lélekszámú államokban, mint például Kalifornia, ahol nagy arányban nyert Joe Biden Donald Trumppal szemben, 34-35 millió ember él, és az ott leadott szavazatoknak a száma fölér tíz kisebb államban leadott szavazatokkal. Ha ott nagy arányban nyert Biden, akkor nagyon megugrik a rá leadott szavazatok száma, de az amerikai választási rendszer ismeretében ez nem jelentkezik az elektori kollégiumi szavazatok számában, mert ugyanúgy 55-öt kap Kaliforniában, mintha csak eggyel több szavazatot kapott volna ebben az államban, mint Donald Trump.

Pártdelegáltak vannak a választási bizottságokban, akik tudják személyesen ellenőrizni a szavazatok összeszámlálásának folyamatát?

Választási bizottságok vannak, és mindegyik párt ún. felügyelőket (watcher) küld, akik éles szemmel próbálják kiszűrni a szabálytalanságokat. Az utóbbi időkig nem volt erre lehetőség, de most van. Ők hivatalosan nem az állami választási bizottságok tagjai, de jelen lehetnek, nézhetik, hogy nincs-e valamilyen láncszavazás, hogy csak bemondásra fogadják el valakinek a jelentkezését, vagy hogy a levélszavazatoknál például ki halt meg az utóbbi harminc-negyven napban, és az illető nevén fut-e esetleg levélszavazat, mert az nyilvánvalóan csalásra utal.

Melyik elnökjelölt hogyan szerepelt az előre jelzett eredményeihez képest?

Általánosságban Trump sokkal jobban szerepelt. Országosan körülbelül nyolcszázalékos előnyt mértek Bidennek, még a csatatér államokban is Biden előnyét jósolták, igaz, hogy sokszor kisebbet, mint amekkora Hillary Clinton előnye volt 2016-ban. Alámérték vagy nem megfelelően becsülték fel a Trump-szavazók számát, aminek az egyik oka az, hogy a szavazóknak körülbelül 10-15 százaléka nem árulja el a kérdezőbiztosoknak, hogy kire szavazna. A másik, hogy a média nagy részétől, a véleményformálók befolyásától félve a nagy többség nem szívesen nyilatkozik nyíltan arról, hogy a Trumpot támogatja-e, aztán viszont bemegy a szavazófülkébe, és behúzza Trumpot. A Trump-rejtőzködők, az amerikai angolban a Trump-shy az elnevezése ennek a csoportnak.

Mikor lesz az államokban a szavazatszámlálás vége?

Pennsylvaniában egy legfelsőbb bírósági döntés megengedte, hogy a péntekig beérkező szavazócédulákat is még beleszámolják, ott tehát csak pénteken lesz vége az elnökválasztási szavazatszámlálásnak.

Elektor-egyenlőség esete előfordulhat? És ha igen, akkor mi van?

Igen, előfordulhat. Ebben az esetben a képviselőház dönt. Itt is van egy kis csavar a történetben, ugyanis ha a jelenlegi képviselőházat tekintjük, az a republikánusoknak kedvezne. A demokraták vannak ugyan többségben a képviselőházban, de amikor az elnökjelöltek között kell dönteni, akkor nem egyesével szavaznak, hanem államonként, és jelen pillanatban 26 államból több republikánus képviselő van már, mint demokrata. Csakhogy ebben az esetben nem a jelenlegi, hanem a január 3-án összeülő új képviselőház dönt, és most az egész képviselőházról szavaztak, valószínűleg a demokraták fogják megnyerni, de az államokat tekintve lehet, hogy megint kisebbségben lesznek. Ennek van még egy változata, ha egyes államokból két elektori csoportot küldenek az elektori kollégiumba. Ebben az esetben a képviselőház és a szenátus együttesen dönt arról, hogy melyiknek a mandátumát fogadja el. Ha nem jutnak dűlőre, akkor megsemmisítik annak az államnak az elektori helyeit, ez megint csak befolyásolhatja egyik vagy másik jelölt számára a verseny kimenetelét. Ez még nem fordult eddig elő, de előfordulhat, mert főleg ilyen viták során elképzelhető, hogy egy demokrata kormányzó más összetételű elektori csapatot küldene, mint egy republikánus összetételű törvényhozás ugyanabból az államból.

A levélszavazatokat a pártmegfigyelők tevőlegesen ellenőrizhetik, kezükbe foghatják, hogy valódi-e, élő ember adta-e le, és ha igen, akkor ők maguk indíthatnak eljárást?

Ha megszámolják a szavazatokat, akkor utána bármelyik párt, sőt, általában bármelyik szavazópolgár keresetet nyújthat be, hogy szerinte választási csalás történt, és ebben az esetben újraszámlálást kell tartani. Az újraszámlálásnál nyilván ott vannak a pártok által delegált képviselők, főleg ügyvédek. A levélszavazásnál például gondosan megnézik azt, hogy valóban élő személyek adták-e le, hogy valóban az adott államban laknak-e. Ellenőrzik azt, hogy az aláírások megfelelnek-e a szavazólapon, hogy a dátumot nem javították-e ki, ellenőrizhetik, hogy megfelelő időben adták-e le, tehát rengeteg technikai kérdés lehet, amit ezek a rendkívül tapasztalt ügyvédek mind-mind ellenőriznek abban az esetben, ha vita van.

Kölcsönösen csalási szándékkal vádolja egymást a két oldal, vagy ez a nézet valamelyik oldalon erősebb?

