INFORÁDIÓ 
2020. október 20. kedd
Vendel

varga judit

európai unió

jogállamisági eljárás

Varga Judit: nem lehet a jogállamiságot a jogállamiság ellenében védeni

Varga Judit: nem lehet a jogállamiságot a jogállamiság ellenében védeni

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ott vagyunk, ahol a part szakad – mondta Varga Judit az uniós keret-költségvetés és helyreállítási mentőcsomag állásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. Az igazságügyi miniszter szerint a „fukarok” álságos módon blokkolják a rászoruló tagállamoknak szánt pénzek folyósítását, és közben nem hajlandók a nyilvánosság előtt vitázni a Magyarországgal szembeni jogállami jelentésről. A tárcavezető beszélt a momentumos Donáth Anna EP-képviselő és Vera Jourova liberális biztos egyeztetéséről, a kereszthivatkozások ördögi rendszeréről és arról is, miért üresedik ki a 7-es cikkely szerinti eljárás.

Varga Judit az Arénában
 

Hol tart most a hétéves uniós keret-költségvetés meg az Új Generáció EU nevű helyreállítási csomag tárgyalása?

Ha teátrális akarok lenni, akkor ott, ahol a part szakad. Szöges ellentétben állnak egyes tagállami álláspontok. Vannak a fukarok, akik soha nem akarták odaadni a pénzt, vannak, akik meg nagyon várnak a pénzre, főleg a déli országok. Van egy európai parlamentünk, amelynek van saját agendája, és vannak még a jogállamiság bajnokai. A csomagnak több jogszabályi eleme van, az úgynevezett saját forrás határozatot, ami egy tanácsi határozat, még be kell hozni a nemzeti parlamentekbe is majd ratifikációra. Ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, és még az első lépése sem történt meg. A keret-költségvetés szintén egyhangúságot követel meg a tanács részéről, az Európai Parlament részéről pedig egy igent vagy nemet. Kezd fogyni az idő, december végéig úgy kellene elfogadni tagállami ratifikációkkal együtt, hogy január 1-jén életbe léphessen ez a híres mentőcsomag, illetve elindulhasson az új hétéves pénzügyi keretterv. Ez egy borzasztó nagy tárgyalási csomag. Látjuk, hogy beindultak egyébként a háromoldalú egyeztetések az Európai Parlament, a bizottság és a tanács között, de a nagy politikai kép és az arról való alku még előttünk van.

Van egy vagy néhány olyan kérdés, amit ha megoldanak, akkor azzal a lendülettel a csomag mehet tovább?

Ez a kérdés júliusban már eldőlt. A mi álláspontunk az, hogy 2020 júliusában az állam- és kormányfők megállapodtak arról, hogy mennyi pénzt fog tartalmazni a mentőcsomag és a hétéves keretterv, megállapodtak arról, hogy nem lehet politikai, ideológiai feltételekhez kötni, tehát megvan a legmagasabb szintű politikai iránymutatás. A kihívás most az, hogy ezt a különböző jogszabályok szintjén vissza kell tükrözni, és itt jön az, hogy azok, akik soha nem szerették volna odaadni ezt a pénzt, most hivatkoznak álságosan a jogállamiság feltételrendszerére, amiről nem döntöttek az állam- és kormányfők. A fukar négyek és az Európai Parlamentben egyes frakciókból hangok próbálják a jogállamiság mázával leönteni az ellenkezésüket. Jó lenne, ha mindenki félretenné ezeket a politikai játszmákat, és végre döntene a csomagról, mert tényleg nagy szüksége van Európának erre a pénzre. Nagyon nagy tagállamok vannak nagyon nagy bajban. Magyarországaz első perctől kezdve fenntartásokkal kezelte, hogy közösen vegyünk fel nagyon sok hitelt, de ezeket a filozófiai aggályokat félretettük az európai szolidaritás jegyében. Most már csak az kellene, hogy mindenki tartsa be azt, amit vállalt a nyáron és ne akarja most újra kinyitni ezt a vitát.

Az Európai Parlamentben, a tanácsban vagy a bizottságban?

Inkább csak a parlament és a tanács, a bizottság részt vesz a tárgyalásokon, de a döntést együttesen a tanács és a parlament hozza meg a főbb kérdésekben. A tanácsban vannak bizonyos tagállamok, a fukarok, a jogállamiság barátai, akik erre való hivatkozással nem elégedettek a német elnökség szövegével, és ott van az Európai Parlament, amelynek nemcsak a jogállamisági szöveg nem tetszik egyelőre, hanem a pénzösszegek mértéke sem.

