Interjút adott a G7-nek Váradi József, a Wizz Air igazgatója, amelyben először is üzent a fapadosként rivális Ryanair vezérének, Michael O'Learynek, aki a Wizz Air közeli csődjéről beszélt, valamint piramisjátékról; kilátásba helyezte a feljelentést az ilyen kijelentései miatt, és jelezte, az illető vezető már vagy tízszer megjövendölte ezt a csődöt, az mégsem történt meg.

Az orosz-ukrán háború is szóba került a beszélgetés folyamán, ezzel kapcsolatban Váradi elmondta, hogy ha van olyan légitársaság Európában, amelynek fontos Ukrajna, akkor az a Wizz Air, még a háború kitörése előtti éjjel is repült a társaság Ukrajnába, négy gép ott is rekedt, egy Lembergben, három Kijevben.

„A lvivi gépet átrepültük Lengyelországba, a három kijevi gép sárkányszerkezete továbbra is ott van, a hajtóműveket leszereltük, közúton elhoztuk és használjuk őket. Egyébként a kijevi gépek teljesen érintetlenek, de amikor újra üzembe akarjuk ezeket helyezni, el kell végezni a gyártó által előírt karbantartási programot, ami több hónapot vesz majd igénybe. De az ukrajnai üzemelésünk nem ezen a három repülőgépen múlik, hiszen 256 repülőgépünk van” – közölte cikkünk megjelenése után az Infostarttal a Wizz Air.

Váradi szerint egyébként – aki hadászati mesterdipmolával rendelkezik – közeleg a háború vége, mivel az erőforrások végesek erre, elmozdulás pedig nincs. Az oroszországi visszatérés ennél sokkal nehezebb ügy lehet, akkor tudnak egyáltalán mérlegelni, ha az oroszok ezt lehetővé teszik az európai társaságok számára.

A drónkérdés is szóba került: a Wizznek 49, drónokkal összefüggésbe hozható eseménye volt, de ezek miatt járattörlés vagy késés sem volt. Tipikus ilyen esemény volt a litván-fehérorosz cigarettacsempész drónútvonal keresztezése. Úgy látja, a drónincidensek nem a háború miatt vannak, ez már probléma volt előtte is, bár az ukrajnai helyzet meggyorsította a repülő drónok fejlődését.

Ez légi szabályozási kérdéskörré is válik, amire az egész világ még keresi a választ.

Váradi József szerint a repülés költségét aszerint lehetne differenciálni, hogy ki mennyi, mekkora tömegű csomaggal akar utazni, még ha ez jegyáremeléshez is vezet.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament megszavazta, hogy az európai járatok fedélzetére mindenki ingyen felvihessen egy kézitáskát és egy hétkilós bőröndöt, elmondta: egy dolog a szabályozás, egy másik pedig a megvalósíthatóság. „Egy olyan gépen, mint amit mi üzemeltetünk, ennyi táskát nem lehet berakni felülre. Fizikailag nem fér be” – szögezte le, hozzátéve, hogy ha minden helyet a poggyászok tárolására kell használni, az biztonsági problémákat fog okozni például egy vészhelyzeti evakuálásnál.

Jövendölése szerint ha Amerikában nem is, Európában a fapadosé a jövő, a piaci részesedés már 50 százalék fölött van, és csak a fapadosok növekednek jelenleg, míg Amerikában a hagyományos cégek piaci részesedése 85 százalékos.