Hibás nézőpont és módszertan, kiegyensúlyozatlan források, megalapozatlan állítások. Így jellemzi a magyar kormány az Európai Bizottság szeptember végén közzétett jogállamisági jelentését. A Fidesz EP-delegációja szerdán az Európai Parlament képviselőinek is megküldte a tagállami kormányoknak már eljuttatott háromoldalas magyar dokumentumot a kifogásokról – írja a Népszava.

Az Orbán-kabinet véleménye szerint

a brüsszeli testület témaválasztása eleve önkényes és egyoldalú,

mivel a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása.

Miközben a médiapluralizmus nem tartozik a jogállam kategóriájába, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme vagy az antiszemitizmus elleni harc nem volt a vizsgálat tárgya – olvasható a dokumentumban. A kormány hiányolja azt is, hogy míg az Európai Bizottság górcső alá vette a korrupciót, addig kimaradt a látóköréből a pénzmosás, amely rendszerszintű problémát jelent például Dániában és Svédországban.

Felróják a grémiumnak azt is, hogy a jelentés elkészítésekor

figyelmen kívül hagyta a magyar kormány részletes elemzéseit, és elsődlegesen külső forrásokra hagyatkozott,

amelyek megbízhatósága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető. Ebben az összefüggésben előkerül a (Soros György által létrehozott) Nyílt Társadalom Alapítvány is, amely az értékeléshez véleményt benyújtó 13 civil szervezet közül 11-nek nemrégiben pénzügyi támogatást nyújtott.

A kormány ezúttal is kettős mércével vádolja Brüsszelt: az Európai Bizottság megkérdőjelezte az egyetlen szervnek vagy tisztségviselőnek sem alárendelt magyar főügyészség függetlenségét, de nem tette szóvá, hogy bizonyos tagállamokban az igazságügyi minisztérium utasíthatja a főügyészt, illetve leválthatja őt.