Melyik tűnik egyszerűbbnek, a jogállamiság barátainak meggyőzése vagy a tanácsot rávenni arra, hogy emeljen a pénzösszegeken?

Erről a német elnökséget kell megkérdezni, hiszen ez a történelmi feladat most az ő vállán van, ők látják, hogy mely pontokon, hol kell erősíteni. Az biztos, hogy a parlamenti ratifikáció is nagyon fontos politikai kérdés, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar Országgyűlés is milyen mandátumot adott a magyar kormánynak. Ha mégis visszahoznak ideológiai, politikai nyomásgyakorlási eszközt a csomagba, akkor természetesen ez vörös vonal lesz a magyar Országgyűlés számára is.

Ha a magyar Országgyűlés nem ratifikálja, akkor az meg tudja állítani az európai csomagot úgy, ahogy van?

Meg tudja állítani, hiszen a saját forráshatározat, amelynek a nemzeti ratifikációja kötelező, előfeltétele annak, hogy a közös hitelfelvétel megtörténhessen, és az egész csomag életbe léphessen. De a holland parlament is azzal fenyegetőzik, hogy ilyen pénzösszegeket egyáltalán miért fogadott el anno nyáron a holland miniszterelnök. Nagyon sokszereplős a játék, ezért lenne fontos mindenkinek a történelmi pillanat jelentőségére koncentrálni, azt mondani, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, kezdjük el kiosztani a bajban lévőknek a pénzt. A magyar kormány mindenben partner. Volt egy megállapodás a nyáron, hogy egy pénzügyi védelmi mechanizmust kell beépíteni a költségvetésbe, hogy a csalások, a visszaélések, az összeférhetetlenség, a korrupció ellen védje. Eljuttattuk a szövegjavaslatunkat a tagállamoknak és a német elnökségnek is, mindenki látja, hogy ha végre szeretnék hajtani azt, amit az állam- és kormányfők lefektettek, akkor itt az egyszerű lehetőség, és már holnap meg tudnánk egyezni. A probléma azzal van, hogy egyesek kinyitják ezt az ideológiai vitát, és olyan jogállamisági feltételrendszert erőltetnek, amely egyáltalán nem egy ilyen rendelet körébe tartozik. A jogállamiságra van már egy létező rezsim Európában. A 7-es cikkelyes eljárás fő szabálya az, hogy csak konszenzussal lehet szankcionálni egy tagállamot. Ha ezt akarja valaki továbbfejleszteni, akkor beszélgessünk erről majd külön, hogyan lehetne ezt a mechanizmust hatékonyabbá tenni, de nem lehet megkerülni egy minősített többséges rendelet szövegével, nem lehet a jogállamiságot a jogállamiság ellenében védeni. Tehát két vita zajlik, az egyik az, hogy a pénzügyi érdekek védelmére van egy minősített többséges rendelettervezet, nekünk van számtalan praktikus javaslatunk, de nem lehet ide keverni az európai értékekről szóló tagállami vitákat.

Jött válasz ezekre a javaslatokra? Mondott valamit a német elnökség?

A német elnökség már két hete bevitt egy szövegtervezetet, és elkezdte az Európai Parlamenttel a tárgyalásait. Ha a fukarok most ki akarják nyitni ezt a jogállamisági vitát, tehát nekik még a német elnökség szövege sem elég erős, akkor ezzel bizonyítják azt, hogy ők nem konstruktívak, ők valójában nem szeretnék, hogy a többéves nagy hitelfelvétel végbemenjen. Nagyon fontos, hogy mindenki felismerje, mire megy ki a játék.

Kik a fukarok?

A hollandok, a svédek, a dánok és a finnek, de az osztrákok is be szoktak csatlakozni. Ha megnézzük a nyári tárgyalásokat, a holland parlamentnek sem elsősorban a jogállamiság volt a legfontosabb problémája, hanem a pénzfelvétel és a pénzügyi megállapodás része. Sok hamis szó esik a jogállamiságról, de keveset beszélünk a mentőcsomag valódi céljáról, a közös eladósodásról, ahol mindenki szolidaritást mutatott. Ezt kellene most már beindítani.