A republikánus oldalon olyan szempontból erősebb, hogy kezdettől fogva úgy gondolták, hogy a levélszavazás több visszaélésre ad alkalmat, mint a személyes szavazás. De nyilvánvaló, ha a demokraták szenvednének vereséget, biztosan találnának ürügyet arra, hogy azt mondják, hogy csalás történt itt vagy ott.

Képviselőházi és szenátusi választás is volt. Ennek mi a rendje?

Az amerikai választási rendszer nagyon átstrukturált olyan szempontból, hogy minden két évben újraválasztják az egész szövetségi képviselőházat, 435 tagot, ezenkívül a szenátorokat hatévenként választják, de mindig csak egyharmadukat kétévenként. Jelen pillanatban 35-öt, mert két helyen időközi választás volt, és az csak a ciklus végéig szól. Végül az elnököt négyévenként választják, tehát két-, négy- és hatéves ciklusok vannak, és minden második választási ciklusban, minden szökőévben választják az elnököt. A legközelebbi kongresszusi képviselőházi és szenátorválasztás 2022-ben lesz, ezért lehet az, hogy például egy elnök elkezdi egy demokrata többségű képviselőházzal és szenátussal, aztán két év után megváltoznak az erőviszonyok. Ezt az amerikaiak időnként szeretik csinálni, hogy, mondjuk, egy pártbeli elnökre szavaznak, viszont egy másik pártbeli szenátorra vagy képviselőre szavaznak, mert sokan úgy gondolják, hogy nem kellene egy kézbe adni a képviselőházat, a szenátust és a Fehér Házat, mert akkor egy pártnak félig-meddig ellenőrizetlen hatalma van, márpedig az amerikaiaknak nagyon fontos elve a fékek és ellensúlyok rendszere. Ennek pozitív hozadéka, hogy egy párt a programját meg tudja valósítani, a negatív pedig az, hogy egy ilyen esetben patthelyzet alakult ki.

Melyik ház szerepe a fontosabb az amerikai hatalomgyakorlásban?

Nagyon nehéz ezt mondani, mert mindegyiknek speciális felhatalmazásai vannak. A képviselőház az, amelyik például elindíthatja az impeachmentet, a közjogi felelősségre vonást, de az összes költségvetési, pénzügyi törvénynek is onnan kell kiindulnia. Ugyanakkor a szenátus az, amelyik szavaz az állam legfontosabb tisztségviselőinek a kinevezéséről, így a legfelsőbb bírósági tagokról, a kabinetminiszterekről, a legfontosabb hivatalok vezetőiről, és a szenátus az, amelyik a nemzetközi szerződéseket kétharmaddal jóvá kell hogy hagyja, ilyen szempontból a szenátus az, amelyik nagyobb szerepet kap, és a szenátus az, amelyik végső soron kimondja a verdiktet egy impeachment eljárásnál. A képviselőházban gyorsabban változnak az erőviszonyok, a szenátusban hosszabb távra tudnak gondolkodni, de mind a kettőnek megvan a maga funkciója, és együttesen gyakorolják a törvénykezést.

Mi a könnyebb az elnöknek, ha a képviselőházban vagy ha a szenátusban rendelkezik a pártja többséggel?

Ha választani lehet, akkor inkább egy ellentétes képviselőház jobb az elnöknek, ugyanis ha a szenátusban az ellenzék van többségben, akkor gyakorlatilag majdnem minden kinevezését megfúrhatja, elhalasztatja, húzhatja az időt. A szenátusi többség az elnöknek jobban jön, mert ha a szenátusban a demokraták lettek volna többségben, akkor Donald Trump nem tudta volna Amy Coney Barrettet kineveztetni a legfelsőbb bíróság tagjává, márpedig a legfelsőbb bíróság óriási szerepet játszhat most akár a választásnál, vagy pedig a következő években, amikor olyan kérdések merülhetnek föl, mint az abortuszkérdés, az egészségügy kérdése, a pozitív diszkrimináció kérdése, hiszen három legfelsőbb bírósági tagot tudott Donald Trump jelölni a kilenctagú testületbe, és így minimum 5:4, de akár 6:3 arányban a konzervatív beállítottságú főbírók vannak többségben.

Ha elindul a jogorvoslatok folyamata, akkor azt milyen szinteken kell elkezdeni?

Helyi bíróság előtt, és utána pedig átkerülhet szövetségi bíróság elé, nyilvánvalóan szövetségi ügy, hogy ki lesz az elnök, 2000-ben is a legvégső szót a legfelsőbb bíróság mondhatta ki. A demokraták többek között ezért is ellenezték olyan hevesen Amy Coney Barrett kinevezését, mert ha a legfelsőbb bíróságig megy föl az ügy, akkor a demokraták félelme szerint a republikánusok által kinevezett főbírók dönthetnek akár úgy, hogy leállítják a szavazásokat vagy megsemmisítenek olyan levél- vagy személyesen leadott szavazatokat, amelyeket a republikánusok megtámadtak. Hozzá kell tenni még, hogy Donald Trump az alacsonyabb fokú szövetségi bíróságokra is körülbelül kétszáz embert tudott kinevezni az utóbbi négy évben.

Az alacsonyabb fokú bíróságok is elrendelhetnek szavazásmegismétlést vagy -megsemmisítést, vagy ez olyan súlyú ügy, aminek fel kell mennie a legfelsőbb bíróságra?

Elrendelhetik, és ha a határozatot valamelyik fél megtámadja, akkor megy a következő szintre föl, és így kerülhet fellebbezések útján a legfelsőbb bírósághoz az ügy.