A REKK elemzése – amelyet a telex.hu adott közre – a július 18. és augusztus 26. közötti időszakot vizsgálta, amikor a Duna alacsony vízállása és a vízhőmérséklet miatt az atomerőmű teljesítményét több lépcsőben korlátozták.

A szakértők a veszteség meghatározásához a következő adatokat és lépéseket vették alapul:

Kiesett termelés mértéke: A Mavir órás termelési adatai alapján a kiesést a 1850 megawattos normál üzemi szinthez viszonyítva határozták meg azokban az órákban, amikor a teljesítmény 1750 megawatt alá esett. A teljes vizsgált időszakban a meg nem termelt villamos energia mennyisége elrte a 922 ezer gigawattórát (922 GWh).

Beszerzési árak: A kieső energia pótlásának becsült költségét az ENTSO-E által közölt, a hazai áramtőzsde (HUPX) negyedórás spot (azonnali) áraival szorozva számították ki.

Önköltségi ár: Az MVM kereskedelmi veszteségének megállapításához a beszerzési költségből levonták az erőmű saját önköltségét. Ezt a Paksi Atomerőmű 2025-ös beszámolója (247,9 milliárd forint árbevétel és 22,2 milliárd forint üzemi eredmény a megtermelt 16 097,9 GWh mellett) alapján 14,02 forint/kilowattórában határozták meg, a modellben 14 forint/kWh önköltséggel számolva.

A kalkuláció alapján a leterhelés időszaka alatt volt olyan nap, amikor a napi veszteség meghaladta a 2 milliárd forintot, az augusztus végéig halmozódott teljes hiány pedig 37,4 milliárd forintra adódott.

Az elemzés rámutat, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által a Nukleáris Biztonsági Egyezmény keretében készített Tizedik nemzeti jelentés 17. és 18. oldalán már rögzítették a klímaváltozás és a tartós szárazság hatásait. A dokumentum szerint a Duna tartósan alacsony vízállása és az extrém vízhőmérsékletek olyan ismert tényezők, amelyek veszélyeztethetik az erőmű hűtővízellátását, így a kialakult helyzet.