Látszik-e, hogy melyik országnak fájna a legjobban, ha nem sikerülne határidőben dűlőre jutni?

Nem szeretnék országokat jellemezni, hogy ki van a legnagyobb bajban. A statisztikák, főleg a Covid okozta gazdasági válság kapcsán ismertek Európában, de a közösség kohéziója miatt mindannyian érintve lennénk, kihat minden egyes tagországra az, ha valakinek nem jól megy a szekér.

Van valamilyen alternatív javaslat a fukarok részéről, hogy ha nem közös hitelfelvétel, akkor miből lehet újraindítani?

Én még ilyen javaslatot nem láttam, egyelőre csak azt mondják, ha nem lesz erős jogállamisági mechanizmus, akkor nem. Ez álságos, hiszen nem erről állapodtak meg az állam- és kormányfők, hanem azt mondták, hogy egy pénzügyi fegyelmet megkövetelő általános kondicionalitás bevezetéséről legyen szó. Én egyelőre nem láttam a részükről konstruktív hozzáállást. Kedden is volt egy tanácsülés, ott délelőtt én azzal kezdtem, hogy ha a jogállamisági jelentésekről beszélünk, amit az Európai Bizottság nemrégiben hozott nyilvánosságra, akkor legyen az a vita nyilvános. Sajnos a lengyeleken kívül nem nagyon támogatta senki ezt a javaslatot. Elég furcsa, hogy a transzparencia mint a jogállamiság egyik alapeleme itt nem fontos, és nem támogatták azt a javaslatot, hogy kapcsoljuk be a kamerákat, és láthassa mindenki a vitát.

Hogy lehetne ezt megoldani?

Ez már egy bevett szokás. Van a vitának zárt és nyilvános műfaja, és azt mindig az elnökség dönti el, hogy melyik ülés lesz nyilvános, melyik zárt. Tehát erre megvan a kamerarendszer, csak döntést kell arról hozni, hogy melyik pontról beszélünk nyilvánosan. Vajon mitől félnek a tagállamok? Vajon miért nem akarják, hogy az oly sokat hangoztatott jogállamisági jelentésről, amiről minden politikus már két hete nyilatkozik, hogy ez mennyire fontos az Európai Unió számára, a nyilvánosság előtt beszélgessünk a tagállamokkal?

Kapott valami magyarázatot erre?

Nem, síri csönd volt. Ez nekem nagy megdöbbenés volt.

Nincs olyan ülés, amiről ne szivárogna ki, erről is nyilván ki fog szivárogni minden.

Persze, az még rosszabb, mert mi azért szeretnénk ragaszkodni a nyilvánossághoz, hogy legyen egyértelmű, ki mit mondott, miért mondta, hogyan mondta, mert sokkal rosszabb utána tudósításokból meg kiszivárgott jegyzőkönyvekből tájékozódni és utána érvelni.

A zárt részhez nem is lehet hozzáférni? Nincs róla jegyzőkönyv?

Itt van egy történet. Magyarország 7-es cikkelyes meghallgatása tavaly szeptemberben egy zárt ülés volt, készítettek egy összefoglalót a tanácsi titkárságon, ezt egy professzor mint EU-s állampolgár kikérte, és meg is kapta anélkül, hogy megkérdezték volna az érintett tagállamot, hogy hozzájárul-e az összesített jegyzőkönyv kiadásához. Ezt a jegyzőkönyvet mi nem tudtuk észrevételezni, egy Twitter-üzenetből tudtuk meg, mikor a professzor kitette, hogy lám-lám, ez volt a magyar meghallgatás jegyzőkönyve. Amikor a nagykövetünk érvelt korábban a nyilvánosság mellett, akkor pontosan erre is utalt: talán szerencsésebb az egészet élőben közvetíteni, ne kelljen később ilyen bonyodalmakon átmenni.

Most arra számít, hogy meg fogjuk tudni, a zárt ülésen mi zajlott, és elölről kezdődik a vita?

Nem gondolom, hogy most újra elindul ez a vita. Az elvi kérdés számomra, hogy a jogállamisági jelentésekről Európában a európai értékek jegyében nyilvánosan vitatkozunk. Nyilván az lehetett az aggály, hogy mi felkészültünk és láttuk a kettős mércét a jelentésekben, és lehet, hogy tartottak a magyar felszólalástól, talán nem akarták, hogy ez mind nyilvánosságra kerüljön. De mi erről gondoskodni fogunk.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018